Egyszerűsített foglalkoztatás munkaviszony mellett: milyen esetben lehet, mikor nem?

Megosztás Tetszik

Mezőgazdasággal foglalkozunk, a tevékenység idényjellegűségéből kifolyólag szükségünk van további dolgozók alkalmazására. Egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül alkalmaznánk olyan munkavállalót, aki épp szabadságát tölti munkahelyén. Lehet-e őt így foglalkoztatni? Szükséges-e a munkahelyétől írásos beleegyező nyilatkozat? Vannak-e nekünk plusz adminisztrációs kötelezettségeink – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait részben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201–203. §-a, részben pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) szabályozza.

Mt. 201. § (1) A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.

(2) A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Efo tv. 3. § (1) *  Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.
(2)–(3) 
(4) *  Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Azonos felek között tehát akadálya lenne a jogviszonynak, de másik munkáltatónál nincsen.

Önök a másik munkahellyel semmiféle jogviszonyban nem állnak, beleegyező nyilatkozatra sincsen szükség. Már csak azért sem, mert jogszabály nem korlátozza egyszerre hány munkaviszonyt vállalhat a munkavállaló. Az Mt. ugyan deklarálja, hogy a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem sértheti, de ez a munkavállalót kötelezi, egyszerűsített foglalkoztatási munkakör tekintetében az érdeksérelem ritkán állhat fenn, és beleegyező nyilatkozatra sosem volt szükség munkajogban.

Az Efo tv. 1. § (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló
a) idénymunkára,
b) alkalmi munkára, vagy
c) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Ehhez kapcsolódik az Efo tv. 11. § alábbi előírása:
Az 1. § (4) bekezdés feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, tajszámának és nevének megismerésére és kezelésére. Az 1. § (4) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.