237 találat a(z) telephely cimkére

Építményadó Kérdés

Döntött a Kúria: szerződést szegett, kárt okozott Cikk

Megbízó és megbízott lesz alperes és felperes. Felszámolói tevékenységre kötöttek együttműködést, de pereskedés lett a vége. A Kúria határozatával egy 2009-ben kötött szerződésből eredő, 2014-ben indult összetett jogvitában döntött véglegesen.

300 euró alatti EU-s termékértékesítés Kérdés

Több számlázóprogram használata, technikai felhasználó Kérdés

Készletek leltárértéke Kérdés

Hipa megosztása építőipar esetén Kérdés

Iprűzési adó megosztása telephely és székhely között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mi a helyes, elfogadható megosztás, eljárás abban az esetben, amikor a vállalkozás székhelyén folytatott bevételszerző tevékenység kapcsán keletkezik az iparűzési adó alapja, csak a székhelyhez kötötten merült fel személyi jellegű ráfordítás, azonban vidéki telephely is be van jelentve, mert a tenyészállatok bértartásban ott vannak, amely tevékenységből nem keletkezett árbevétel. Törvényben nem találtam tiltás arra vonatkozóan, hogy ezen esetben nullás hipabevallást adjunk be a telephely szerinti helyi adóhatóság felé. Kérem szépen válaszát, mert az mondta más szituáció kapcsán egy önkormányzati adóhatóság, hogy nem fogadják el a nulla forint iparűzésiadó-alapot, s mivel volt előlegfizetés kapcsán a folyószámlán túlfizetése a társaságnak, egyszerűbb volt ott hagyni egy forintot, mint értelmetlenül időt fecsérelni. Előre is köszönöm a válaszát.

Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor

Co-working iroda: telephely? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy informatikai kft. tulajdonosa és ügyvezetője a napi feladatok ellátására co-working irodában bérel magának egy asztalt. A szerződés nem határozott idejű, bármikor eldönthető, hogy nem bérel tovább, illetve, ha van szabad asztal, bármikor akár 1 hónapra is igénybe vehető. A számlán ez szerepel: co-working havidíj. A havidíj magában foglal mindent (iroda, kiszolgálóhelységek hasznánlata, rezsidíjak stb). Kérdésem, hogy a fenti bérelt helyet telephelyként be kell-e jelenteni. A szolgáltatás igénybevételét hosszú távra tervezi, a co-working-havidíjat szeretné elszámolni, az áfatartalmát szeretné levonásba helyezni. Köszönöm válaszát.

Katás egyéni vállalkozó 2,5 millió forint utáni iparűzésiadó-alap Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó iparűzési adóját tekintve a székhelyén a 2,5 millió forint utáni adózásra bejelentkezett. A telephelye ugyanezen időponttól kezdődően más településen van, ahol bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. A telephely önkormányzata most azt mondta, hogy nem választható a 2,5 millió forint utáni adózás a telephelyi önkormányzatnál, mert a választás jogvesztő határidejű. Én azt gondolom, az lehet, hogy bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, de a választásra vonatkozóan nincs jogvesztő határidő, mert nincs választási lehetősége, vagy rosszul gondolom? Ha valahol 2,5 milliót választottam, akkor mindenhol 2,5 millió forint után adózom, választás nélkül. Köszönöm segítő válaszát!

Iparűzési adó több telephely esetén Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Katás vállalkozás székhelye egy Pest megyei településen, telephelye Budapesten van. Kérdésem, hogy választhat-e katás iparűzési adót Budapesten, és egyidejűleg normál, megosztáson alapuló iparűzési adót a székhelyén (vagy fordítva), ha a megosztáshoz minden adat, bizonylat rendelkezésre áll? Az önkormányzatok álláspontja teljesen különböző, Budapesten még attól is függ, ki veszi fel a telefont. Ha nemet mondanak, jogszabállyal nem tudják alátámasztani, ha igent, azt arra alapozzák,hogy a törvény nem tiltja a kétféle választás egyidejű alkalmazását. Kérném lehetőleg gyors segítségüket, tekintettel arra, hogy 10 napon belül döntenem kell a kérdésben. Előre is köszönöm válaszukat!

Online pénztárgép átminősítése tartalék géppé Kérdés

Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunknak több telephelye is van az országban. Mindegyik telephely folytat kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítést is. Ennek megfelelően mindegyik telephelyen online pénztérgép üzemel. Van olyan telephely, ahol több pénztárgép is működik, mert több értékesítési pult is ki van alakítva. Az egyik kirendeltségen megszűntetünk egy értékesítési pultot, így az ott üzemelő online pénztárgépre nincs már szükség. Felvetődött, hogy megtartanánk ezt a pénztárgépet egy tartalék gépnek. Mi ennek a módja? Csak a NAV-nál kell lejelenteni, hogy tartalék pénztárgépként akarjuk a jövőben tartani? Hogy oldható meg, hogy ha egy másik kirendeltségen romlik el a pénztárgép, és oda át szeretnénk vinni? Ha most bejelentjük a megszüntetését későbbiekben újra üzembe helyezhetjük, ha esetleg megint megnyitunk egy értékesítési pultot? Válaszukat előre is köszönöm!

Telephelynek vásárolt beépítetlen ingatlan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. telephelynek vásárolt egy belterületi beépítetlen ingatlant. Kérdésem, hogy kontírozzuk és hogyan tartsuk nyilván. A kft. nem fog épületet építeni.

Ingatlanvásárlással kapcsolatos adóügyi teendők Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy mérnöki iroda úgy döntött, hogy a nyereségéből egy ingatlant vásárol. Azt most még nem döntötte el, hogy az ingatlant milyen formában fogja hasznosítani (iroda, lakás-bérbeadás, továbbértékesítés vagy elhelyezkedése miatt akár szálláshely-szolgáltatás is lehet). Egy most épülő társasházi ingatlant választott, melyre egy éven keresztül kell részleteket fizetni foglaló, illetve vételárrész címén. A kérdéseim: A kifizetett részletek elszámolhatósága érdekében kell-e adójogilag valami intézkedést tenni? (Az áfa tartalmát sajnos nem vonhatjuk le, mert lakóingatlannak minősül.) Telephelyként mely időponttól kell tekinteni és bejelenteni? Hasznosításhoz kapcsolódó tevékenységi kört mikor kell tenni? Így, hogy még nem tudjuk, hogy mit szeretnénk kezdeni vele, kezelhetjük beruházásokra adott előlegnek? Köszönettel

Ingatlan-bérbeadás áfája Kérdés

Cégünk áruházakat bérbe ad és üzemeltet. A bérbeadásra áfás számlázást választották. Jönne egy Szlovákiában bejegyzett cég, aki gépbemutató termet szeretne üzemeltetni és árusítani is. Kérdésem, hogy belföldi áfával kell-e számláznom részére. Kell neki magyar adószámot kérni és telephelyet létesíteni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt.– nem katás tag

Szipszer Tamás

adószakértő

Idegenforgalmi adó könyvelése

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó táppénzen

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close