Mi is az a jelenléti bónusz? Mennyire kifogásolható az alkalmazása?

Megosztás Tetszik

Sok munkáltató számára lényeges szempont, hogy a munkavállalók folyamatosan rendelkezésre álljanak, és lehetőleg ne legyenek távol a munkahelyüktől. Ezt célozva, ennek egyik motiváló eszközeként egyre többször jelenik meg a jelenléti bónusz. Vajon mennyire kifogásolható az alkalmazása, különös figyelemmel az igazolt távolmaradások esetére?

A jelenlét díjazása melletti érv, hogy a munkáltató olyan körülményt tesz a bónusz feltételévé, amely elismeri a munkavégzést, és különbséget tesz azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik a munkahelyüktől távol vannak. További szempont a munkáltatói oldalon, hogy nehéz megszervezni a helyettesítéseket, és szankcionálni kell az igazolatlan távolléteket is. Vajon a jogalap tekintetében kell jelentősége legyen annak, hogy miért nem vették fel a munkát az érintett munkavállalók?

Az Mt. számos jogcímen biztosít jogszerű távollétet. A fizetett szabadsághoz való jog mellett igazolt távollétet eredményez a szülési szabadság, a keresőképtelenség, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság stb. esetekben is. Jogos munkavállalói kérdés, hogy miért nem kaphat bónuszt a munkavállaló, amikor betegen feküdt 5 napig, vagy pihenni ment a családjával, mert végre kapott 10 nap szabadságot (ráadásul év vége van, de még mindig maradt 18 nap szabadság bent)? Jobb lett volna a munkáltatónak, ha a kolléga bemegy dolgozni betegen? Nem vitás, hogy igazolatlan távollét esetén a bónusz akár teljes egészében megvonható. Ez is érzékelteti a különbséget a két csoport között. Előbbi esetben jogszerűen van távol a munkahelyétől a dolgozó, míg utóbbi esetben kötelezettségszegést követett el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket! Erről írunk még:

• a jelenléti bónusz feltételrendszerének meghatározása,
• az egyenlő bánásmód követelményének megtartása,
• a jelenléti bónusz szabályainak rögzítése.