Szja osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése után – 2025/2. Adózási kérdés

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 9. § (3) bekezdése második mondatának értelmezésével, alkalmazhatóságával kapcsolatos hivatalos álláspontot.

Az osztalékfizetésre kötelezett társaság által a vagyonkezelő részére kifizetendő összeg jogcíme és jogosultja

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:185. § (1) bekezdés második mondata alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.

Eszerint, ha az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a tagsági jogok gyakorlására a magánszemély volt jogosult, akkor az osztalék ezen a jogcímen jár a részére, még abban az esetben is, ha időközben a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír már nincs a magánszemély tulajdonában. A magánszemély esetleges jogügyletei (például az értékpapír eladása) a kifizetés jogcímét nem változtatják meg.

Ezzel összhangban az osztalékot juttató társaság kötelezettségének jogcíme sem változik (az nem változtatható meg), az adott kötelezettséget csak osztalék jogcímen és kizárólag az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult személy javára lehet teljesíteni. Ha az osztalékra jogosult magánszemély a pénzügyi teljesítés (technikai kiutalás) kapcsán arról rendelkezik, hogy azt más személy részére teljesítse a juttató társaság, úgy az így megjelölt más személy részére fizetendő ki a magánszemély osztaléka.

Az előzőek figyelembevételével a magánszemély részére járó osztalék osztalékkövetelés formájában történő bizalmi vagyonkezelésbe rendelése a Ptk. osztalékra vonatkozó szabályai esetében pusztán annyit jelent, hogy a magánszemélyt megillető osztalékot a vagyonkezelő részére kell kiutalni.

Az osztalékkövetelésről rendelkező magánszemély bevételszerzése

Az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése (ami történhet a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor vagy egy későbbi időpontban is), azaz a magánszemély kötelmi jogi aktusa nem módosítja a közjogi szabályozás szerinti közteherfizetési kötelezettséget.

Az Szja tv. 9. § (3) bekezdés első mondatának szabálya szerint, ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre (jelen esetben az osztalékra) vonatkozó rendelkezési jogát az Szja tv. 9. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolja [jelen esetben a magánszemély a 9. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban szereplő időpontokat megelőzően úgy rendelkezik, hogy az osztalékra vonatkozó követelését bizalmi vagyonkezelésbe rendeli], akkor a bevétel megszerzésének időpontja – az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a rendelkezési jog gyakorlásának a napja.

Azaz, amikor a magánszemély a társaság felé úgy nyilatkozik, hogy az őt (tagi, tulajdonosi jogviszonyára tekintettel) megillető osztalékot (amely a nyilatkozattétel időpontjában egy követelés a társaság felé) a társaság a vagyonkezelő részére fizesse ki, úgy a magánszemély a vagyoni értékre (osztalékra) vonatkozó rendelkezési jogosultságát gyakorolja, melyből következően az osztalék az Szja tv. 9. § (3) bekezdésének idézett szabálya alapján a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély által megszerzettnek tekintendő. A szerzési időpontnak ez a sajátos adózási szabálya nem érinti a felek (társaság-tag) közötti polgári jogból adódó elszámolási viszonyait.

Az Szja tv. 15. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó 46. § (6) és (7) bekezdés szerinti szabályok szerint kell eljárnia.

Az osztalék után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján [figyelemmel a Szocho tv. 2. § (2) bekezdésében foglalt adófizetési felső határra is] szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is felmerülhet. A szociális hozzájárulási adó megállapítására és megfizetésére a Szocho tv. 18. §-ának (3) bekezdése és 27. §-ának rendelkezései alkalmazandók.

Az osztalék bruttó vagy nettó összegét utalhatja a társaság a vagyonkezelő részére?

Az előző pontban bemutatott adókötelezettség miatt a társaság az osztalék bruttó összegét utalhatja át a vagyonkezelő részére, mert a társaság és az osztalékra jogosult magánszemély viszonylatában az osztalék utáni adókötelezettséget teljesíteni kell [az Szja tv. 46. §-a (6) és (7) bekezdései alapján]. Így egy másik viszonylatban (a társaság és a vagyonkezelő viszonylatában) az osztalék bruttó összege kifizethető.

Az osztalékkövetelés/osztalék számviteli elszámolása a kezelt vagyonnál

Az osztalékkövetelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 40/A § (2) bekezdése alapján a kezelt vagyon induló tőkéjének a része, az osztalék pénzügyi teljesítésekor a követelés helyébe a pénzösszeg lép.

Az Szja tv. 9. § (3) bekezdés második mondata alapján a 9. § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.

A kapcsolódó törvényi indokolás alapján a „rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozamainak vonatkozásában ne merüljön fel a vagyonrendelő magánszemély adókötelezettsége. E rendelkezés hiányában, mivel a hozamok sorsáról a vagyonrendelő rendelkezik, a bevételszerzés és az adókötelezettség beállta a vagyonrendelő magánszemélynél megtörténne”.

A törvényi indokolást figyelembe véve, ha a vagyonrendelő – a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor – meghatározza a vagyonkezelésbe adott vagyon hozamainak jövőbeli sorsát (mi történjen a keletkező hozamokkal), úgy az esetében nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának, így azzal kapcsolatban nála (a vagyonrendelőnél) nem keletkezik adókötelezettség.

Az indokolás alapján, miután az idézett szabály [9. § (3) bekezdés második mondata] a BVK működése során keletkező hozamokkal kapcsolatos adókötelezettségről rendelkezik, nem pedig az induló tőke részét képező osztalékkövetelés vagyonrendelése során felmerülő adókötelezettségről, ezért annak alkalmazása az Adózási kérdés tárgyát képező esetben kizárt. Az osztalékkövetelés pénzügyi teljesítése a kezelt vagyon javára nem értelmezhető hozam kifizetéseként, csupán a – megállapított, de ki nem fizetett osztalékra szóló – követelés helyébe a kifizetett pénzösszeg lép [Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-799/2025.] – áll a nav.gov.hu-n.