1339 találat a(z) ügyvezető cimkére
Nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal nyugdíjban lévő, egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést eddig munkaviszonyban látta el, megfizetve utána a kötelező járulékokat. Amennyiben a munkaviszonyt megszünteti, és mint tag látja el a továbbiakban az ügyvezetést, mint nyugdíjas a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Vezető tisztségviselő jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni pár homályos kérdésben. Röviden az előzmények: egy szövetkezet (képviseletre jogosult) ügyvezetője jogosulttá vált öregségi nyugdíjra 2016. 10. 17-ével, ezért 16-án megszüntettük a munkaviszonyát közös megegyezéssel. A munkáját ezután is szeretné folytatni 18-ától. Az alábbi kérdésekre szeretném megkapni a választ: 1. Szövetkezet vezető tisztségviselője elláthatja-e a munkáját (kiegészítő) társas vállalkozóként? Tudomásom szerint a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. (A munkaviszonytól most tekintsünk el.). Viszont társadalombiztosítási szempontból a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszonyt vagy társas vállalkozói, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez... Tehát, mivel nem munkaviszonyt szeretnénk, ezért mindenképpen, mint társas vállalkozó működhet közre, ha jól gondolom, és nem lesz biztosított, ezáltal be sem kell jelenteni, mivel számára öregségi nyugdíjat folyósítanak. 2. Kell-e megbízási szerződést kötnie az ügyvezetésre társas vállalkozóként, illetve megvan-e határozva, hogy milyen időtartamra lehet? 3. Számfejtéskor megbízási díjjal vagy tagi kivéttel kell számolni? 4. A létesítő okiratban a jogviszonyát (változását) fel kell-e tüntetni? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyvezetésre és képviseletre jogosult ügyvezetők bejelentése
Kérdés
Egy 2016. július hónapban alakult kft.-nek az engedélyek hiánya miatt a mai napig nincs tevékenysége. A kft. 3 tagból áll. Az egyik tag többségi tulajdonnal bír, akinek főállású egyéni vállalkozása van, a másik két tag jogosult képviseletre, megbízási jogviszony keretében. Az egyik képviseletre jogosult tagnak van egy bejelentett heti 36 órát meghaladó munkaviszonya más cégnél, a másik képviseletre jogosult tag pedig heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik szintén egy másik cégnél. A kérdés az lenne, hogy amíg a cég nem végez tevékenységet, a heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak meg kell-e fizetni a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékot, vagy pedig elláthatja-e a cég képviseletét nulla forint megbízási díjjal? Továbbá, mindkét tagot be kell-e jelenteni a 16T1041 -es nyomtatványon? Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Dné
Harmadik országbeli tag, ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Változott az ügyvezető a cégben: mikor kell bejelenteni a NAV-nak?
Cikk
Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem elvi állásfoglalásukat arról, hogy a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi példában szereplő két cég. "A" cégben XY kisebbségi tulajdonos (10% alatti részesedéssel) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "B" cégben XY szintén kisebbségi tulajdonos (10% alatt) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "A" cég árbevételének jelentős része származik "B" cégtől (több, mint 80%). Az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul. A tao-törvény 4. § (23) bekezdés f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Különböző szakmai fórumokon eltérő állásfoglalások találhatók annak megítélésére, hogy a cégvezetőt bele kell-e érteni az ügyvezetésbe. Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Nyugdíjas ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az öregségi nyugdíjas ügyvezetőnek: aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el, máshol nincs 36 órát elérő munkaviszonya. A kérdéses társaságnak közvetlenül nem tagja, azt egy másik kft. birtokolja teljes egészében, viszont a tulajdonos kft.-ben tag az illető. Segítségét előre is köszönöm!
Ügyvezető részmunkaidőben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!
Főállású katás vállalkozó kft.-ben munkaviszonyban ügyvezető
Kérdés
Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban, heti 5 órában látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Kültag járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol az ügyvezető és egyben tag is, aki személyesen közreműködik, és havi 75 000 forint katát fizet. Adott egy másik bt., amely nem katás, és ebben is kültagként (de nem ügyvezetőként), személyes közreműködésre nem kötelezettként, 0 forint megbízási szerződéssel, 0 forint járulékkal, esetenként dolgozik ugyanezen tag. Ez utóbbi, nem katás betéti társaságban az ügyvezető máshol heti 40 órás alkalmazotti jogviszonyban áll, ezért nem fizetünk utána járulékot. Helyes így a járulékfizetés? Előre is köszönöm a válaszát!
Katás egyéni vállalkozó + cég
Kérdés
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
Ügyvezető bejelentési határideje új cég esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem a következőkben: ha egy új cég alakul, az ügyvezetőt milyen határidővel kell bejelenteni a NAV-hoz? Véleményem szerint erre az esetre az Art. 16. § (4) a) pontjának utolsó szófordulata alkalmazandó ("a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni"), hiszen az alapító okirat (társasági szerződés) keltekor még nem rendelkezik a cég adószámmal, és nem is létezik, mint jogi személy, így a bejelentést csak a cégbírósági végzés kézhezkapása után utólag van lehetőség. Jó értelmezzük a jogszabályt? Köszönettel: Nagy Erika
Ügyvezető képzésének költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem, aki egy kft.-nek tagja és ügyvezetője, jövedelmet nem vesz ki a cégből, mert van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya máshol, doktori-mesterképzésre iratkozott be egy egyetemre. A kft. sport tevékenységgel foglalkozik, a képzés sporttudománnyal kapcsolatos. Elszámolhatja-e a kft.-ben a képzési díjat? Elismert költsége lesz-e ez a kft.-nek? Van-e bármilyen plusz adóvonzata annak, ha a cégéből szeretné fizetni ezt a képzést? Köszönjük szépen a segítségét!
Kft. ügyvezető nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni és mit tehet egy könyvelőiroda a következő esetben? Egyik általunk könyvelt kft. ügyvezetője munkaviszonyát több hónapja felmondta. Ő nem volt tulajdonos a cégben. A cégbíróság azóta sem törölte mint ügyvezetőt. A tulajdonos, aki egy kanadai cég, nem választott új ügyvezetőt. A bevallások beadására könyvelőirodánk egy alkalmazottját hatalmazta meg az akkor még munkaviszonyban lévő ügyvezető. A kanadai tulajdonos képviselője nem jelentkezik társaságunknál. Mikor követünk el súlyosabb hibát, ha beadjuk a bevallásokat (nincs alkalmazott, nincs számla), gyakorlatilag minden bevallás nullás, vagy ha nem? Köszönöm
Mögöttes felelősség – tartozás behajtása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! És mi van abban az esetben, ha cégben hárman vannak tagok, két üzlet van, az egyik üzletben az ügyvezető, a másikban a két tag dolgozik? Ahol az ügyvezető dolgozik az műszaki üzlet, és öngyilkos lesz a boltvezető vagyis az ügyvezető, és elindítják a felszámolást. Mint kiderült, a cégnek minimális saját vagyona volt, ami nem fedezi a hitelezőket. Főleg nálam bizományos áruról beszélünk. A két tag takarózik azzal, hogy ők nem láttak bele abba amit az ügyvezető csinált, és ő döntött mindenben. A felszámoló közölte, hogy esélyem sincs arra, hogy lássam a pénzem. Valóban nincs ilyenkor mit tenni? Ha öngyilkos lesz az ügyvezető akkor vége, és bele kell törődni hogy a pénz elveszett? Köszönöm a választ előre is Üdvözlettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
