A munkajogász válaszol: be nem fizetett járulék és végkielégítés

Megosztás Tetszik

Mit tehet a munkavállaló, ha felszámolás alatt álló cégről kiderül, hogy nem fizetett utána járulékot? A végkielégítés összegét meg lehet bontani? Lehet határozatlan idejű szerződésen kikötni határozott idejű megbízást a munkakörre és a munkavégzés helyére vonatkozóan? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

1. Több évig dolgoztam egy cégnél, amely mint kiderült az utolsó egy évben nem fizette be a tőlem levont magánnyugdíj-pénztári járulékot, így az egyéni számlámról több százezer forint hiányzik. Tudom, hogy az APEH dolga ezeket az összegeket is adók módjára behajtani, de mint tudjuk ez nem feltétlenül sikerül. Így erre az időre nincs megtakarításom. A cég rövidesen jogerősen felszámolás alá kerül. Kérdésem az lenne, hogy mivel a felszámolási eljárásban a bér és járulékai is A-kategóriás besorolású tartozások, így én a magánnyugdíjpénztártól lekért kimutatás alapján, mely tartalmazza a bevallott, de be nem fizetett tagdíjat kérhetem a felszámolótól ezen járulék kiegyenlítését?

Javaslom, hogy egy levélben értesítse a felszámolót a ki nem fizetett magánnyugdíj-pénztári járulékról, azonban, ahogy Ön is hivatkozott rá azokat adók módjára köztartozásként hivatalból fogják behajtani a hatóságok a felszámolási eljárás keretében.

A felszámolási eljárás során a felszámoló az eljárás megindítását követően értesíti a törvényben meghatározott hatóságokat, így többek között az APEH-et és az illetékes nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot. Az értesítést követően a hatóságok hitelezőként be fognak jelentkezni a felszámolási eljárásba. A járulékok természetesen nem közvetlenül Önnek járnak, azaz azokat a felszámoló köteles lesz a felszámolási vagyonból – ha erre elegendő – e) kategóriás tartozásként a hatóságok felé megfizetni.

(A kérdező jogosan nyugtalankodik, hiszen a magán-nyugdíjpénztári járadék összege a ténylegesen befizetett tagdíj függvénye, ha a befizetésre a cég vagyona nem nyújt majd fedezetet, akkor hiába indul bármilyen büntetőjogi, vagy más eljárás, a pénztártól várható nyugdíj összege biztosan csorbul. - a szerk)

2. 2009. július 31-én megszűnt a munkaviszonyom. A Munka Törvénykönyve alapján 5 havi, a kollektív szerződés alapján 3 havi végkielégítést kaptam. Ilyen esetben meg lehet-e bontani a végkielégítés összegét, vagy sem?

A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a járandóságok kifizetéséről gondoskodni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy összegben megállapítják, és egyszerre fizetik ki a munkabért, az esetleges szabadságmegváltást és a végkielégítést. Több részletben való kifizetésnek, csak a munkáltató és a munkavállaló erre irányuló megállapodása alapján van lehetőség.

3. 2010. március 11-én jár le a gyedem és már jeleztem a munkáltatómnak, hogy szeretnék visszatérni a gyes ideje alatt dolgozni. Az eredeti munkakörömben nem tudnak alkalmazni, de felajánlottak egy másikat köteles vagyok-e elvállalni? Ha nem vállalom, akkor érvényesíthetem-e az állásidőt? Megillet-e az időközbeni béremelés? Ha elvállalom és valami oknál fogva mégsem tudnám folytatni a munkát visszamehetek-e fizetés nélküli szabadságra?

Mivel a gyed folyósítása lejért, feltételezem, hogy Ön most gyest kap. A gyes alatt csupán fizetés nélküli szabadságon van, így bármikor vissza mehet, a fizetés nélküli szabadság törvény szerinti időszakának lejártával pedig vissza is kell mennie dolgozni, a  munkáltatót ugyanis „visszavételi” vagyis továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli.

Azonban, ha Ön a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni – tehát azért, mert a régi munkaköre már megszűnt vagy más tölti be - akkor erre az időszakra az állásidőre járó díjazás, azaz a személyi alapbére illeti meg. A munkáltató által felajánlott másik munkakört Ön nem köteles elfogadni, hiszen a munkakör a munkaszerződés egyik kötelező tartali eleme, amit a felek csak közösen módosíthatnak. A visszautasításnak azonban az ésszerűség keretein belül kell maradnia és azt indokolni is célszerű.

A munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

A hatályos jogszabály alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából. Ez azt jelenti, hogy ha visszamegy dolgozni, de később aztán mégsem tudja a munkát folytatni, akkor visszamehet fizetés nélküli szabadságra a gyermek 3 éves koráig.

4. Lehet-e határozatlan idejű szerződésen belül kikötni határozott idejű megbízást a munkakörre és a munkavégzés helyére vonatkozóan?

Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.

A határozatlan időre létrejött munkaszerződéstől csak közös megegyezéssel, azaz munkaszerződés írásbeli módosításával lehet eltérni, kivéve a Munka Törvénykönyvében felsorolt eseteket.

Így nem minősül pl. munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó fel-adatokat lát el. Erre a munkáltató működésével összefüggő okból és ideiglenesen, azaz egy évben összesen 44 munkanapra kerülhet sor.

5. A fizetés nélküli szabadság felmondásával lehet csak elkezdeni dolgozni és ilyenkor ki kell adni az előző évi szabadságokat? Pénzbeni megváltás csak akkor lehet, ha megszűnik a munkaviszonyom?

Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az Ön esetében a törvény előírja, hogy a munkába állástól számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve eltelt. A munkavállaló csak és kizárólag a munkaviszonya megszűnésekor kaphatja meg pénzben a szabadságmegváltást.