Kész a NAV 2025. évi ellenőrzési terve: fókuszban az adategyeztetési eljárás

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adóhivatal (NAV) munkájában nagyobb fókuszt kap az egyes adateltérések kiszűrése és javíttatása, melyhez 2025-ben egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll, amivel tovább fehérítheti a gazdaságot – közölte Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke a hivatal 2025. évi ellenőrzési tervét bemutató mai sajtótájékoztatón.

Jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés akkor követi az adategyeztetési eljárást, ha az ellentmondásokat az ügyfél nem oldja fel. Az adategyeztetési eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha nem merül fel szándékos adócsalás – emelte ki a NAV elnöke. Ahol ilyet észlelnek, ott az utólagos ellenőrzést választja a hatóság, és az ilyen cégek ellen továbbra is szigorú eszközökkel lépnek fel.

Az adóhatóság folyamatosan nyomon követi a bevallások és a NAV rendelkezésére álló kontrolladatok közti eltéréseket. Ebben a folyamatban nagy előrelépést jelentene, ha a vállalkozások már a bevallás idején valós időben visszajelzést kapnának az esetleges ellentmondásokról, ám ez jelentős informatikai fejlesztéseket igényel, amelyek megvalósítása a hatóság következő egy-két évre vonatkozó tervei között szerepel.

A NAV elnöke megjegyezte: az eddig is kiemelt figyelemmel kísért kockázatos ágazatok, mint az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, zöldség- és gyümölcskereskedelem mellett az ellenőrzések fókuszában lesznek a rendszeresen importálók, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítők, illetve a platformok üzemeltetői. Ide sorolta még a rendezvényszervezőket, a turizmussal, vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozókat, a szépségiparban működőket, valamint a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatókat is.

Az adóhatóság célkeresztjébe kerülhetnek egyebek mellett azok a társaságok is, amelyek több éve tagi kölcsönből működnek, a korábban keletkezett levonható áfájukat évek óta folyamatosan görgetik, vagy tendenciózusan nullás bevallást nyújtanak be, valamint azok, akik az online számlaadat-szolgáltatás adatai szerint nem bocsátanak ki számlákat.

A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzési szempontjai nem változnak, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) vizsgálata is kiemelt prioritás marad 2025-ben.

A vámellenőrzések 2025-ben is a vámérték valódiságának megállapítására, az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülés felszámolására irányulnak – tájékoztatott. Az e-kereskedelem növekedése jelentős terhet rótt a vámszolgálatra, Magyarország régiós elosztóközponttá vált. A NAV tavaly 136 millió kis értékű (150 euró alatti), harmadik országból érkező küldeményt vámkezelt.

Vágujhelyi kitért arra, hogy idén is folytatódnak a fémkereskedelmi ellenőrzések, a szellemi tulajdon elleni jogsértések feltárása, a hamisított, illetve a csempészáruk kereskedelmének visszaszorítása. A benzinkutak, a bérfőzést végző szeszfőzdék, vagy a jövedéki engedélyes kereskedők is számíthatnak váratlan ellenőrzésekre.

A NAV folyamatosan monitorozza az online pénztárgépekből érkező adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket, ez az adatkör leginkább a számla- és nyugtakibocsátás, valamint a foglalkoztatotti bejelentések helyszíni ellenőrzésére történő célzott kiválasztást segíti. Megjegyezte, hogy Európában a NAV gyűjti a legtöbb tranzakciós adatot, mint az online pénztárgépes adatok, egyszerűsített számlaadatok, egyéni szja és tb bevallási, vagy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerből (eKÁER) származó adatok.

Kitért arra, hogy a magyar uniós elnökség idején született meg Áfa a digitális korban (VAT in the Digital Age, ViDA) uniós javaslatcsomag, amely 2035-re teljesen elérhetővé teszi az egyes államokon belül valós idejű számlaforgalom nyomon követését, ezzel könnyebben kiszűrhetők a csalárd módon működő gazdasági hálózatok.

Az ellenőrzési terv ITT tekinthető meg.