Így dolgozhat nyugdíj mellett

Megosztás Tetszik

Az elmúlt év elejétől az öregségi, nyugdíjszerű, illetve rokkantsági ellátásokat érintő rendszer átalakítása következtében még mindig gyakori problémát jelent, hogy melyik ellátás mellett megengedett, korlátozott vagy tiltott a keresőtevékenység folytatása. Kétrészes cikksorozatunkban az egyes ellátárokat és a hozzájuk kapcsolódó szabályozást mutatjuk be.

1./ Keresőtevékenység  öregségi nyugdíj esetén

2012. január 1-jétől már csak kétféle sajátjogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg.

Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor járó öregségi nyugdíj.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára annak, aki:

• 1952. január 1. előtt született, a betöltött 62. életév,
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A férfiak és nők 62 éves korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály, az 1957-ben és az azt követő korosztállyal tetőzik (65 év). Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja.

A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapítható korhatártól független öregségi nyugdíj, amelyet 40 évi jogosultsági idő megléte alapoz meg (fő szabályként ebből legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet). Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozott.

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg 2013. évben 98 000 x 18 = 1 764 000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.

Amikor ezt a kereseti korlátot 2008. január 1-jével a korhatárt be nem töltött nyugdíjas személyekre nézve bevezették, született egy átmeneti szabály, miszerint a kereseti korlátozás nem vonatkozik azokra, akik 2008. január 1. előtt nyugdíjba mentek. Ezt az átmeneti szabályt azonban 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezték. A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezett a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel, korábbi nyugdíját automatikusan átalakították ilyen jogcímű (40 év jogosultsági időre alapozott) nyugdíjjá. Tehát ő továbbra is nyugdíjasnak számít. Ha keresőtevékenységet folytat, amíg a korhatárt be nem tölti, számolnia kell a fenti korlátozással, de azzal, ha 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, akkor nála csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.

A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.