Tisztelt Szakértő! A Tbj. törvény használja a "személyes közreműködés" fogalmát, de sem maga a törvény, sem a végrehajtási rendelete nem ad rá pontos meghatározást. Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Az új Ptk. hatályba lépésével a továbbiakban is igaz-e az a Gt.-ből származó korábbi értelmezés, hogy maga az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek? Köszönettel. Pap Attila
Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kft. nyugdíjas ügyvezetője, aki tulajdonosa is a társaságnak, tagi jövedelmet szeretne kivenni. Ebben az esetben a társasági szerződésben kell-e hogy rögzítve legyen, hogy vehet fel? Jól tudom, hogy ebben az esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-t kell megfizetni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Széles Imre! A témában adott válaszához (http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_21_Egyeni_vallalkozo_kftvel_jlh) kapcsolódan szeretném kérdezni, hogy egy munkaviszonyos ügyvezetőnek el kell számolnia milyen jogcímen tölti az idejét a saját cégében? A hivatalos munkaidőn kívül nem lehet a saját vállalkozásában jelen, csak azért mert szeret ott lenni? A részmunkaidő "életszerűségét" egyik oldalról az elvégzendő munka mennyisége alapján becsülik talán. De mi van akkor, ha tapasztalati úton egy munkaügyi ellenőr a helyszínen azt látja, hogy a jelenléti ív alapján az ügyvezető 8 és 9 óra között letöltötte a munkaidejét, de még 10 órakor is jelen van a helyszínen?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves állásfoglalását: Egy főállású katás egyéni vállalkozó egyidejűleg egy kft. tagja és ügyvezetője is. Az ügyvezetést munkaviszonyban látja el (a társasági szerződésben rögzítettek szerint) részmunkaidőben, vagyis nincs 36 órás munkaviszonya. A társaság tevékenységében nincs személyes közreműködése. Helyesen járunk-e el, ha mint főállású katás megfizeti az 50 ezer forint katát, a kft.-ben pedig a ténylegesen kifizetett munkabér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van két kft. Mindkét kft.-ben ugyanaz a két magánszemély a tulajdonos. A. Kft.-ben X tulajdonosnak 20 százalék tulajdonrésze van, míg Y magánszemélynek 80 százalék, aki egyben ügyvezető, önálló aláíró. B. Kft.-ben X és Y magánszemélynek 50-50 százalék tulajdonrésze van, mindketten ügyvezetők, de együttes aláírási joguk van. Kérdésem, hogy amennyiben A és B Kft. elkezd egymással dolgozni, úgy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?
A betéti társaság beltagja az ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társasági szerződés így szól. Személyes közreműködésre tekintettel munkaszerződést köt a saját bt.-vel heti 40 órában. A vezető tisztségviselésre nem vesz ki jövedelmet. Kérdésem: mi alapján fizeti a járulékot? Munkaviszonya alapján vagy tisztségviselő-társas vállalkozóként? Mert ugye a társas vállalkozó emelt szociális járulékot és emelt egészségbiztosítást fizet. A 17T1041-en hogyan jelenti be a két jogviszonyt és a 08-as bevalláson? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék szakmai véleményt kérni: A kft.-ben kettő fő tag van és mindketten ügyvezetők. Ügyvezetői megbízatásuk határozatlan időre szól a társasági szerződés alapján, amely azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látják el az ügyvezetői teendőket. Az egyik tag munkaviszonyban, heti 20 órában értékesítési vezető (FEOR 1333), bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 90 százalék. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, havi 1 forintért látja el. A másik tag is munkaviszonyban, heti 20 órában dolgozik a cégben eladóként, bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 10 százalék. Az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül végzi, azaz havi 0 forintért. Természetesen mindkét tag a T1041-en munkaviszony alapján be van jelentve. Jó ez így? Elég a garantált bérminimum felének a megfizetése, vagy nem szükséges legalább a havi minimálbér alkalmazása? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika Nodytax Kft ügyvezetője
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét annak eldöntésében hogy a következő esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozás fogalma: egy bt. (fém, érc, vasanyag nagykereskedelem) beltagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, 2018. január 1-jétől egy szinte ugyanilyen tevékenységet végző kft.-ben ügyvezetői feladatokat fog ellátni heti 40 órában (tulajdonrészt nem szerez, tag nem lesz). Bt. beltagként lehet ezt így végezni, kapcsolt vállalkozás, ha igen, van jelentési kötelezettség? köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbi kérdésben a segítségét. Van egy kft., amelynek tagja nem ügyvezető (az ügyvezetői feladatokat a fia látja el). A tag lehet-e főállású katás? A fiának van 36 órát meghaladó munkaviszonya. A családi kft.-ben az ügyvezetést folytathatja-e megbízási jogviszonyban, ellenszolgáltatás nélkül? A kft.-ben tevékenységet nem végeznek. Köszönöm gyors válaszukat :)
Tisztelt Szakértő! Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, az ügyvezetést megbízásban látja el, díjazás nélkül. Ez a magánszemély rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal más társaságnál. Kérdésem: a 1041-es nyomtatványon hogyan jelentsem, vagy kell-e jelenteni, és ettől függően hogyan kezeljem a 08-as bevallásban? Segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: TEÁOR 4321 villanyszerelés főtevékenységgel működő egy személyes kft. tagja (aki egyben ügyvezető is) számára nyílt egy újabb üzleti lehetőség. 90-10 százalék tulajdoni hányaddal (fent említett személyé lenne a 90 százalékos üzletrész) alapítana egy újabb kft.-t, melynek szintén ő lenne az ügyvezetője, a főtevékenysége ugyancsak TEAOR 4321 villanyszerelés lenne. Az ügyvéd szerint ez nem lehetséges, indoka: "azonos ügyvezetés alatt álló cégeknek nem lehet ugyanaz a főtevékenysége". Ez valóban kötelező jelleggel így van? Válaszukat előre is megköszönve Tisztelettel maradok!
T. Szakértő! Bt. beltagja 50 százalékban, a társasági. szerződés alapján üzletvezető. Alapított egy kft.-t ahol 50 százalékban tulajdonos. A társasági szerződés szerződés alapján ügyvezető. A kft. másik tulajdonosa is 50 százalékban ügyvezető. Rokoni kapcsolatban nincsenek. A bt. és a kft. nem létesített üzleti kapcsolatot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van a két cégnek? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyszemélyes kft.-t alapított, melyben Ő az egyedüli tulajdonos és ügyvezető. 1.) Az alapító okiratban nincs információ arról, hogy személyesen közreműködne a társaságban, így vélelmezhető, hogy nem működik személyesen közre? 2.) Kikötés az alapító okiratban, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Jól gondolom, hogy akkor munkaviszonyosként kell Őt bejelenteni, és nem minősül társas vállalkozónak? Ebből következően a társaság csak a tényleges munkabér után a fizeti meg a szükséges járulékokat és adókat? 3.) A magánszemély nemcsak az ügyvezetést, hanem egyéb a társaság tevékenységével kapcsolatos munkákat is végez, mellette irányítja a többi munkavállalót. Egy munkaviszonyban végezheti minden feladatát és elegendő a munkaszerződésében leírni ezeket (ügyvezetői és egyéb)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. vásárolt egy személygépkocsit cégautónak. A kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője szeretné a forgalmiba bejegyeztetni a saját nevét mint üzembentartót, mert igy jóval olcsóbb lenne a biztositása (bonus révén). Ez részéről csak egy névleges dolog lenne, ugyanúgy szeretné az autóköltégeket a cégben elszámolni (kivéve a biztositást, hiszen az az ő nevére fog szólni.) A kérdés, hogy hogyan befolyásolja ez az üzemanyagszámlák és a javitási számlák elszámolását, ha nem szeretne külön nyilvántartást vezetni a cégügyek és a magánhasználat elkülönítésére? Ki fizeti a cégautóadót? Köszönettel várom válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték