Egy kft.-ben az ügyvezető megbízásban látja el az ügyvezetést nulla forintért. Ugyanakkor mint bolti eladó be van jelentve munkaviszonyban és a középfokú végzettség alapján lett megfizetve a tb-járulék. Kérdésem: jó-e ez így? Továbbá ha most felveszünk valakit munkaviszonyban a kft.-be mint bolti eladót, kötelező-e neki a szakképzettség megszerzése? Válaszukat Köszönöm
Tisztelt Szakértő Úr! Köszönöm szépen az ügyvezető munkaszerződése tárgyú kérdésünkre adott válaszát. Válaszával kapcsolatban az alábbi pontosító kérdésünk merült fel: Jól értjük, hogy nincs akadálya annak, hogy egy ügyvezetőt határozott időre jegyezzenek be ügyvezetőként a cégjegyzékbe, azonban az ügyvezetői munkakörre szóló munkaszerződését (tehát az ügyvezetői tisztségre egységes jogviszony jönne létre) határozatlan időre kösse meg? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságban többes jogviszonyú magánszemély esetében szeretném a tájékoztatásukat kérni minimálbér vagy garantált bérminimum utáni járulékfizetés témában. A társaságban a személyes közreműködést és az ügyvezetést is ugyanazon személy végzi. A társasági szerződésbe bele van foglalva, hogy az ügyvezetői jogviszonyt munkaviszony keretében végzi. A személyes közreműködés tevékenysége szakképzettséget igényel. 2012.01.17-ei NAV tájékoztató alapján az ügyvezetésre tekintettel nem lehet előírni a garantált bérminimum utáni járulékfizetést, az teljesíthető a minimálbér után. Amennyiben az adott magánszemély után a társaság az ügyvezetésre tekintettel megfizeti a minimálbér után a járulékot, a további jogviszonyaira mentesül a minimális járulékfizetés alól? A személyes közreműködésre ebben az esetben már nem kell megfizetni a járulékot, mivel az ügyvezetésre megfizette? A másik verzió, hogy ebben az esetben – mivel végzettséghez kötött a tevékenysége – mindenféleképpen meg kell fizetni a garantált bérminimum után a járulékot, és az ügyvezetésére tekintettel nem kell megfizetni a járulékot? Legyenek szívesek megírni, hogy mi lenne a helyes megoldás. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Czakóné Kovács Tünde
Tisztelt Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy cég ügyvezetője a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el. Az ügyvezetői megbízatás társasági jogi szempontból határozott időre szól. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben nincs akadálya annak, hogy az ügyvezető munkaszerződése ne határozott időre, hanem határozatlan időre szóljon? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa/tagja a személyes közreműködését és az ügyvezetői feladatok ellátását 8 órás munkaviszonyban végzi. Kérdés: hogyan kell eljárni, milyen nyilvántartást és milyen formában köteles vezetni a munkaidő és szabadság kivét vonatkozásában (jelenléti ív, szabadság engedély, szabadságos karton stb.)? Van-e heti munkaidőkorlát, vagy ugyanazon szabályok vonatkoznak rá is, mint egy munkaviszonyos dolgozóra? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. A vállalkozást egy külső (harmadik) személy irányítja mint ügyvezető – alkalmazotti jogviszonyban. Az egyik tulajdonos sem végez semmilyen tevékenységet a vállalkozásban. Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a két tulajdonosnak, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? Sem más járulékfizetési jogviszonya. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. alapítóokiratában az szerepel, hogy az társaság ügyvezetését egy magánszemély (aki nem tagja a kft.-nek) megbízási jogviszonyban látja el, az ügyvezető egy személyben önállóan jogosult jegyezni a céget. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a kft. tagjának (személyesen nem működik közre a cégben) van-e járulékfizetési kötelezettsége? Máshol nincs a tagnak biztosítással járó jogviszonya. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. Hivatkozni szeretnék a mai napon a fenti címmel elküldött levelemre. Akkor jól értettem, hogy mondjuk a kft. másik tulajdonosa (akinek van máshol főállású jogviszonya) nem lehet ügyvezető nulla forintos megbízási díjjal? A megoldás pedig lehet az, hogy egy külsős embert alkalmazunk ügyvezetőként O forintért a nem működő kft.-ben? Az ügyfelem pedig lehet főállású katás. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy bt.-t kíván alapítani és annak beltagja és ügyvezetőjeként, a kata adózási módot választja, úgy a bt.-ben lévő jogviszonya nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, így a 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezett csak? És ezáltal az ezen jogviszonyából származó jövedelme nem számít bele a rokkantsági járadék miatti keresetkorlátozásba? (2011. évi CXCI. törvény 13. § d) ) Amennyiben felülvizsgálatra kerül sor 2020-ban, úgy a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását ezen jogviszonya nem fogja akadályozni? Miben változik a fenti helyzet, ha az egyéni vállalkozás létrehozása mellett dönt és azon belül választ kata adózási módot? A friss határozat alapján az egészségi állapot mértéke 20 százalék, D kategória, rehabilitáció nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, korlátozó tényezők nincsenek). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném tanácsát kérni. Ügyfelemnél olyan helyzet állt elő, hogy tulajdonos egy kft.-ben, ahol eddig munkaviszonyban látta el a feladatokat (nem csak ügyvezetést, hanem munkát is végzett) és mellette egy katás bt.-ben is dolgozott beltagként. (25 ezer forint kata megfizetése mellett). Jövőre azt szeretné, hogy a kft.-ben nem végez munkát (semmilyen tevékenység nem lesz a cégben), az ügyvezetést nulla forintért megbízásként látja el és a bt.-ben főállású kisadózóként működik. Ott lesz biztosított. Szabályos ez így? Megoldható? Segítségét, válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Szeretnem szíves tájékoztatását kérni: ha gyed alatt ügyvezetői tevékenységet látok el a saját evás kft.-ben, ahol többségi tulajdonos vagyok, melyik jogcímen a legkedvezőbb? Nem működik túlságosan a cég, ezért a minimálbér szerinti járulékok kitermelése lehetetlen. Köszönöm válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Ha a társasági szerződés módosításával a megbízással ellátott ügyvezetői tisztséget munkaviszonyra változtatjuk, végezheti-e az ügyvezető heti 1 órás munkaviszonyban a tevékenységet? Köszönöm válaszát: Hegedűs Andrea
Egy belföldi magánszemély 100%-ban tulajdonosa és ügyvezetője egy kft.-nek. Ez a magánszemély jelenleg Ausztriában dolgozik, heti 26 órában. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel a kft.-ben azért, mert nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya a magánszemélynek? Figyelembe vehető-e bármilyen módon az Ausztriában megszerzett jövedelem az adóalap megállapításánál? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Pontosítanám nemrég feltett kérdésemet. Két cégünknek ("A" és "B") az ügyvezetését ugyanazon két személy látja el. A két cég nem áll egymás tulajdonában, résztulajdonában és az anyavállalat sem közös. Az egyik (legyen 1-es számú) ügyvezető munkaviszonyban áll "A" cégben, természetesen innen kapja a bérezést és a járulékok is innen kerülnek megfizetésre, a másik cégben díjazás nélkül látja el munkakörét. Az "A" cég tevékenységei között szerepel a munkaerőkölcsönzés. Kérdésem az lenne, hogy az 1-es számú ügyvezető kölcsönbe adható-e "munkaerőkölcsönzés" címszó alatt "B" cégnek?
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték