Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
2026. január 1-jétől tartós megbízási jogviszonnyal bővült a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok köre. Erre tekintettel tekintsük át, hogy miben különbözik és miben azonos a korábbi megbízási jogviszony és az újonnan bevezetett tartós megbízási jogviszony!
„Cégünk megbízási jogviszonyban alkalmaz adószámos magánszemélyt. A januári változásokkal milyen fizetési kötelezettségünk van a magánszemély után? Illetve az alábbiak közül milyen jogcímen rögzítendő bérszámfejtési szempontból a bérprogramban: a) megbízás biztosítási kötelezettség alá tartozó; b) megbízás biztosítási kötelezettség alá nem tartozó?” – kérdezte olvasónk. A kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.
Január elsejétől szochót kell fizetnie a gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj. szerinti – saját jogú nyugdíjasnak, ha az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Mi van akkor azonban, ha a nyugdíjas nem él a kedvezmény lehetőségével? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Radics Zsuzsanna Gabriella jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Olvasónk azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, hogy miként kell rendezni a tb-járulékot és az szja-t, ha két munkavállalóval augusztusban munkaszerződést bontottak, de az augusztusi munkabért csak kérőbb (decemberben és januárban) fizették ki. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
2025 nyarán az Adózóna Heuréka podcast sorozatában az illetőség meghatározását és fontosságát tárgyaltuk dr. Radics Zsuzsanna szakértőtársammal. A magánszemély jövedelme után, vagy épp ellenkezőleg, jövedelem hiányában az szja, járulék, szocho és egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségét is jelentősen befolyásolja az illetőség kérdése.
Az egyéni vagy társas vállalkozó mentesül a havi szocho- és minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ha rendelkezik legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal. Mit tekint a két jogszabály munkaviszonynak? A munkavállaló munkaviszonya mely időszakban, mikor felel meg a fenti feltételnek és mikor nem? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
Főszabály szerint a biztosítás és az alapját képező jogviszony egymással párhuzamosan mozog, azaz a jogviszony létrejöttével és megszűnésével együtt a biztosítás is létrejön vagy megszűnik. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a kettő elválik egymástól, ilyen például a biztosítás szüneteltetése is, cikkünkben ezt járjuk körbe.
A többes jogviszony egyik speciális formája, amikor a jogviszonyok mindegyike ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, külön kitérve arra az esetre, amikor ugyanannál a foglalkoztatónál több azonos jogviszonyban kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték