hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őszi adócsomag: itt vannak a tb-járulék, a szocho és a jogviszony-bejelentés szabályait érintő módosítások

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

2022. november 23-án kihirdették az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényt. Az alábbi cikkben ennek a törvénynek a Tbj. és Szocho törvényre vonatkozó változásait, valamint a biztosítási jogviszony bejelentésére vonatkozó új szabályait foglaljuk össze azzal, hogy az egyéni vállalkozókat érintő módosításokról következő cikkünkben adunk tájékoztatást.

Az alábbiakban pontokba szedve ismertetjük a jövő évi változásokat. Elsőként az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó módosításokat foglaljuk össze.

1. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alóli mentesség

Az adóhivatal 2022 október 12-én közzétette azt a tájékoztatót, amely 2023. évi egészségügyi szolgáltatási járulék mértékét tartalmazza. A tájékoztató alapján 2023. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 8400 forintról (napi 280 forintról) havi 9600 forintra (napi 320 forintra), azaz havi 1200 forinttal (napi 40 forinttal) nő.

A másik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó módosítás a tajszámmal rendelkező, de külföldön biztosított személyekre vonatkozik.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) hatályos szabálya alapján az adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő személy egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

  • huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik; és
  • a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az adóhivatal a fentiek szerinti, visszamenőleges hatályú törlés kapcsán adatokat szolgáltat az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

2023. január 1-jétől a fenti adatszolgáltatás alapján az egészségbiztosítási szerv érvényteleníti a külföldön élő kötelezett személy tajszámát és a külföldi biztosításra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét a nyilvántartásában lezárja. A törvény indokolása alapján erre a módosításra azért került sor, mert „A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését, és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását. …A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően ismételten a hatóságok ne kötelezzék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.”

A járulék és a szociális hozzájárulási adó kötelezettségének módosításánál megfigyelhető az a jogalkotói szándék, mely a nagyobb jelentőségű jogszabályváltozás helyett inkább az adminisztráció csökkentését helyezi előtérbe.

A külföldön biztosított személyek részére előzetes adatszolgáltatás hiányában korábban előírt magyar egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének törlése például a cikkben említett módosításnak köszönhetően jelentősen egyszerűsödik.

A bérszámfejtéssel foglalkozók körében több örvendetes módosítás is található az adózás rendjéről szóló törvényben. Gondolunk itt például arra, hogy az adóhatóság a megszűnt foglalkoztató helyett pótolja a ’T1041-es adatlapok benyújtását a biztosítási jogviszonyok lezárása céljából a foglalkoztató megszűnésének időpontjára. Ez a dátum csak vélelmezett megszűnési időpont, mellyel szemben ellenbizonyításnak lesz helye. A jogviszony végének vélelmezett dátuma az a nap, amikor a foglalkoztatót nyilvántartó szerv törli a foglalkoztatót a nyilvántartásból.

További könnyebbséget jelent, hogy a határozott idejű szerződések esetén már a biztosítotti bejelentés megtételekor közölni kell a jogviszony szerződés szerinti végső (záró) időpontját is, melynek köszönhetően a foglalkoztatót terhelő adminisztráció csökkenése mellett megelőzhetőek az adózói figyelmetlenség miatt le nem zárt biztosítási jogviszonyok miatti problémák is.


Az itt elhelyezett tartalom a Moore Hungary Tax Advisory Kft. közreműködésével jött létre, melynek előállításában az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.

2. A Tbj. szerinti foglalkoztatói meghatározás kiegészítése

A hatályos szabály alapján foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.

Az elfogadott módosítás 2023. január 1-jétől az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása kapcsán egészíti ki a foglalkoztatóra vonatkozó fenti meghatározást, mely szerint, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történik a foglalkoztatás – amelyre sor kerülhet szolgálatteljesítésre más szervhez vezénylés keretében is –, foglalkoztatónak továbbra is az eredeti munkáltató minősül akkor is, ha az érintett munkáltatók úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkabérét, egyéb juttatásait az a munkáltató teljesíti, amelynél a biztosított ideiglenesen foglalkoztatva van.

Ez esetben a feleknek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse. A fenti szabály alól kivételt képez, ha a foglakoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el. Az indokolás alapján ilyen eset, ha a vezényelt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti szervvel.

3. Biztosítási jogviszony bejelentéséhez kapcsolódó módosítások

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) hatályos szabály alapján a T1041-es nyomtatványon a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni. 2023. január 1-jétől a munkáltató a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját feltüntetheti az Art. 50. § szerinti havi adó- és járulékbevallásban. Ez esetben az adóhivatal – az adózó által közölt bevallási adatok alapján – a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból elvégzi – kivéve, ha a foglalkoztatottnak a foglalkoztatóval egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn -, és a jogviszony megszűnéséről szóló adatokat elektronikusan továbbítja az egészségbiztosítónak, és erről a foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatót értesíti.

Megjegyzés
Ha a munkáltató végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor a foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyának megszűnését a végelszámoló, a felszámoló, illetve a bérgarancia biztos jelenti be.

A határozott idejű jogviszony bejelentésére új szabályt kell alkalmazni 2023. január 1-jétől. Az Art. új szabálya alapján, a határozott idejű foglalkoztatás esetén a T1041-es nyomtatványon történő bejelentést egyidejűleg a biztosítás kezdetére és a jogviszony megszűnésére is teljesíteni kell legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ha azonban a jogviszony megszűnésének időpontja változik, vagy a határozott időtartam határozatlan időtartamra módosul, akkor a változásbejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. Mentesség a szociális hozzájárulási adó, és a társadalombiztosítási járulékfizetés alól

A Tbj. alapján az szja-törvény 1/B §-ának hatálya alá tartozó külföldi illetőségű előadóművészekre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Ezzel összhangban változik 2023. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) is. A Szocho törvény mentesíti a szociális hozzájárulási adó fizetése alól az szja-törvény 1/B §-a szerinti adózási módot választó, szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművész Magyarországról származó jövedelmét. A módosítás alapján a mentességet akkor lehet érvényesíteni, ha az előadóművész rendelkezik az adott külföldi hatóság által kiállított, másik államban fennálló biztosítását tanúsító igazolással.

A másik változás a Tbj. mentességi körét érinti. 2023. január 1-jétől, a Tbj. módosítása alapján nem terjed ki a biztosítási jogviszony azon munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, természetes személy vállalkozási szerződése) jogviszonyra, amelynek keretében belföldinek nem minősülő személy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézménnyel vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzése alapján szerez juttatást. A mentesség feltétele, hogy a fenti személy – bármely 12 hónapos időszakban – munkavégzése kapcsán nem tartózkodik 30 napnál többet Magyarországon.

Biztosítotti kör bővülése

Bővült a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a munkaviszony köre. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény nevesíti a tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény pedig a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt, így a Tbj. a munkaviszonyban álló biztosítotti kört kibővítette a tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal, és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal. Kicsit kakukktojás ez a módosítás, mert nem jövőre, hanem már 2022. november 24-étől lépett hatályba.

Jogutód nélküli megszűnés

A törvény indokolása alapján: „A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók többször elmulasztják, ezért gyakori az az eset, hogy a korábban foglalkoztatott magánszemélyek a foglalkoztató megszűnését (a nyilvántartó szerv általi törlését) követően is nyitott biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek.”

Erre tekintettel alkották meg az Art. és ehhez kapcsolódóan Tbj. alábbi 2023. január 1-jétől alkalmazandó módosításait.

Az Art. módosítása úgy rendelkezik, hogy ha munkáltató, kifizető nem jelenti be a jogviszony megszűnését, és az adózóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a  cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a munkáltató, a kifizető jogutód nélkül megszűnt, akkor az  elmulasztott bejelentési kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság hivatalból pótolja a jogutód nélküli megszűnés időpontjáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, amelyről elektronikus úton adatot szolgáltat az egészségbiztosító biztosítotti nyilvántartásának. Ez esetben a biztosítási jogviszony megszűnésének vélelmezett időpontja a munkáltató, kifizető megszűnésének időpontja.

Megjegyzés
Az egyéni vállalkozó halála vagy gondnokság alá helyezése esetén ez akkor alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó özvegye, örököse vagy törvényes képviselője nem jelenti be törvényi határidőn belül a tevékenység folytatását.

Az Art. fentiekben ismertetett szabálya alapján módosul 2023. január 1-jétől a Tbj. is. Azaz, ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának megszűnését elmulasztotta bejelenteni, akkor a biztosítási jogviszony megszűnésének vélelmezett időpontja a munkáltató, kifizető megszűnésének időpontja.

Ha a magánszemély ezen biztosítási jogviszony lezárásának időpontját vitatja, egyeztetési eljárás kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről, és erről elektronikusan adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére, aki ezen adatszolgáltatás alapján majd elektronikusan adatokat ad át a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

A másik 2023. január 1-jétől alkalmazandó szabály, mely az adóhatóság és az egészségbiztosítási szerv közötti tájékoztatásra, adatszolgáltatásra vonatkozik. Azaz, ha az adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv lesz az, amely adott adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen adatátadás többek között elősegíti, hogy a megszűnt foglalkoztatóhoz bejelentett személyek jogviszonya is lezárulhat a foglalkoztató megszűnésével egyidejűleg az egészségbiztosító nyilvántartási rendszerében.

7. Adatátadás, tájékoztatás

Több olyan módosítás is elfogadásra került, amely a hatóságok egymás közötti adatátadására, vagy tájékoztatására vonatkozik.

Az egyik ilyen módosítás, melynek keretében az állami adó- és vámhatóság

  • adóigazgatási eljárás,
  • adategyeztetés,
  • járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint
  • biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából

jogosult adott adatokat – egyedi megkeresés alapján – elektronikus úton beszerezni az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől. Ha például az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségét azon időszakra, amikor biztosított volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság elbírálása szempontjából az eljárást az egészségbiztosítási szerv folytatja le, míg a biztosítotti jogviszony fennállásának megállapítása ügyében az állami adó- és vámhatóság jár el. Például ilyen eset kapcsán az új szabály felhatalmazza az adóhatóságot arra, hogy a szükséges információkat elektronikus úton szerezze meg az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől.

A másik ilyen módosítás az idegenrendészeti hatóság számára ad felhatalmazást arra, hogy az általa kezelt adott adatokat továbbíthassa a Kincstár központi szervének és az egészségbiztosítási alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szervnek (azaz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek), akik az így továbbított adatokat a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezelhetik.

Vármegyék

Végül meg kell említeni, hogy nem az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény alapján, hanem egy korábbi módosításra tekintettel 2023. január 1-jétől megváltoznak a megyei nyugdíjbiztosítási-, és egészségbiztosítási szervek megnevezései. Megyei helyett vármegyei megnevezést kapnak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

2023 HIPA

Szipszer Tamás

adószakértő

Főfoglalkozású átalányadózóból katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Osztalékfizetés katából visszatért bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs