Többnyire nyugdíjbiztosítási üggyel (adategyeztetés vagy nyugdíjmegállapítás) összefüggésben felmerülő kérdés, hogy mely esetben pótolhatja a foglalkoztató a munkavállaló után a biztosítási kötelezettség helytelen elbírálása miatt meg nem fizetett járulékot.
Az öregségi, valamint a hozzátartozói nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg: az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig, illetve az elhunyt jogszerző haláláig terjedő időszakban elért járulékalapot képező keresetekből kiszámolt átlagkereset, valamint a nyugdíjazásig megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt meghatározott szorzószám. A nyugdíj összege szempontjából tehát fontos, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben számos gyermekneveléshez kötődő kedvezmény, jogosultság található, amelyeket a biztosítottak, volt biztosítottak a nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül vagy közvetve vehetnek igénybe.
Nyugdíjra jogosító szolgálati idő nemcsak keresőtevékenységgel szerezhető, hanem vásárolható is. Kinek van erre lehetősége, előre vagy utólag kell fizetni, és főleg: mennyit?
Részmunkaidőben foglalkoztatottak körében visszatérő kérdés, hogy ezen foglalkoztatás milyen módon befolyásolja majd a nyugdíjjogszerzést, a részmunkaidő után teljes nyugdíjjogszerzés illeti-e meg az érintetteket, vagy csak részarányos?
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan szerezhet a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt az a személy, akinek a nyugdíjkorhatár előtt pár évvel megszűnik a biztosítási jogviszonya. Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati idő szerezhető nyugdíjra kötött megállapodással, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segély révén. Cikkünkben utóbbi lehetőség szabályait ismertetjük.
Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem, akkor kevesebb a szolgálati idő. De neki nem így számolták. Akkor most mennyi a szolgálati ideje? 65 évesen elmehet nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték