hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ügyvezetők megbízással vagy munkaviszonyban: mutatjuk, mennyi járulékot fizetnek

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Évek óta több olyan kérdés érkezik az Adózónára, amely az ügyvezetők jogviszonyára és társadalombiztosítási közterheire vonatkozik. Erre tekintettel az alábbi cikkben részletezzük az ügyvezetők jogviszonyait, és foglalkoztatásuk kapcsán fizetendő tb-kötelezettségeket.

A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Azaz az ügyvezető vagy munkaviszonyban vagy megbízásban tevékenykedhet. Elsőként tekintsük át a munkaviszonyban álló ügyvezetőre vonatkozó szabályokat!

Ügyvezető munkaviszonyban

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell. Ha a nem sajátjogú nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor a munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon.

A nem sajátjogú nyugdíjas ügyvezető munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szochokedvezménnyel élhet.

Olvassa el az Adózóna „Gyermekvárás: mikortól érdemes igényelni a csedet?”, „Így számoljuk az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj összegét” és „Jogosultság árvaellátásra, szülői nyugdíjra: ezek a feltételek” című írását!

Ha az ügyvezetői feladatok elláthatók részmunkaidőben, akkor a minimálisan fizetendő bér is arányosítható a részmunkaidőhöz. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a társadalombiztosítási járulék minimális alap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (minimális alap).

Megjegyzés: a Tbj. alapján minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni. Ez azt jelenti, hogy 2021. február 1-jétől havonta legalább bruttó 50 220 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 50 220 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Ha a részmunkaidőben dolgozó ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés. Ugyanakkor, ha ez az ügyvezető társadalombiztosítási ellátást kap – pl. keresőképtelen lesz és erre táppénz kerül megállapításra –, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során a fenti járulékfizetést, mintha a minimális alapig azt teljes egészében az ügyvezető fizette volna meg.

Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a munkaviszonyban álló ügyvezető csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy köznevelési intézményben, szakképző intézményben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésen tanul.

Példa

Ha az 50 éves, adókedvezményre és családi pótlékra nem jogosult ügyvezetőnek részmunkaidőben a havi munkabére bruttó 30 000 forint, akkor 2021 júliusában befizetendő közterhek a következők:

♦ szja-előleg: 30 000 × 0,15 = 4500 forint (munkavállaló terhe);
♦ tb-járulék: 30 000 × 0,185 = 5550 forint (munkavállaló terhe) + (50 220 – 30 000) × 0,185 = 3740,7 forint (munkáltató terhe);
♦ szocho: 50 220 × 0,155 = 7784,1 Ft (munkáltató terhe).

Megjegyzés: figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fenti alsó határt arányosítani kell, ha az ügyvezető munkaviszonya hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, vagy ha a biztosítási jogviszonya az adott hónapban szünetel vagy táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja miként alakul az ügyvezető jogviszonya, és mennyi járulékot kell fizetni utána, ha megbízásban látja el feladatait!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szerződés elszámolási egysége

Adózóna szerkesztőség

kérdések és válaszok

Tárgyieszköz-értékesítés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Kutyatartás őstermelőként

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close