adozona.hu
Hogyan jár el helyesen a cég az igazolások kiadásánál?
//adozona.hu/munkajog/Hogyan_jar_el_helyesen_a_ceg_az_igazolasok__S91RDU
Hogyan jár el helyesen a cég az igazolások kiadásánál?
Kötelező papír alapon, aláírással ellátva kiadni az igazolásokat a dolgozóknak? Vagy kiküldhetők e-mailben, aláírás nélkül, ebben az esetben igazolni kell az átvételét? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Nincs akadálya a nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésének. Az összesített igazolást a természetes személynek személyesen, postán vagy elektronikusan is át lehet adni. Az igazolás átadását a magánszemély aláírásával, postai megküldés esetén a feladást bizonyító szelvénnyel (ajánlott szelvénnyel, tértivevénnyel) igazolhatja a munkáltató.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szerint akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és ha jogszabály úgy rendelkezik, azon időbélyegzőt helyez el.
Az összesített igazolás – a Pp. által meghatározott feltételeknek megfelelő – elektronikus formában történő előállításához a munkáltatónak olyan informatikai megoldást kell kialakítania, amelynek segítségével igazolható, hogy az összesített igazolást a munkáltató – kizárólag az érintett munkavállaló számára – hozzáférhetővé tette.
Az összesített igazolás elektronikusan hozzáférhetővé tételén túl biztosítani kell, hogy azt a munkavállaló – kérésére – papír alapon is megkaphassa. Ilyen esetben a munkáltatónak cégszerű aláírással igazolnia kell, hogy a dokumentum tartalma megegyezik a hiteles, elektronikus formában kiállított okirattal.
Hozzászólások (3)
Jé, a NAV abbahagyta a hazudozást az M30-as körül és immár teljesen új szövegezésű tájékoztatóval rukkolt elő a 25M30-as kapcsán.
Az általam írt, erről szóló cikkben is szerepel, hogy a NAV korábbi álláspontjának feladása után még mindig van finomítanivaló a véleményükön, de a lényeg, hogy nincs aláírási kötelezettség az M30 esetén (meg egy sor más dolog esetén se, lásd: kilépő csomag).
Az M30 összesített igazolás egyszerű magánokiratnak minősül, amelyre sem az Art., sem végrehajtási rendelet nem ír elő aláírási kötelezettséget, vagy az átadás igazolását. 😉
Az M30 nem jognyilatkozat, hanem adatközlő, igazoló okirat, ezért a Ptk. írásbeli jognyilatkozatra vonatkozó szabályai – így az aláírás mint kötelező alaki elem – nem alkalmazhatók rá. Az egyszerű magánokirati forma aláírás nélkül is létrejön, a jogszabály nem követel teljes bizonyító erejű magánokiratot.
Ennek megfelelően a munkáltató jogszerűen teljesíti a kötelezettségét akkor is, ha az M30-at aláíratlan PDF formátumban, emailben bocsátja a munkavállaló rendelkezésére. Az emailes megküldés az irat létezését és átadását igazolhatóvá teszi, az aláírás legfeljebb a NAV által „kedvelt”, de jogszabály alapján ki nem kényszeríthető formai többlet, amelynek hiánya önmagában nem teszi jogsértővé az M30 kiadását.
A számlát, a főkönyvet, a részvénykönyvet, a számviteli politikát se kell aláírni, csakhogy néhány tévhitet emlegessek.
Az emailnek van igazoló ereje.
Jogilag ez így áll össze: az M30 esetében a munkáltató kötelezettsége a kibocsátás és az átadás, nem az aláírással való hitelesítés. Egy emailben megküldött PDF esetén az email metaadatai (feladó, címzett, dátum, időpont, csatolmány) alkalmasak annak igazolására, hogy az iratot a munkáltató a magánszemély rendelkezésére bocsátotta. Ez az Art. szerinti kötelezettség teljesítésének bizonyítására elegendő.
Fontos határ: az email nem növeli az irat bizonyító erejét, tehát nem teszi teljes bizonyító erejű magánokirattá az M30-at, de erre nincs is jogszabályi igény. Vita esetén az email a közlés tényét bizonyítja, az adattartalom valódisága pedig – mint minden egyszerű magánokiratnál – szabad bizonyítás tárgya. Ez pontosan az a szint, amit a jog megkövetel, és semmivel sem kevesebb.
Azt csiripelték az előbb nekem, hogy azért kereshették meg Marikát a témában, mert az M30-as teljes bizonyító erejű magánokirata, átadás-átvétele és az egész adminisztratív túlgondolás tőle eredhetett. Hát, gratulálok.
A cikk első két mondata hibátlan: "Nincs akadálya a nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésének. Az összesített igazolást a természetes személynek személyesen, postán vagy elektronikusan is át lehet adni."
Aztán a cikk azt sejteti, hogy az igazolás átadását aláírással, postai feladás esetén ajánlott szelvénnyel, tértivevénnyel kell igazolni. Ez nem igaz. Nem véletlen, hogy a korábban a NAV központjában 26 évig dolgozó szerző semmilyen jogszabályi hivatkozást nem írt ehhez. Az ilyen alaptalan vélemények megfogalmazása jelenleg is jellemző a NAV Központi Irányítására.
Annak sincs jogszabályi alátámasztása, hogy az igazolásnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kellene lennie, amivel teljesen feleslegesen emelnék magasabb szintre az M30 formai elvárásait.
A 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1)–(3) bekezdése csak azt írja elő, hogy a munkáltató/kifizető milyen tartalmú igazolást adjon, és meddig (január 31-ig), de sehol nem ír elő sem aláírást, sem teljes bizonyító erejű magánokiratot, sem átvételi elismervényt.
Ez nemcsak "a" Ruszin Zsolt véleménye. Ugyanezt erősíti a Saldo is, az adozasitanacsadas pont hu oldalon.
Az ilyen adózóna cikkek jelentősen aláássák a portál hitelességét.
Megjegyzem, hogy a NAV mosdató főosztálya éppen most vizsgálja a hivatal gyakorlatát az M30 kapcsán és - ahogy az szokott lenni a megkereséseim körül - hitetlenkedve kérdeznek körbe az "ismerősöknél", hogy vajon tényleg 35 éve rosszul csinálják? SPOILER: igen, rosszul csinálják. A témában cikket írok, várhatóan még a január szezonkezdéskor.