Nyugtaadás elmulasztása miatt megszűnik a kivaalanyiság: ezek a tennivalók

Megosztás Tetszik

Ügyfelünk nyugtaadás elmulasztása miatt kikerült a kiva hatálya alól. Nem volt még ilyen esetünk, nem tudjuk pontosan mi a teendőnk. Milyen bevallásokat, mikor, kell beküldeni, mérleget mikorra elkészíteni és közzétenni, mik a határidők, mit jelent a különbözeti adózás? Adatlapot kell-e beküldeni a kiva megszűnése miatt, vagy hivatalból tudnak róla? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Katv. 19. § (5) bekezdés e) pont alapján az adóhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg a kivaalanyiság, ha az adóalany terhére az adóhatóság nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért véglegessé vált döntéssel mulasztási bírságot állapított meg. A megszűnést a 25T201T nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnak a változást követő 15 napon belül.

Az adóalanyiság megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak a számviteli törvény általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.

A Katv. 22. § (3) bekezdése szerint, ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor a kisvállalati adó alapját és az adót az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig be kell vallani, és meg kell fizetni, illetve – ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét – a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni a Katv. 23. § (3) bekezdése szerint.

A kivaalanyiság megszűnésekor a Katv. 28. § (4a) bekezdése alapján úgynevezett áttérési különbözetet kell megállapítani. Ha ez a különbözet pozitív, akkor két lehetőség közül választhat a vállalkozás:

a) A Katv. 28. § (4b) bekezdése alapján az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez a megszűnés miatt készített beszámolóban. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a tao-alanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Tao. tv. 7. § (15) bekezdés), azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.

b) A Katv. 28. § (4d) bekezdése szerint, ha a vállalkozás lekötött tartalékot nem képez, akkor ezen összegre a kisvállalatiadó-alanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

Ha az áttérési különbözet negatív, akkor a Katv. 28. § (4c) bekezdése szerint a kivaalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanyaként a társaságiadó-alanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként veheti figyelembe.