hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átalányadózó egyéni vállalkozók járulékai és szochója 2023-tól

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A 2023. január 1-jétől hatályba lépő, társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggő jogszabályváltozások közül a legnagyobb horderejűeknek a biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozók járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére vonatkozó új előírásokat tekinthetjük. A következőkben megpróbáljuk röviden összefoglalni e változások lényegét, ami a számítások miatt meghaladja egyetlen cikk kereteit.

Kezdjük a járulékfizetéssel, ezen belül a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 40. szakaszával, amely teljes egészében „átírásra” került!

Mielőtt azonban a részletekre térnénk, előjáróban megállapíthatjuk, hogy a jogszabályhely tartamának újrafogalmazása az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozók kötelezettségeit érdemben nem érinti. Esetükben főszabály szerint továbbra is kivét marad a járulék alapja, és a minimum kötelezettséget is az eddigi szabályok szerint kell majd megállapítani, illetve bevallani.

Az átalányadózó vállalkozókat illetően a Tbj. említett 40. § (2) bekezdése a következők szerint rendelkezik.

Az szja-törvény szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Mindezt a (3) bekezdés – amely értelemszerűen nem csak az átalányadózókra vonatkozik – azzal egészíti ki, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

A változtatást az indokolta, hogy jelen szabályok szerint – ha a bevétel rendszertelenül keletkezik – a minimum járulékfizetésre kötelezett átalányadózó egyéni vállalkozó – az éves minimum járulékalapot egyébként meghaladó – adóköteles jövedelme szerinti járulékalapjánál akár lényegesen magasabb összeg után köteles járulékfizetésre.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miként alakul például egy 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az új szabályok alkalmazásával!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

2023 HIPA

Szipszer Tamás

adószakértő

Főfoglalkozású átalányadózóból katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Osztalékfizetés katából visszatért bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs