Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
A dolgozó májusban eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba vonulása után is marad. A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor túlnyomó többségben igénybe is veszik a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíja megállapítását.
A társadalombiztosítási rendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években, és az öregségi nyugdíj meghatározásának alapját képező átlagkereset, azaz a nyugdíjalap. A gyermeküket otthon ápoló hozzátartozók keresőtevékenységet nem – vagy csak erősen korlátozott mértékben – tudnak végezni, ezért a számukra megállapítható nyugellátás összege is jóval alacsonyabb lesz, mint azon szülőkké, akik életpályájuk során folyamatosan keresőtevékenységet tudtak végezni. A gyermeküket tartósan ápoló személyek részére 2018. január 1-jétől kezdődően nyílt lehetőség a nyugdíjba vonulásukat követően egy időskori támogatást megállapítani.
2011. december 31-ét követően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs, azonban a külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben ún. korhatár előtti ellátás megállapítására van lehetőség. Nézzük a részleteket!
A Magyar Közlöny 2025. évi 155. számában december 22-én kihirdették a 2026. januári nyugdíjemelést szabályozó 410/2025. kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összege minden esetben az elhunyt jogszerző szolgálati idejére és korábbi járulékköteles jövedelmeire épül. Az alapjául szolgáló összeget viszont eltérő módon kell meghatározni, attól függően, hogy az elhunyt jogszerző nyugdíjas volt-e, vagy még aktív munkavállalóként hunyt el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték