Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. Hivatkozni szeretnék a mai napon a fenti címmel elküldött levelemre. Akkor jól értettem, hogy mondjuk a kft. másik tulajdonosa (akinek van máshol főállású jogviszonya) nem lehet ügyvezető nulla forintos megbízási díjjal? A megoldás pedig lehet az, hogy egy külsős embert alkalmazunk ügyvezetőként O forintért a nem működő kft.-ben? Az ügyfelem pedig lehet főállású katás. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy bt.-t kíván alapítani és annak beltagja és ügyvezetőjeként, a kata adózási módot választja, úgy a bt.-ben lévő jogviszonya nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, így a 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezett csak? És ezáltal az ezen jogviszonyából származó jövedelme nem számít bele a rokkantsági járadék miatti keresetkorlátozásba? (2011. évi CXCI. törvény 13. § d) ) Amennyiben felülvizsgálatra kerül sor 2020-ban, úgy a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását ezen jogviszonya nem fogja akadályozni? Miben változik a fenti helyzet, ha az egyéni vállalkozás létrehozása mellett dönt és azon belül választ kata adózási módot? A friss határozat alapján az egészségi állapot mértéke 20 százalék, D kategória, rehabilitáció nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, korlátozó tényezők nincsenek). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném tanácsát kérni. Ügyfelemnél olyan helyzet állt elő, hogy tulajdonos egy kft.-ben, ahol eddig munkaviszonyban látta el a feladatokat (nem csak ügyvezetést, hanem munkát is végzett) és mellette egy katás bt.-ben is dolgozott beltagként. (25 ezer forint kata megfizetése mellett). Jövőre azt szeretné, hogy a kft.-ben nem végez munkát (semmilyen tevékenység nem lesz a cégben), az ügyvezetést nulla forintért megbízásként látja el és a bt.-ben főállású kisadózóként működik. Ott lesz biztosított. Szabályos ez így? Megoldható? Segítségét, válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Szeretnem szíves tájékoztatását kérni: ha gyed alatt ügyvezetői tevékenységet látok el a saját evás kft.-ben, ahol többségi tulajdonos vagyok, melyik jogcímen a legkedvezőbb? Nem működik túlságosan a cég, ezért a minimálbér szerinti járulékok kitermelése lehetetlen. Köszönöm válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Ha a társasági szerződés módosításával a megbízással ellátott ügyvezetői tisztséget munkaviszonyra változtatjuk, végezheti-e az ügyvezető heti 1 órás munkaviszonyban a tevékenységet? Köszönöm válaszát: Hegedűs Andrea
Egy belföldi magánszemély 100%-ban tulajdonosa és ügyvezetője egy kft.-nek. Ez a magánszemély jelenleg Ausztriában dolgozik, heti 26 órában. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel a kft.-ben azért, mert nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya a magánszemélynek? Figyelembe vehető-e bármilyen módon az Ausztriában megszerzett jövedelem az adóalap megállapításánál? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Pontosítanám nemrég feltett kérdésemet. Két cégünknek ("A" és "B") az ügyvezetését ugyanazon két személy látja el. A két cég nem áll egymás tulajdonában, résztulajdonában és az anyavállalat sem közös. Az egyik (legyen 1-es számú) ügyvezető munkaviszonyban áll "A" cégben, természetesen innen kapja a bérezést és a járulékok is innen kerülnek megfizetésre, a másik cégben díjazás nélkül látja el munkakörét. Az "A" cég tevékenységei között szerepel a munkaerőkölcsönzés. Kérdésem az lenne, hogy az 1-es számú ügyvezető kölcsönbe adható-e "munkaerőkölcsönzés" címszó alatt "B" cégnek?
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk ügyvezető igazgatói tevékenységét kölcsönvenné a másik cégünk. A kölcsönbe adó cég fizetné a munkabért és az összes járulékot, majd ezeket kiszámlázná a kölcsönbe vevő cégnek. Az ügyvezető igazgató a kölcsönbe vevő cégnél végezné a munkát. Kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy lehet ezt munkaerő-kölcsönzésnek tekinteni és az áfatörvény 142. § c) pontja szerint kezelni? Válaszát előre is köszönöm!
Melyik jogviszonyában, mennyi és milyen társadalombiztosítási járulékokat kell fizetnie a többes vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két kft. gazdasági kapcsolatban áll egymással. A Kft. egyszemélyes tulajdonosa egyben ügyvezető is. B Kft.-ben 30 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik A Kft. tulajdonosa, a 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető. A két ügyvezető házastársak. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két társaság? Köszönettel.
Tisztelt Radics Zsuzsanna! Az azonos témában feltett korábbi kérdésemre adott válaszát köszönöm. Másként teszem fel a kérdést, hogy pontosan érzékeltessem a bizonytalanságom. Van egy társas vállalkozó, aki az ügyvezető tagsága miatt biztosított, csak ügyvezető, egyéb személyes közreműködése nincs a vállalkozásban. Kérdésem, ha csedre megy és egyedüli ügyvezető, kizáró ok-e az ellátás szabályos folyósításában, ha ő marad az ügyvezető? Azaz ebben a megközelítésben "személyes közreműködésnek", illetve ahogy az Ebtv. végrehajtási rendelete fogalmaz, "személyes tevékenységnek" minősül-e az ügyvezetés, megvalósítva ezzel a keresőtevékenység folytatását? Köszönettel. Pap Attila
Tisztelt Szakértő! A Tbj. törvény használja a "személyes közreműködés" fogalmát, de sem maga a törvény, sem a végrehajtási rendelete nem ad rá pontos meghatározást. Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Az új Ptk. hatályba lépésével a továbbiakban is igaz-e az a Gt.-ből származó korábbi értelmezés, hogy maga az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek? Köszönettel. Pap Attila
Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték