hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapításának szabályai 2023. január 1-jétől

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2023. január 1-jétől a helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény jelentős változást hoz az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása terén. Egészen 2022. december 31-éig eltérő egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra, a kisadózókra és a 8 millió forint nettó árbevételi értékhatárt el nem érő kisvállalkozókra. 2023. január 1-jétől viszont a kisvállalkozások egységes szabályrendszert alkalmazhatnak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására.

Mindenekelőtt a törvény bevezeti a „kisvállalkozó” fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot. Ha a vállalkozó tevékenysége nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a kisvállalkozói minőség megilleti az egyéni vállalkozót is függetlenül attól, hogy milyen adózási módot alkalmaz. Tehát a kata alanya éppúgy alkalmazhatja az egyszerűsítést, mint az átalányadózó vagy akár a „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó [Htv. 39/B § (1) bekezdés].

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy azon átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak és akiknek bevétele évesen nem haladja meg a 120 millió forintot, éljenek az egyszerűsítéssel. Esetükben is igaz azonban, hogy a 120 millió forintos értékhatárt arányosítaniuk kell, ha 12 hónapnál kevesebb ideig tevékenykednek az adóévben. Az arányosítást minden esetben napi arányosítási módszerrel kell elvégezniük.

Olvassa el az Adózóna "Így változik a számviteli törvény 2023-tól", "Ezek a változások jönnek a társasági adóban", "Őszi adócsomag: itt vannak a tb-járulék, a szocho és a jogviszony-bejelentés szabályait érintő módosítások",valamint "Átalányadózó egyéni vállalkozók járulékai és szochója 2023-tól" című írásait is!
Az iparűzésiadóalap-megállapítás egyszerűsítése az alábbiakat jelenti:

• azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapja önkormányzatonként 2,5 millió forint,

• azon kisvállalkozók esetében, akiknek az éves bevétele meghaladja a 12 millió forintot, de nem haladja meg a 18 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 6 millió forint,

• azon kisvállalkozóknál, akiknek az éves bevétele meghaladja a 18 millió forintot, de nem haladja meg a 25 millió vagy kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alap önkormányzatonként 8,5 millió forint.

Természetesen az adóalapokat napi arányosítással kell meghatározni, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb.

Ha egy vállalkozó a fenti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást kívánja alkalmazni, akkor a megelőző évi bevallásában nyilatkozhat ezen választásáról, az adóév május 31-ig, vagyis a bevallásra nyitva álló határidőig.

Ugyanígy kell eljárniuk azoknak a vállalkozóknak is, aki az adóévben kezdik meg vállalkozói tevékenységüket. Esetükben csupán annyi a különbség, hogy már az első adóévben is alkalmazhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítást. Ha azonban a már működő vállalkozó csupán év közben bejelentkezik az adott önkormányzat területén például telephely-létesítés miatt, akkor a választását a bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtennie.

Ha a vállalkozó nettó árbevétele év közben mégis meghaladná a rá vonatkozó határértéket vagyis a 25 millió vagy a 120 millió forintot, akkor köteles normál módon megállapítani az iparűzési adó alapját.

Ha egy vállalkozó a fentiek szerint megtette nyilatkozatát az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról, akkor azt nem kell adóévenként megismételni. A vállalkozó egészen addig alkalmazza a fenti egyszerűsítést, ameddig nem nyilatkozik arról, hogy a későbbiekben mégsem kívánja ezt a módszert alkalmazni. Ezt a nyilatkozatot is az adóév május 31-ig lehet az adóhatóság felé megtenni.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor az adóévben adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre nem jogosult.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az iparűzésiadóelőleg-fizetés rendjére vonatkozó előírásokat!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szállásdíj áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfás párt – Facebook

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetÉs