Telephely vagy sem? A kérdés buktatói külföldi gazdasági kapcsolatok esetén

Megosztás Tetszik

A telephely fogalma a nemzetközi adózás egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. Egyre több magyar vállalkozás terjeszti ki tevékenységét külföldre, és egyre több külföldi cég végez tartós üzleti tevékenységet Magyarországon – sokszor anélkül, hogy bármelyik fél tudatában lenne a telephely-keletkezés adójogi következményeinek. Egy rossz minősítés akár milliós adóhiányt, bírságot és kamatkötelezettséget is eredményezhet.

A telephelyet egyszerre kell vizsgálni a belső jog és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján. Magyarország több mint 80 országgal kötött ilyen egyezményt, amelyek jellemzően az OECD Modellegyezmény fogalomrendszerét követik, de eltéréseket tartalmazhatnak.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) 4. § 33. pontja belső jogi telephelydefiníciót ad, telephely az az állandó üzleti hely, ahol a külföldi vállalkozó részben vagy egészben üzleti tevékenységet fejt ki. Az OECD Modellegyezmény 5. cikke hasonló definícióból indul, de részletesebb kizárási listát tartalmaz, nem keletkeztet telephelyet például az előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység, a raktározás, az árubemutató célú készlettartás.

A kettős rendszer miatt az a helyzet állhat elő, hogy a belső jog szerint telephely keletkezne, de az egyezmény ezt kizárja – és vice versa. Mindig a konkrét egyezményt kell alapul venni.

Az állandó telephely klasszikus esetei

A telephely-keletkezés leggyakoribb esete a fizikai jelenlét, iroda, gyártócsarnok, üzlet, műhely, bánya, olaj- vagy gázkút. A fizikai jelenlét esetén a kérdés jellemzően nem az, hogy keletkezik-e telephely, hanem az, hogy milyen nyereség rendelhető hozzá.

Ennél összetettebb kérdés az építési telephely. Az OECD Modellegyezmény alapján az építési munkálatokhoz, összeszerelésihez kapcsolódó telephely csak akkor keletkezik, ha a projekt meghaladja a 12 hónapot. Számos kétoldalú egyezmény ennél rövidebb, akár 6 hónapos küszöböt is alkalmaz. Ennek figyelmen kívül hagyása – például egy külföldi vállalkozó esetében, aki csak 8 hónapig épít Magyarországon – könnyen adóhiányt eredményezhet.

A cikk további részében a következőkről olvashat:

♦ A függő ügynök mint telephely

♦ Mit tehet a vállalkozás a kockázat csökkentéséért?