NAV ellenőrzési terv: fókuszban a bizalmi vagyonkezelések

Megosztás Tetszik

Az alig több, mint egy évtizedes múltra visszatekintő bizalmi vagyonkezelés a kezdeti időszakot követő jogszabály-finomításokkal, valamint a deklaráltan adóhatékony konstrukciójával egyre népszerűbbé vált az elmúlt években. A bizalmi vagyonkezelésen belül is alapvetően az eseti, azaz a nem üzletszerű vagyonkezelések száma növekedett meg jelentősen, amit a 2023-as őszi, teljesen más irányba mutató jogszabály-módosítás tovább fokozott.

A jogalkotó felismerte, hogy ezzel az őszi jogszabály-módosítással drasztikusan visszavetné ezen konstrukciók alkalmazását, így rövid távon belül újabb jogszabály-módosítást hajtott végre. Ez utóbbi módosítás egyben tükrözi azt is, hogy a jogalkotónak milyen elvárásai vannak a bizalmi vagyonkezeléssel szemben annak érdekében, hogy az eredetileg megfogalmazott jogalkotói célok teljesüljenek, és ne az adóelkerülés, a rossz adózói gyakorlat valósuljon meg.

Az elmúlt hetekben erre két irányból is ráerősítettek: egyrészt megjelent egy közös NGM-NAV adózási kérdés, másrészt a NAV 2025. évi ellenőrzési terve is külön megemlíti a bizalmi vagyonkezelések ellenőrzését (a két anyag gyakorlatilag egy napon jelent meg a NAV honlapján).

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-i hatállyal vezette be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét a magyar jogrendszerbe. A bevezetés hivatalos jogalkotói célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása.

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!