hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ellátások szülés után: hogyan lesz meg 365 nap biztosítotti jogviszony, ha nincs állandó munkahely?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ha egy várandós kismama egy munkahelyen dolgozik már régóta, és ez a jogviszony fennáll a gyermek születésekor is, akkor nem kérdés, hogy jogosult lesz gyermeknevelési ellátásokra. Ha azonban munkahelyet váltott, és az új hely nem vált be, ha lejárt a határozott idejű szerződése, ha egy ideje nem talál állást, passzív jogon kapta az ellátásait, akkor könnyen előfordulhat, hogy várandósság esetén nem lesz jogosult igénybe venni egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, milyen lehetőségek lehetnek ilyen helyzetben az érintetteknek, figyelemmel azok esetleges költségoldalára is.

Nézzük meg első körben, hogy minek kell megfelelni, hogy a kismama csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjban részesülhessen.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. paragrafus (1) bekezdése szerint csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A 42/A paragrafus (1) bekezdése értelmében gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díjat állapítottak meg,  és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Mind a csed, mind a gyed alapfeltétele tehát, hogy a gyermek születése előtti 2 évben legyen legalább 365 napnyi biztosítotti jogviszonya az anyának. Feltétel továbbá, hogy a csed/gyed indulásakor biztosítási jogviszonyban álljon a szülő nő. A csednél engedmény, hogy akkor is jár az ellátás, ha a gyermek a biztosítási jogviszony megszűnése utáni 42 napon belül születik. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ha a csedet a 42 napos szabály alapján kapta a kérelmező, akkor gyedre nem lesz jogosult.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben megvizsgáljuk, mi tartozik bele a 365 biztosítotti napba, csed, illetve gyed esetében, és ismertetjük, milyen időszakok jöhetnek szóba, ha már várandós a kismama, de még szükséges biztosítási időt szereznie!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink