Január elsejétől szochót kell fizetnie a gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj. szerinti – saját jogú nyugdíjasnak, ha az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Mi van akkor azonban, ha a nyugdíjas nem él a kedvezmény lehetőségével? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Radics Zsuzsanna Gabriella jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Olvasónk azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, hogy miként kell rendezni a tb-járulékot és az szja-t, ha két munkavállalóval augusztusban munkaszerződést bontottak, de az augusztusi munkabért csak kérőbb (decemberben és januárban) fizették ki. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
2025 nyarán az Adózóna Heuréka podcast sorozatában az illetőség meghatározását és fontosságát tárgyaltuk dr. Radics Zsuzsanna szakértőtársammal. A magánszemély jövedelme után, vagy épp ellenkezőleg, jövedelem hiányában az szja, járulék, szocho és egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségét is jelentősen befolyásolja az illetőség kérdése.
Az egyéni vagy társas vállalkozó mentesül a havi szocho- és minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ha rendelkezik legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal. Mit tekint a két jogszabály munkaviszonynak? A munkavállaló munkaviszonya mely időszakban, mikor felel meg a fenti feltételnek és mikor nem? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
Főszabály szerint a biztosítás és az alapját képező jogviszony egymással párhuzamosan mozog, azaz a jogviszony létrejöttével és megszűnésével együtt a biztosítás is létrejön vagy megszűnik. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a kettő elválik egymástól, ilyen például a biztosítás szüneteltetése is, cikkünkben ezt járjuk körbe.
A többes jogviszony egyik speciális formája, amikor a jogviszonyok mindegyike ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, külön kitérve arra az esetre, amikor ugyanannál a foglalkoztatónál több azonos jogviszonyban kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a szövetkezet tagja – ha tagsági viszonya alapján munkát végez – milyen jogviszonyban válik biztosítottá, milyen feltételek mellett mentesül a biztosítási kötelezettség alól, illetve melyek azok az esetek, amikor a szövetkezet tagja tagi munkavégzése révén tekintendő biztosítottnak és ennek megfelelően 1110-es jogviszonykóddal („személyesen közreműködő szövetkezeti tag”) kell őt bejelenteni.
A Magyar Közlöny 2025. évi 55. számában – 2025. május 12-én – került kihirdetésre a gyermekvállalással összefüggő négy törvény, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számon – 2025. május 13-án éjjel – benyújtott törvényjavaslat révén pedig 2025. július 1-jétől, illetve ezen időpontot követően jelentősen változnak (változhatnak) a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok. A T/11920. számú törvényjavaslat a Tbj., de különös tekintetben a Szocho tv. tekintetében több módosítást is tartalmaz, a következőkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
A családi járulékkedvezmény intézményét 2014-ben vezették be azzal a céllal, hogy azok az adózók, akik jövedelmük nagysága vagy egyéb adókedvezményeik miatt nem tudnak élni az szja-törvény szerinti családi kedvezménnyel, a „kihasználatlan” kedvezményt az általuk fizetett járulékkal szemben érvényesíthessék.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték