Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy társas vállalkozó esetén a heti 20 órás munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tisztséggel járó biztosítási jogviszony mentesít-e a vállalkozói járulékalap utáni járulékfizetés alól? Szíves válaszukat megköszönöm: Kovács-Horváth Adrienn
Ügyvéd kollégájuk – az illetékes hatóság ügyfélszolgálatával folytatott – levelezése kapcsán érkezett válasz a kérdésre: külföldiek hogyan regisztrálhatnak a cégkapun? – írja hírlevelében a Budapesti Ügyvédi Kamara.
Tisztelt Szakértő! Lehet-e a későbbiek folyamán módosítani a cégkapu regisztráción, és ha igen, akkor hogyan? Arra gondolok, hogy a most regisztrált cégkapu megbízott ügyvezető személyében változás következik be, lehet-e új megbízottat megjelölni vagy a mostani mellé felvenni újabb megbízottakat? Ha a most megadott e-mail címet szeretné később módosítani a vállalkozás, akkor erre van (lesz) lehetőség? Az ügyfélkapus regisztrációval beléphet az ember egy internetes felületre, de a cégkapus regisztrációval is van (lesz) ilyen lehetőség? Az ügyfélkapuhoz tartozik az EGYKE nyomtatvány, amin lehet új, illetve változást bejelenteni, a cégkapuhoz rendelnek valamilyen hasonló megoldást? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban kérem segítségét, hogy jogszerű lehet-e az alábbi: egy munkavállaló kapcsolt munkakörrel (ügyvezető "A" cégben és egyfajta szakmai igazgató "B"-ben) látná el feladatait az Mt. 195. §-a szerinti munkaszerződés alapján. "B" cégnek kismértékű tulajdona van "A" cégben. A cél, hogy a munkavállaló jogszerűen elláthassa feladatait "A"-ban, de betagozódjon "B" cég szervezeti hierarchiájába (s "A" cégnek is legyen szerepe, legyen kapocs a 2 cég között, ne csak a kismértékű tulajdonrész). Ha nem jogszerű, van-e esetleg valamilyen megoldási javaslata? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérem szíves válaszukat: Egyszemélyes kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki a megbízatását megbízási jogviszonyban látja el (nem ezen személy a cég tulajdonosa). A kft. úgy döntött, hogy szeptember 01.-től végelszámolással megszűnik. A kérdés az, hogy ezen időszak alatt a (jelenleg még) ügyvezető nyithat-e katás egyéni vállalkozást? Ugyanis az ügyvéd azt mondta neki, hogy végelszámolási időszak alatt - a kft.-ben lévő teljeskörű ügyvezetői felelősség miatt - nem lehet egyéni vállalkozó. Válaszukat előre is megköszönve tisztelettel maradok
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy nappali tagozatos egyetemista vállalhatja-e megbízásos jogviszonyban egy vállalkozás ügyvezetését nulla forintos megbízási díjjal? Ez a személy NEM tagja a vállalkozásnak. Válaszát köszönöm. Üdvözlettel: Bogoly Katalin
Nyugdíjas ügyvezető díjazás nélkül megbízással ellátott tevékenységét 4 órás alkalmazottira kívánja megváltoztatni. Mik ennek a feltételei, teendői?
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben szeretném a szakmai véleményüket kérni: A társaság formája zrt. A társaság alapítója két fő. Az egyiknek 90 százaléknyi részesedése van, a másiknak 10 százalékos. A 90 százalékos részvényes rokkantsági ellátásban részesül. A 10 százalékban részvényes 2017.07.11-től a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója. Az alapszabály szerint ezen feladatot megbízási jogviszony keretében látja el. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás alapján havi bruttó 40 ezer forint tiszteletdíjat kap. A társaságban munkaviszony keretében is munkát végez heti 20 órában. A munkaköre klímaszerelő. 2017. 07. hó 11-től bejelentettem a 17T1041-en, mivel a fenti díjazás alapján biztosított: biztosítási jogviszony kódja: 1202, munkakör Feor: 1210 (gazdasági szervezet vezetője) A 1708/ júliusi bevallásban már két jogviszonyt jelentettem. Egyik a heti 20 órás munkajogviszony, a másik a megbízási jogviszony 41 kóddal. A törvényi előírások figyelembe vételével jól bíráltam el a jogviszonyokat? Esetleg nem jön be a minimum járulékfizetési kötelezettség? Fáradozásukat és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika könyvelő e-mail cím: erikateglasne@gmail.com
Tisztelt Szakértő! A társaságunk munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőjének adómentes munkáltatói lakástámogatást kíván adni lakás vásárlásához. A megvásárolni kívánt lakáson kívül az ügyvezető tulajdonában már van egy lakás, ahol életvitelszerűen lakik. Kérdésünk: A fentiekre tekintettel adható-e a második lakásra adómentes támogatás és be kell-e jelentkezni tartózkodási helyként az új lakásba? Köszönettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. már 2 éve nem működik. Az ügyvezető-tag eddig heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti társas vállalkozó volt. Hamarosan megszűnik a munkaviszonya a főállásában. Ebben az esetben köteles lesz-e megfizetni a minimum járulékokat maga után a nem működő cégben? A társasági szerződésben megbízási jogviszony szerepel az ügyvezetésre. Hogyan tudná minél kevesebb költséggel átvészelni az időszakot, amíg esetlegesen nem talál másik főállást? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasági szerződésében két személyt jelölt meg ügyvezetőként, egyik a tag, önálló képviselettel, másik egy külső személy szintén önálló képviselettel. A külsős ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, mellette személyesen közreműködik a társaság életében. Ezen kívül a külsős ügyvezetőnek van egy másik helyen napi 4 órás munkaviszonya, ahol 120 ezer forint a bruttó bére. A kft.-ben az külsős ügyvezető bére szintén 120 ezer Ft/hó bruttó lenne, csak megbízási jogviszonyban. A külsős ügyvezetőnek ez a két jogviszony elegendő-e ahhoz, hogy ha esetleg katás egyéni vállalkozó szeretne lenni, akkor a 25 ezer forint adót kelljen fizetnie, vagy hogy a biztosítása így ezzel a két bejelentéssel teljes értékű-e, tehát nem éri-e hátrány, ha szülni vagy táppénzre menne, vagy a nyugdíja számításakor a jövőben ezek a hónapok teljes értékűnek számítanak-e?
Tisztelt Adózóna!! Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az ügyvezetést az alapító okirat alapján megbízási jogviszonyban látja el. Két alkalmazottja lesz. A kérdésem az lenne,hogy az ügyvezetőnek mi alapján kell a járulékot megfizetnie? Kötelezően rá is vonatkozik hogy a minimálbér (127 500 forint) után fizessen? A munka nagy részét az alkalmazottak fogják elvégezni. Köszönöm a segítséget! Üdv Éva
Katás bt. beltagja veszélyeztetett terhesség miatt betegállományban van, huzamosabb ideig gyermeke születését követően sem fog dolgozni. Mi lesz az ügyvezetéssel és a társadalombiztosítással? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Egy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrajnai magánszemély egyszemélyes kft. tulajdonosává és ügyvezetőjévé vált. (183 napot nem tartózkodik Magyarországon) Kézbesítési megbízottja egy magyarországi ügyvédi iroda. Van-e tagi jogviszonyára tekintettel a kft.-nek bejelentési (T1041) kötelezettsége, illetve kötelező-e a minimumok utáni járulékfizetés? Ha mentesülhet ez alól, ahhoz milyen igazolást kell bekérnie a kft.-nek az ügyvezető tagtól vagy a hatóságoktól?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték