Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékalapot képező jövedelmet révén magasabb ellátásra tehet szert.
A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátásoknak a munkavégzés miatti esetleges szüneteltetése iránt fokozott érdeklődés mutatkozik minden évben. Ezen ellátások szüneteltetésénél elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az érintett személy milyen ellátásban részesül, ugyanis a keresőtevékenység miatti ellátás szüneteltetésének szabályozása eltérő attól függően, hogy nyugellátásban vagy nyugdíjszerű – korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban – ellátásban részesül az adott személy.
Tisztelt Szakértő! Korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet is folytat.
November 19-én (a Magyar Közlöny 2025. évi 135. számában) kihirdették az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényt, majd november 21-én este megjelent a 2025. évi LXXXIV. törvény is a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről. Decemberi VálaszAdónkban a változásokat ismertető cikkekből (is) szemezgetünk (a további tudnivalókat érdemes figyelemmel követni az adozona.hu-n).
Cikkünkben az árvaellátásra való jogosultság, az árvaellátás megállapításának legfontosabb jogszabályi előírásait ismertetjük.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) alternatívát jelenthet azoknak, akik a nyugdíjazásukat (ide nem értve a „nők 40” kedvezményes nyugdíját) közvetlenül megelőző életszakaszukban már nem tudnak, vagy nem akarnak keresőtevékenységet folytatni, de minden tekintetben rendezett társadalombiztosítási jogállással (biztosítással) szeretnének rendelkezni.
A Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a csecsemőgondozási díj 2025. július elsejétől hatályos módosítása, valamint a csecsemőgondozási díjra vonatkozó személyi jövedelemadó kedvezmény. Az alábbi cikkben csecsemőgondozási díj módosításait ismertetjük.
Ki minősül nyugdíjasnak? Melyek a nyugdíjigény érvényesítésének a sajátosságai a megállapításra irányuló eljárás tartama alatt, vagy éppen más „nyugdíjszerű” ellátások folyósítása mellett, és miként alakul a vállalkozó vagy munkavállaló társadalombiztosítási jogállása? Júniusi webináriumunkon szakértő előadónk részletesen ismerteti mind a foglalkoztatók – ideértve a vállalkozókat, őstermelőket mint önfoglalkoztatókat is –, mind a munkavállalók szempontjából speciális jogszabályi helyzeteket, és szakmai iránymutatást nyújt a témában jellemzően felmerülő kérdésekben.
Visszatérő kérdésként merül fel, hogy a korábban megállapított nők kedvezményes öregségi nyugdíja esetében, ha az adott személy betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy ha valaki az öregségi nyugdíja folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatott, újraszámítható-e a nyugdíj összege, illetve van-e bármilyen lehetőség a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítására.
Főállású őstermelő vagy kiegészítő tevékenységet végző őstermelő regisztrálható-e a munkaügyi központnál? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani, és e szabálytól eltérően kizárólag a nők részére nyílik lehetőség az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően saját jogú nyugellátás megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként ismert saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltétel csupán a 40 évi jogosultsági idő megszerzése.
Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), a másik gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Továbbá az is előfordulhat, hogy a fenti ellátások alatt a szülő keresőtevékenységet folytat, és ha ezen időszakban keresőképtelen lesz, akkor táppénzre lehet jogosult az ellátás mellett. Sőt az is fennállhat, hogy a szülők jogán a nagyszülő lesz jogosult gyedre vagy gyesre, és ez esetben is felmerülhet a kérdés, hogy milyen ellátásokat lehet esetükben is együttesen folyósítani. Mindezek alapján az alábbi cikkben a táppénz, a gyed, a gyes és az öregségi nyugellátás egyidejű folyósítását ismertetjük.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték