Tb-kiskönyv – mutatjuk, mire jó, és mire figyeljen a munkáltató

Megosztás Tetszik

Mire jó a tb-kiskönyv? Mire figyeljen a munkáltató a biztosítási jogviszony létesítésekor, megszüntetésekor? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat!

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 74. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.

E nyilvántartásnak tartalmaznia kell a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.

Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, ha az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.

Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatónak az Art. szabályai szerint a biztosítottat be kell jelentenie az adóhatósághoz.

A bejelentés megtörténtéről bejelentést követő napon, illetve a biztosított kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

Ám ezzel nem értek véget a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos teendők.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a biztosítási jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb munkáltatói teendőket, továbbá azt, hogy mire jó a tb-kiskönyv.