Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is ügyvezető. Van-e arra valami korlátozás/tiltás, hogy nem lehet mindkét cégben 8 órás munkaviszonya? Vagy ez esetben különböző délutáni/esti pótlékokkal kell számolnia? Jól gondolom ugyebár, hogy a két munkaszerződésben rögzített munkaidő nem fedheti egymást? Köszönettel: Szentesi Péter
A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A társasági szerződésben foglaltak szerint az egyetlen tag az ügyvezetés ellátására a munkaviszonyt választotta. Ilyen esetben azonban a munkáltatói jogok gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. Bár bírósági gyakorlatról szóló "állásfoglalást" nem találtam ez ügyben, hallottam, hogy munkaügyi bíróság megállapította: a munkáltató és munkavállaló személye nem lehet azonos. Lehet tudni, hogy milyen jogszabályra (rendelet, törvény) hivatkozva állították fel ezt a gyakorlatot? Ha nem hivatkoznak konkrét jogszabályra, jogszerű, hogy csak "úgy" állítják, nem figyelembe véve a Ptk. rendelkezéseit? Ha a munkaügyi bíróság szerint ez a jogállás nem lehetséges, miért nem törlik a Ptk.-ból a választás lehetőségét egyszemélyes kft-.k esetében? A NAV milyen álláspontot képviselhet, hiszen nem mindegy a jogviszony tisztázása a járulékalapok tekintetében (tagi jogviszonynál emelt járulékalapok, munkaviszonyban az ügyvezető szeretné igazolás alapján igénybe venni a gyes utáni szocho kedvezményt stb.)? Milyen esetben kerülhet az ügy munkaügyi bíróság elé?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 100%-os tulajdonos egy kft.-ben, melyben a szakmai tevékenységet felesége végzi. Sajnos házasságuk válságba került, ezért úgy döntöttek, a feleség – aki 36 órában dolgozik egy vállalatnál – megvásárolja a teljes tulajdonrészt, viszont az ügyvezető a férj marad. A férj emellett beltagja egy katás bt.-nek. Az eladás után a férj 0 forint megbízási díjért (vagy ha ez nem megfelelő, akkor jelképes összegért) vállalná az ügyvezetést, emellett főállású katás lenne a bt.-ben. Ez így járható út? Köszönöm válaszát.
Egyszemélyes kft. tulajdonos, ügyvezető. Az ügyvezetést munkaviszonyban, 2 órában látja el, ez alapján fizeti a járulékokat a kft.-ben. Egyéni vállalkozásában lehet-e főállású katás, vagy a kft.-ben van minimum járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Katás bt. esetében a beltag ügyvezetést lát és megfizeti a havi 50 ezer forint adót, emellett egy másik kft.-ben ügyvezetést lát, ahol havi juttatást nem vesz fel és nem fizetünk utána járulékot. Kérdés: jogszerűen járunk el a fentiek szerint? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_8_rokkantsagi_ellatas_melletti_jaru_pce Hivatkozva a fenti kérdésre, ha a társasági szerződésben szerepelek mint ügyvezető, a megbízási díj nem erre szól, az ügyvezetést javadalmazás nélkül végzem. Ebbe beleköthet a NAV? Köszönöm segítésgét
Tisztelt Szakértő! Abban a kérdésben kérném véleményét, hogy ha az ügyvezető nulla forintos megbízásban látja el a tevékenységét, de nem tulajdonos, akkor a T1041, illetve a '08-as nyomtatványokon be kell-e jelenteni, illetve vallani?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., jelenleg nem végez semmilyen tevékenységet. Az ügyvezető itt fizeti főállású járulékát mint munkaviszonyos ügyvezető, személyesen nem végzett, végez munkát. A kft. mellett katás egyéni vállalkozó (25 ezer Ft). Kérdés, hogy ha a kft.-ben levesszük az óraszámot heti 1 órára, az egyéni vállalkozásban főállású katás lenne, jó lehet ez így? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2017.01.01-től betéti társaság beltagja főállású katásként dolgozik a saját társaságában. 2017 előtt 36 órás munkaviszonyban volt a bt.-ben, e mellett ugyanitt megbízási jogviszonyban, havi 1000 forintért látta el az ügyvezetői teendőket. Kérdésünk az, hogy főállású katásként szükség van-e még az ügyvezetői teendők ellátása miatt a megbízási jogviszonyra?Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a cégben. Máshol nincs biztosítási jogviszonya. A munkabére bruttó 230 000 Ft. A járulékok bevallásánál mi az alap: a munkabére, vagy a társas vállalkozóra vonatkozóan a járulékok alapját a bérminimumhoz viszonyított szorzók alapján kell meghatározni (például egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét (245 000 Ft) után fizeti a járulékot. Társaság ügyvezetője is egyben, amiért havi 20 000 Ft összegben részesülne. Ezután az összeg után, hogyan kell fizetni a járulékokat, melyik a helyes megoldás? 1. 20 000 Ft után szja 3000 Ft, járulékok 1400 Ft, nyugdíjjárulék 2000 Ft, kifizethető nettó jövedelem 13 600 Ft + társaság befizet 4400 Ft szochót. A társaság összes költsége 24 400 Ft. 2. Tagi jövedelem 20 000 Ft, levont szja 3000 Ft, nettó jövedelem 17 000 Ft. Társas vállalkozás fizet 4400 Ft eho összeget. A társaság összes költsége: 24 400 Ft. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyik sorában kell feltüntetni a 20 000 Ft összeget (munkaviszonyból származó bérjövedelem, más bérjövedelem vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét megbízással nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? Amennyiben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban szeretné ellátni, módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kft.-ben az ügyvezető az egyetlen, aki a munkáltatói jogot gyakorolja. Hosszabb távolléte idején felmerülő ilyen ügyekben ki írhat alá, illetve tehet jognyilatkozatot helyette, vagy milyen módon oldhatók meg akadályoztatása esetén a munkaügyek?Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője, nem tag, megbízási díja 50 ezer forint. A 10 százalék költséghányadot nem alkalmazhatja, de kell-e munkaerőpiaci járulékot vonni tőle? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nem egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egyben a kft. egyik tagja is, a társasági szerződés szerint tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi. Jelenleg nem tudja megfizetni a társas vállalkozóként fizetendő járulékokat, ezért heti 20 órás munkaviszonyt létesített egy másik cégnél. Van-e arra mód, hogy saját fent említett cégében is 4 órás munkaviszonyt létesítsen az ügyvezetésen kívül egyéb feladat ellátására például csőszerelőként, és ilyen módon elkerülhető-e a teljes társas vállalkozóként fizetendő járulék a kft.-ben? Párhuzamosan 1 embernek ugyanabban a cégben lehet-e 2 jogviszonya?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték