Tisztelt Szakértő! Ügyfelem szeretné a céges személygépkocsit elajándékozni az ügyvezetőnek. Kérdés, hogy milyen adó- vagy illetékvonzata van a társaságnak és az ügyvezetőnek? Várom válaszát! Üdvözlettel: G
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja rokkantsági ellátást kap, a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik, heti 18 órát jelenleg. Folyamatosan eladja a társaság vagyonát, árukészletét, mert végelszámolásra készül. Alkalmazottja nincs, az üzletet már nem nyitja ki, árbevétele csak a vagyoneladásból lesz. Tulajdonképpen már alig dolgozik emiatt. Van-e lehetőség arra, hogy a munkaórái számát heti 5 órára csökkentsék munkaszerződés-módosítással, mivel valójában nem is dolgozik, de a társaság még működik? Esetleg van-e valamilyen megoldás arra, hogy minél kevesebb fizetési kötelezettsége keletkezzen? Ő lesz a végelszámoló, és abban az esetben ezzel a minimális óraszámmal, illetve jövedelemmel elláthatja-e a végelszámolói feladatokat? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság végelszámolással történő megszűnését határozta el február 1-jével. A végelszámoló a betéti társaság beltagja (ügyvezetője), aki nyugdíjas. A végelszámolás ideje alatt taggyűlési határozat alapján nem vesz fel semmi jövedelmet havonta. Mivel korábban sem vett fel jövedelmet, így havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. Az lenne a kérdésem, hogy a végelszámolás megkezdését követően a végelszámolás ideje alatt továbbra is kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az Ügyvezető jogviszony 1. című kérdésemhez kapcsolódóan pontosítok, mivel félreértelmezhető volt. Az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében látja el a tag (biztosított jogviszonykódja:1451), és a pályázat beadása előtt a társasági szerződés szerint is megbízási jogviszony keretében végzi a vezető tisztségviselő (azóta is). Viszont a szaktanácsadási pályázat beadása érdekében munkaviszony keretében (heti 40 órában) végzi a szaktanácsadási munkákat, mivel az ügyvezető egyben mezőgazdasági szaktanácsadó is. A fontos megjegyezni bekezdésben elírás történt, helyesen: Fontos megjegyezni, hogy a szaktanácsadó szervezet (azaz a kft.-nk) a támogatott szaktanácsadási szolgáltatás nyújtásához szaktanácsadókat (így az ügyvezetőt is) kizárólag munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztathatja a projekt megvalósítása során. Ezt írja elő a pályázati felhívás a projekt megvalósítására, viszont a pályázat beadásánál csak munkaviszonyban foglalkoztatott szaktanácsadóra lehetett támogatási igényt beadni. Ezért kellett változást eszközölni. A fentiek elolvasása után milyen megoldást javasolt volna a pályázat beadásakor és jelen helyzetben, hogyha igénybe akarjuk venni a támogatást az ügyvezetőre is, mivel a szaktanácsadóhoz kapcsolódó költségeket (bér, járulék és egyéb költségek) így tudjuk elszámolni a felhívás alapján? Várom szíves válaszát, illetve az előző levelemben foglalt kérdésekre is! Előre is köszönöm, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy kft., ahol kettő ügyvezető van. Az egyik ügyvezető egyben a cég egyszemélyes tulajdonosa is. Ő külföldön dolgozik, ténylegesen nem vesz részt a cég életében. A másik ügyvezető a társasági szerződés értelmében munkaviszonyban, heti 10 órában látja el az ügyvezetői teendőket. Az illető pusztán ügyvezető, nem tulajdonosa a cégnek. 2018. április 14-én öregségi nyugdíjassá válhat. Ennek érdekében 2018. 04. 13-án meg kell szüntetni a munkaviszonyát. Kérdés, hogy ezt követően 2018. 04. 15-től ismét be lehet jelenteni a fenti óraszámra, akkor már mint nyugdíjas munkavállalót? Válaszát előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja (50% tulajdonrésszel) egyben ügyvezető igazgató is. A társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el a társasági szerződés szerint – 1451-es jogviszony keretében. 2017 végén általunk beadott szaktanácsadói pályázat miatt – mely felhívás előírja, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor csak munkaviszony keretében a szaktanácsadási szolgáltatás nyújtásához szaktanácsadót foglalkoztathat – bejelentettük az ügyvezetőt is heti 40 órában foglalkoztatott munkaviszony keretében is (garantált bérminimumot meghaladó összeggel). Az ügyvezető mellette más tevékenységre egyéni vállalkozó is. Fontos megjegyezni, hogy a szaktanácsadó szervezet (azaz a kft.-nk) a támogatott szaktanácsadási szolgáltatás nyújtásához szaktanácsadót (ügyvezetőt is) kizárólag munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztatja már, a projekt megvalósítása során. A kft. főtevékenysége üzletviteli tanácsadás és egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Az ügyvezetést így továbbra is megbízási jogviszony keretében látja el a tag, de mellette munkaviszony keretében a cégnél szaktanácsadói feladatokat is lát el. Hogyan kell bejelenteni az ügyvezetőt a kft.-be a fent leírtak szerint (megfér a megbízás és a munkaviszony?), illetve milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A társasági szerződést kell-e módosítani – a jogászunk szerint nem szükséges, könyvelőnk szerint kellene – ? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Egy kft. tulajdonosi köre két magánszemély tag (testvérek), 50-50 százalékban tulajdonosok. Az egyik tulajdonos egyben ügyvezető is. A társaságnak van egy tulajdoni hányaddal nem rendelkező ügyvezetője is a tulajdonosok édesanyja személyében, aki egyben egyéni vállalkozó és számlakapcsolat áll fenn közöttük. A két ügyvezető önállóan képviselheti a társaságot. Jelen esetben a kft. és az egyéni vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott A Kft., melynek két tagja van. Mindketten nyugdíjasok és mindketten heti 20 órás munkaviszonyban vezető tisztségviselők (ügyvezetők) is. Létrehozzák B Kft.-t, melyben szintén mindketten tagok lesznek és ügyvezetők is. Mindazonáltal B Kft. ügyvezetését díjmentesen végeznék. Kérdéseink az alábbiak lennének: a) ezt milyen jogviszonyban tehetik (ha tehetik)? b) jár-e ez a 'felállás' B Kft.-ben bármiféle járulékfizetési kötelezettséggel, és ha igen, milyennel és mennyivel? c) amennyiben jár, segítene-e a helyzeten, ha a két érintett A Kft. ben heti 30 vagy 36 vagy 40 órára lenne bejelentve? Segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt szakértő ! Adott A és B Kft. ahol az A Kft.-ben férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonosok, és a férj az ügyvezető. B Kft.-ben a férj és a feleség testvére ugyancsak 50-50 százalékban tulajdonosok, a feleség az ügyvezető. Kapcsolt vállalkozásnak számít-e A és B Kft.?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a segítségét: 1/ Új cég alakul (kft.), amelyben a leendő ügyvezető saját jogú, öregségi korhatárt elért nyugdíjas. Két lehetősége van az ügyvezetői teendők ellátására, vagy alkalmazottként tevékenykedik vagy megbízási jogviszonyban. Ha megbízási szerződéssel fogja az ügyvezetői feladatokat ellátni (esetleg nulla forintos megbízási szerződéssel), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e utána a cégnek fizetnie? Milyen esetekre vonatkozhat társaságoknál a nyugdíjas tagok utáni kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség? 2/ Határozhat-e úgy a taggyűlés (nem egyszemélyes társaságról van szó), hogy nulla forintos megbízás mellett ingyenesen nyújt az ügyvezető egyéb szolgáltatást, például üzletet köt, építőipart bonyolít stb.? Esetleg, ha munkaviszony keretében például havi öt órában, kötetlen munkaidőben ügyvezető, emellett nyújt tagként ingyenesen egyéb szolgáltatásokat?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm "Ügyvezető jogviszonya" címmel feltett kérdésemre a válaszát. Akkor tehát abban az esetben, ha az ügyvezető személyesen is közreműködik, tagja is a vállalkozásnak, és ezért két jogviszonya is fennáll, egyik jogviszony alapján be kell fizetni a járulékokat a minimálbér 112,5 százaléka után, illetve másik jogviszony alapján a minimálbér (legalább) 30 százaléka után is? Szja-előleget kell-e fizetni, illetve számfejteni, vagy csak a tb-közterheket kell megfizetni? A 1708-as nyomtatványon az első jogviszony nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a második jogviszony önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vagy mindkettő nem önálló? Illetve be kell-e jelenteni a NAV felé mindkét jogviszonyt, a társas vállalkozóit és a megbízásit is, vagy csak a társas vállalkozói jogviszonyt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Van egy evás cég, ahol az ügyvezető heti 2 órás munkaviszonyban látja el feladatait, és más cégnél van heti 36 órát elérő jogviszonya. Megszületett gyermeke, aki után csedet igényel a főállásában. A kérdés az, hogy lehet-e úgy ügyvezető továbbra is az evás cégben, hogy ott nem igényli meg a csedet (mivel azt jogviszonyként külön-külön kell megigényelni)? Mert csed alatt nem lehet munkát végezni. Ha meg kell igényelni az evás cégben is a csedet, akkor a cég tagjai közreműködhetnek-e a cégben (folytatják a tevékenységet) az ügyvezető helyett? És elég-e az ő esetükben, hogy máshol van heti 36 órát elérő jogviszonyuk, akkor az evás cégben nem keletkezik utánuk járulékfizetési kötelezettség, ha jól tudjuk?! Köszönettel!
Ha az egyéni vállakozó a 75 ezer forint összegű tételes adó fizetése mellett dönt, akkor a kft.-ben, ahol ügyvezető, lehet-e a járulékok és a szociális hozzájárulási adó „0” forint, ha az ügyvezetésért nem vesz fel jövedelmet? A vállalkozó nem nyugdíjas és nincs munkaviszonya.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2018. 01.01-jével végelszámolást indított. A kft.-ben a tag a végelszámolás előtt munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, mellette más munkakört is ellátott. A cégbíróság most bejegyezte őt végelszámolónak. Az lenne a kérdésem hogy ennek okán 2017 december 31-ével meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Vagy elláthatja a végelszámolói feladatokat munkaviszonyban, ha módosítjuk a munkaszerződését? Vagy tagi jogviszonyban lehet végelszámoló? Egyébként ilyen esetben, ha ő az egyedüli tag, egyben ügyvezető is, aláírhatja a saját munkaszerződését mint munkáltató?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték