Hogyan juthat hozzá a költségtérítéséhez?

Megosztás Tetszik

Miként lehet kiadni 12 órás munkarendben a szabadságot? Mit tehet az a munkavállaló, akit nem tájékoztatott cége a szerződésmódosításról? Mit tehet rendkívüli felmondás esetén az állapotos kismama? Milyen módon veheti igénybe a munkábajáráshoz rendelt költségtérítést az, akinek a munkaadója nem akar fizetni? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Helyesen járnak-e el a 12 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében, ha az életkoruk alapján irányadó éves alap szabadságnapokat átszámolják 12 órás munkarendre és az így kapott csökkentett számú szabadságnapokat napi 12 órával kalkulálva számolják el részükre? Például 30nap éves szabadság esetén 20 nap szabadságot számolunk el 12 órára számolva (azaz a dolgozó ugyanannyi órát kap meg díjazásban éves szinten, mint a 8 órában foglalkoztatottak). Vagy helytelen ez az elszámolás és esetükben is napi 8 órával számolva a Munka Törvénykönyve szerinti szabadságnapokat kell éves szinten kiadni függetlenül a 12 órás munkarendtől?

A Munka Törvénykönyve alapján, az éves szabadságot napokban kell számítani, így a fenti „átszámítás” nem alkalmazható. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkarendben dolgozó munkavállalóknak is úgy kell számítani a szabadáságát, hogy azonos naptári időszakra mentesüljenek a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

A férjem egy vállalkozónál dolgozik 2003 óta 8 órában, s minimálbéren bejelentett dolgozó volt végig. Tudomásunk szerint. A napokban kereseti igazolást kért a munkáltatójától és akkor derült ki, hogy 2009. január 1-től a munkaszerződését 4 órásra módosították. Erről mi semmit nem tudtunk az alábbiak miatt. A munkáltató nem bérpapír szerint fizette ki, hanem amikor dolgozott (mezőgazdasági munkás, traktoros) akkor kapott fizetést, amikor nem dolgozott akkor nem kapott. Természetesen nem volt sem szabadság, sem egyéb járandóság.  2008-ig néhanapján kapott kézhez egy-egy bérpapírt, de azóta azt sem. Az adóbevallását is elkészítették minden évben, amiből kiderült, hogy minimálbéren volt bejelentve előző évben.A 2009-es bevallást még nem kapta meg. Gondolom minden papírt aláírattak vele, a szabadságtól, a bérpapírig, szerződésig, csakhogy ők védve legyenek. Télen egyébként sem volt munka soha - természetesen pénz sem - így még csak nem is tudhatott a szerződés módosításáról. Akkor ugyanis szólnia kellett volna a munkáltatónak, hogy menjen és írjon alá. Valószínűleg utólag kicsalták tőle valahogy az aláírást.  Az ősszel táppénzes állományba került, a papírjait a TB felé 2010. január 4-én postázták el, természetesen a munkáltató által fizetendő első 15 napot sem fizették ki számára. Februárban kiírták dolgozni, de márciustól újra betegállományba került. Persze most sem fizetett még semmit, de az idei táppénzét a tavalyi 4 órás minimálbér után fogja kapni. Hozzá kell tennem,hogy nem egyszerű megfázásról van szó, hanem nagyon komoly betegségről. Ha nem kérünk kereseti igazolást, még most sem derül ki, majd csak a táppénz megérkezésekor, hogy már egy éve 4 órás. Az sem mellékes, hogy a férjem már 56 éves, és 40 éves munkaviszony után pár ezer forint táppénzből éljen meg.  Kérdésem, hogy mit lehet tenni a vállalkozóval szemben? Neki mindent szabad? A Munkaügyi Bíróság  segítségünkre lehet-e ilyen ügyben?

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel írásban módosíthatja. Ha férjének nem állt szándékában aláírni a módosítást és jogellenes fenyegetéssel rávették, vagy megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett és tévedését a munkáltató okozta vagy azt felismerhette, e szerződésmódosítás a Munkaügyi Bíróság előtt megtámadható. Ezt azonban a megtévesztettnek kell bizonyítania. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. Ha elmulasztják a 30 napot, akkor hat hónapon belül megtámadás joga még gyakorolható. A megtámadást először írásban kell a másik féllel közölni. A munkavállaló  munkaügyi jogvita keretében pert indíthat, melyben követelheti az esedékes, de ki nem fizetett munkabérét és egyéb törvény szerint járó ki nem fizetett juttatásait, járandóságait, így pl. a betegszabadság idejére járó pénzt is.
 
Gyermekemet egyedül nevelő anyuka vagyok, részmunkaidőben dolgozom egy munkaerő kölcsönző cégnek, melynek tulajdonosa külföldi állampolgár. Úgy tűnik, anyagi gondokkal küzd a cég, márciusi fizetésemet nem kaptam meg es 4 havi juttatásaim is elmaradtak. Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezem, amelyben szerepel ugyan, hogy jogosult vagyok juttatásokra, de nem részletezi, azt írja azt a melléklet tartalmazza amit mai napig nem kaptam meg, felmondást sem kaptam. Kérdésem, hogy mikor érdemes munkajogi perbe bocsátkozni, mennyi az esélye hogy fizet a munkáltató, ha eltűnik es hogyan lehet kikényszeríteni, hogy fizessen. Mennyi időn belül tűznek ki tárgyalást es a költsége ingyenes-e és képviselhetem-e saját magamat is a perben?

A munkabér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles, mivel a munkaszerződés közte és a munkavállaló között jön létre. Megjegyzem, hogy a kölcsönvevő a munkavállaló átengedéséért ún. kölcsönzési díjat fizet a kölcsönbeadónak, így a kölcsönvevőt nem terheli bérfizetési kötelezettség a munkavállaló felé.

Ettől eltérően a kölcsönvevő fizeti a munkavállaló egyéb juttatásait, ha a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó erről így állapodtak meg. Azonban Önt, mint munkavállalót erről tájékoztatni kell. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást - legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül, illetve az egyéb juttattások (például: műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó díj, ügyelet, készenlét díja) legkésőbb az e szabályok szerinti jogosultság megállapításának kezdetétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni többek között a munkabér egyéb elemeiről, ideértve az egyéb juttatások biztosításának feltételeiről, és a bérfizetés napjáról.

A főszabálytől eltérően azonban a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő egy polgári jogi jogviszony keretében megállapodhatnak arról, hogy a természetbeni munkabért, illetve a közvetlenül adott szociális juttatásokat a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg, ez azonban nem érinti a munkaszerződés alapján a bérbadót terhelő kötelettségeit a munkavállalóval szemben.

Ha a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben kár éri, akkor a kölcsönbeadót kell munkáltatónak tekinteni.

Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó átlagkereset nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket (a bruttó átlagkereset két évvel korábbi értékének kétszeresét, a közel 400 ezer forintot), a perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A keresetlevél alapján a munkaügyi bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő megérkezésétől számított 15 napon belül kell kitűzni.

Az elmaradt munkabér és juttatások iránt már a munkaviszony fennállása alatt is pert indíthat. A munkáltató „eltűnni” csak felszámolás eljárás lefolytatását követően tud. Ha felszámolási eljárás megindítására sor kerülne, akkor a munkavállalók bérköveteléseit a felszámoló automatkiusan megigényli a Bérgarancia alaptól és azok a törvényi plafonösszeg erejéig onnan nyernek kielégí-tést.

Egy biztonsági cégnél dolgozom 9-17-ig szóló munkaidő beosztással. A cégnél kollektívszerződés nincs, a kérdésem az, hogy a 14 óra utáni 3 órára jár-e délutános pótlék?

A délutáni műszakpótlék csak a többműszakos munkaidőbeosztásban és a megszakítás nélküli munkarendeben dolgozó munkavállalónak jár 14 és 22 óra közötti munkavégzés tekintetében, így az Önnek- feltételezve, hogy az általános munkarendben, azaz nem váltott műszakokban, dolgozik - nem jár.

Rendkívüli felmondással elbocsátottak a munkahelyemről és közben kiderült, hogy terhes vagyok. Tudok-e tenni valamit, hiszen bizonyítható, hogy már az elbocsátásomkor terhes voltam. Továbbá a felmondás tartalmaz valótlan dolgot is és amíg nem írtam alá, még telefonálni sem engedtek. A 30 nap sajnos eltelt, mert az állapotom miatt nem tudtam intézkedni.

A munkáltató általi rendkívüli felmondással a törvény értelmében csak két igen kivételes esetben lehet élni. Az első, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy sú-lyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, ilyen lehet például, ha a munkavállaló lopott a munkáltatótól, munkavégzés közben részeg volt, vagy többször igazoltalanul nem jelent meg a munkahelyén. A második esetben a munkavállalónak olyan magatartást kell tanúsítani, amely nem a munkaviszonnyal kapcsolatos, de a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Például bűn-cselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás folyik a munkavállalóval szemben.

A rendkívüli felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, melyet minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítani. További törvényi előírás, hogy a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. További követelmény, hogy a rendkívüli felmondást írásba kell foglalni, amelyben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és idejéről, és hogy milyen szervhez fordulhat.

Amennyiben a  rendkívüli felmondási oka  jogszerű, és Önt a rendkívüli felmondásban megfelelően  kioktatták a jogorvoslati lehetőségről, illetve lehetőséget adtak az Ön ellen felhozott kifogások elleni védekezésre, úgy a felmondás nem jogellenes. Ebben az esetnem nem releváns a terhesség, mert terhességre a felmondási védelem szabályai csak a munkáltató általi rendes felmondás esetén alakmazhatóak.

Azonban elmondása alapján - a rendkívüli felmondás indokolásának ismerete nélkül - feltételezhető, hogy nem volt lehetősége a kifogások elleni védekezésre, valamint, hoyg az indokolásban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Mindezek a munkáltató rosszhiszeműségét és rendeltetésellenes joggyakorlásának kérdését is felvetik.  Meg kell vizsgálni továbbá, hogy megfelelő jogorvoslati tájékoztatást kapott-e.  Az Ön által adott információk alapján arra lehet következtetni, hogy a munkáltatója a felmondási védelmet akarta kijátszani és egyszerűbbnek látta rendkívülivel meg-szünteti a munkaviszonyát.

Mit tehetünk?

Ha a jogorvoslatról való tájékoztatás elmulasztotta a munkáltató, akkor Önnel szemben nem al-kalmazható a 30 napos keresetindításra nyitva álló határidők elmulasztásának jogkövetkezménye, hanem az általános elévülési időn belül – azaz az esedékességtől számított 3 éven belül - fordulhat bírósághoz. Ha megkapta a jogovroslati tájékoztatást, akkor is marad még egy lehetőség, hiszen, ha a munkavállalól a keresetlevél beadására megállapított határidőt hibáján kívül elmulasztja, igazo-lással élhet. Igazolás indoka lehet esetleg az, hogy a terhessége miatt nem tudott időben intézkedni.

A munkaügyi per során - melyben meghatározott feltételek mellett költségkedvezmény illeti meg- a bíróság nagy valószínűséggel meg fogja állapítani a munkaviszony jogellenes megszüntetését. Így Önt kérelmére eredeti munkakörébe helyezi vissza a bíróság, és ismét felmondási védelem alat fog állni terhességére tekintettel. A per során érvényesítheti a per jogerős befejezéséig a törvény szerint járó elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, illetve a felmerült kárát.

Egy olvasónak nem akarják fizetni a munkába járás költségeit, az erre vonatkozó választ cafeteria szakértőnktől megkapta, de további kérdés merült fel, melyre most a munkajogász válaszol:

Olvastam írásukat a munkába járás költségeinek megtérítésével kapcsolatban, a különféle változatokat. DE! A tömegközlekedési eszközöket nagyon ritkán tudom igénybe venni, mivel kamionsofőrként dolgozom és a legkülönbözőbb településekről, a legváltozatosabb időpontban, de főleg éjjel tudok havonta egyszer-kétszer hazamenni. Saját gépkocsim nincs, a feleségemnek sincsen, gyakran családtagok autójával tudom csak megoldani a hazautazást. Legutóbb 4-szeri országúti stopolással jutottam haza, mely bizonytalan és veszélyes is. Milyen módon vehetnék igénybe a munkábajáráshoz költségtérítést? Hányszor és milyen ösz-szegben? Kell-e igazolás és milyen? Hol lehet ennek utánajárni?

Ahogy már Ön is utánaérdeklődött, Ön jogosult a munkába járás költségeinek megtérítésére a kormányrendelet értelmében. Meg szeretném jegyezni, hogy 2010. május 1-től új rendelet született, ami a jogosultak köréb kiterjeszti illetve a bizonytalanságok elkerülése végett fogalommeghatározásokkal él.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerinti adómentes munába járást segítő autó-költségtérítésre az jogosult, akinek olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak várakozásnak pedig az számít - az új kormányrendelet szerint, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt. A munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a napi munkába járás és hétvégi hazautazás (az új korm.r. szerint hetente egyszer), ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye között ingázik. Meg szeretném jegyezni, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell a munkáltató felé, hogy jogosult a támogatásra, melyen meg kell jelölni az állandó lakóhelyét és a munkába járás módját.

Szja rendelkezései kimondják, hogy a fenti adómentesség költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy  hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.

A fenti rendelkezés tehát nem zárja ki, hogy akár más családtag autóját vegye igénybe az utazáshoz, de az üzemanyagot el kell számolni. Erről bővebben a www.apeh.hu honlapon tájékozódhat: APEH közlemény az üzemanyag-elszámolásról (jobb oldali linksor). A táblázat alapján kiszámíthatja, hogy milyen típusú gépjárműre, meghatározott km és benzin-árfolyam alapján az amortizációs költség levonása mellett milyen mértékű támogatásra jogosult.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.