80 találat a(z) Tbj. cimkére
Egyéni és társas vállalkozó havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesülése munkaviszony esetén
Cikk
Az egyéni vagy társas vállalkozó mentesül a havi szocho- és minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ha rendelkezik legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal. Mit tekint a két jogszabály munkaviszonynak? A munkavállaló munkaviszonya mely időszakban, mikor felel meg a fenti feltételnek és mikor nem? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
Amikor a biztosítási jogviszony szünetel
Cikk
Főszabály szerint a biztosítás és az alapját képező jogviszony egymással párhuzamosan mozog, azaz a jogviszony létrejöttével és megszűnésével együtt a biztosítás is létrejön vagy megszűnik. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a kettő elválik egymástól, ilyen például a biztosítás szüneteltetése is, cikkünkben ezt járjuk körbe.
Játékvezetők járulékfizetése
Kérdés
Nyes és őstermelés
Kérdés
Ügyvédi iroda tagja szünetel, Tbj.
Kérdés
Többes jogviszony ugyanazon foglalkoztatónál
Cikk
A többes jogviszony egyik speciális formája, amikor a jogviszonyok mindegyike ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, külön kitérve arra az esetre, amikor ugyanannál a foglalkoztatónál több azonos jogviszonyban kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.
Szövetkezeti tag: mikor minősül biztosítottnak, mikor mentesül a biztosítási kötelezettség alól?
Cikk
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a szövetkezet tagja – ha tagsági viszonya alapján munkát végez – milyen jogviszonyban válik biztosítottá, milyen feltételek mellett mentesül a biztosítási kötelezettség alól, illetve melyek azok az esetek, amikor a szövetkezet tagja tagi munkavégzése révén tekintendő biztosítottnak és ennek megfelelően 1110-es jogviszonykóddal („személyesen közreműködő szövetkezeti tag”) kell őt bejelenteni.
Ügyvezető díjazás nélkül
Kérdés
A Tbj., illetve a szochotörvény tervezett módosításáról röviden
Cikk
A Magyar Közlöny 2025. évi 55. számában – 2025. május 12-én – került kihirdetésre a gyermekvállalással összefüggő négy törvény, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számon – 2025. május 13-án éjjel – benyújtott törvényjavaslat révén pedig 2025. július 1-jétől, illetve ezen időpontot követően jelentősen változnak (változhatnak) a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok. A T/11920. számú törvényjavaslat a Tbj., de különös tekintetben a Szocho tv. tekintetében több módosítást is tartalmaz, a következőkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Miből lehet, miből nem? Nézzük meg a családi járulékkedvezmény alkalmazásának szabályait!
Cikk
A családi járulékkedvezmény intézményét 2014-ben vezették be azzal a céllal, hogy azok az adózók, akik jövedelmük nagysága vagy egyéb adókedvezményeik miatt nem tudnak élni az szja-törvény szerinti családi kedvezménnyel, a „kihasználatlan” kedvezményt az általuk fizetett járulékkal szemben érvényesíthessék.
Adóköteles hallgatói munkadíj
Kérdés
Párhuzamos tevékenység EGT-tagállamban
Kérdés
Őstermelő nyugellátás
Kérdés
Kölcsönzött munkaerő jövedelmének rendhagyó adózása
Cikk
Szakértő kollégám nemrégiben foglalkozott a munkaerő-kölcsönzés munkajogi kérdéseivel az Adózóna oldalán („Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell”), így jelen cikkünkben a munkaerő-kölcsönzött személy részére kifizetett jövedelmek, juttatások adó- és járulékfizetésére vonatkozó speciális rendelkezéseit járjuk körbe.