Milyen pénzmosás elleni intézkedéseket, ügyfélátvilágítási szabályokat kell alkalmazni bizalmi vagyonkezelési konstrukciók esetén? Kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni bizalmi vagyonkezelés esetén? Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) és a vagyonkezelő alapítvány (vka) az elmúlt években a magyar családi vagyontervezés egyik meghatározó eszközévé vált generációváltási, vagyonvédelmi vagy hosszú távú vagyonkezelési céllal. A Magyar Közlönyben július 30-án kihirdetett adótörvény-módosítások ugyanakkor jelentős változásokat hoznak.
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény, további négy törvény és egy fogyasztóvédelmi kormányrendelet mellett.
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a bizalmi vagyonkezelés, miután az Országgyűlés elé benyújtott (és azóta elfogadott) törvényjavaslat alapján érdemben módosulnak a konstrukció adózási szabályai. A vita azonban nem magáról az intézményről szól: a cél továbbra is a vagyonvédelem, a generációváltás és a vállalkozások folytonosságának biztosítása, miközben a jogalkotó az adóelkerülésre használható elemeket igyekszik visszaszorítani – vélemény.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) az elmúlt években a jelentősebb magánvagyonok gondozásának egyik meghatározó eszközévé vált. A konstrukcióhoz kapcsolódó gyakran felmerülő kérdés, hogy a kezelt vagyon elhelyezhető-e tartós befektetési számlán (tbsz), és amennyiben igen, milyen adózási, nyilvántartási és adminisztrációs következményekkel kell számolni.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.
Miközben a kormány átírja a bizalmi vagyonkezelőkre (bvk) vonatkozó adószabályokat, a meglévő bvk-kra is adóellenőrzési kötelezettséget vezet be. Az intézkedés az elsődlegesen adóelőnyök megszerzésére létrehozott vagyonkezelési struktúrák feltárását és az rendeltetésellenes joggyakorlással elért adóelőnyök törlését célozza. A terv részleteit a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze. A T/387 számon benyújtott törvényjavaslatról mai ülésén határoz az Országgyűlés.
Mit kell tenni abban az esetben, ha a bizalmi vagyonkezelő átlépi az országhatárt? Szakértőnk konkrét jogesetek bemutatásával nyújt szakmai betekintést a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi adózásának speciális szabályrendszerébe. Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
Akinek van bizalmi vagyonkezelése (bvk) vagy vagyonkezelő alapítványa, most joggal érezheti úgy magát, mintha a társasjáték kellős közepén írnák át a szabálykönyvet. Bár az utóbbi időben a kérdést nagy érdeklődés övezi, és számtalan találgatás látott napvilágot, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét nem kell temetni. Az viszont már biztos, hogy 2026. augusztus 31-étől új időszámítás kezdődik: a minap megjelent friss törvényjavaslat alapjaiban szabja át a bvk-k adózását. Nézzük meg, mi változik, mi marad, és kire mi vonatkozik!
Két magánszemély vagyonkezelő kft.-t alapított, áfás adószámmal. A NAV most egy másik, „egyéb szervezetre” hivatkozva hiányol bevallást a kft.-nél. Mi a teendő? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték