74 találat a(z) Tbj. cimkére

Szövetkezeti tag: mikor minősül biztosítottnak, mikor mentesül a biztosítási kötelezettség alól? Cikk

Gyakran merül fel kérdésként, hogy a szövetkezet tagja – ha tagsági viszonya alapján munkát végez – milyen jogviszonyban válik biztosítottá, milyen feltételek mellett mentesül a biztosítási kötelezettség alól, illetve melyek azok az esetek, amikor a szövetkezet tagja tagi munkavégzése révén tekintendő biztosítottnak és ennek megfelelően 1110-es jogviszonykóddal („személyesen közreműködő szövetkezeti tag”) kell őt bejelenteni.

Ügyvezető díjazás nélkül Kérdés

A Tbj., illetve a szochotörvény tervezett módosításáról röviden Cikk

A Magyar Közlöny 2025. évi 55. számában – 2025. május 12-én – került kihirdetésre a gyermekvállalással összefüggő négy törvény, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számon – 2025. május 13-án éjjel – benyújtott törvényjavaslat révén pedig 2025. július 1-jétől, illetve ezen időpontot követően jelentősen változnak (változhatnak) a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok. A T/11920. számú törvényjavaslat a Tbj., de különös tekintetben a Szocho tv. tekintetében több módosítást is tartalmaz, a következőkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.

Miből lehet, miből nem? Nézzük meg a családi járulékkedvezmény alkalmazásának szabályait! Cikk

A családi járulékkedvezmény intézményét 2014-ben vezették be azzal a céllal, hogy azok az adózók, akik jövedelmük nagysága vagy egyéb adókedvezményeik miatt nem tudnak élni az szja-törvény szerinti családi kedvezménnyel, a „kihasználatlan” kedvezményt az általuk fizetett járulékkal szemben érvényesíthessék.

Adóköteles hallgatói munkadíj Kérdés

Párhuzamos tevékenység EGT-tagállamban Kérdés

Őstermelő nyugellátás Kérdés

Kölcsönzött munkaerő jövedelmének rendhagyó adózása Cikk

Szakértő kollégám nemrégiben foglalkozott a munkaerő-kölcsönzés munkajogi kérdéseivel az Adózóna oldalán („Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell”), így jelen cikkünkben a munkaerő-kölcsönzött személy részére kifizetett jövedelmek, juttatások adó- és járulékfizetésére vonatkozó speciális rendelkezéseit járjuk körbe.

Ekho, tb-járulék Kérdés

Jogszabályok útvesztőjében: a szochotörvény új passzusa, amit egyáltalán nem könnyű értelmezni Cikk

Egyáltalán nem könnyű kiigazodni a járulék-, illetve szochofizetési szabályokon, nem csoda, az Adózónához is rengeteg, ehhez kapcsolódó kérdés érkezik. Jó példa erre a szochotörvény 1. § (9) bekezdése, amely szerint adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

Tévhitek eloszlatása: így lehet 2024-ben nyugdíjra jogosító szolgálati időt venni Cikk

Rendszerint visszatérő kérdés, hogy megvásárolható-e előre a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, és az alapján korábban nyugdíjassá válhat-e az érintett személy? A kérdésre a rövid válasz, hogy nem vásárolható meg előre a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, továbbá a nyugdíjkorhatárnál korábbi időponttól – kivéve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját – öregségi nyugdíj nem állapítható meg.

Mire kell figyelemmel lenni a munkaviszony minimális alapjánál? Cikk

A leggyakoribb biztosítási jogviszony a Tbj. szerinti munkaviszony, amely magába foglalja a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt, és a munkaviszony jellegű jogviszonyokat. A Tbj. szerinti munkaviszonyokban közös, hogy a munkavégzésre sor kerülhet akár teljes-, akár részmunkaidőben. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a minimális alap után kell fizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót. Az alábbi cikkben ezen minimális alapokról szólunk részletesen, kitérve a gyakorlati problémákra.

Érdekességek a képzett járulékalapokkal összefüggésben Cikk

A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.

Változások a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény szabályaiban Cikk

2023. november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, amely – többek között – módosította a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.). Írásunkban a Tbj.-re vonatkozó változásokat ismertetjük.

Társas vállalkozói jogviszony Kérdés