Letiltás július 1-jétől: mikortól védett a családi adókedvezmény összege?

Megosztás Tetszik

Július 1-jétől változtak a jövedelemletiltás szabályai. Egy cég egyes dolgozóinál hosszú idő óta „várakoznak” a letiltások. Ha az előjegyzett letiltásokra az év további részében már lehet levonást eszközölni, akkor figyelembe kell majd venni a családi adókedvezmény összegének mentességét? Az ilyen letiltások – függetlenül az érkeztetéstől – induló letiltások lesznek? Mi a teendő a nettó jövedelem levonásmentes részének változásával? Ott is figyelni kell, hogy mikor indult a letiltás? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 304/R paragrafusának (1) bekezdése szerint a törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (Módtv. 18) módosított 62. § (1) bekezdését, valamint a 79/A paragrafus (2)–(3) bekezdéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A (2) bekezdés alapján a törvénynek a Módtv. 18-cal megállapított 74. § l) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Végül a (3) bekezdés értelmében a Módtv.18-cal módosított rendelkezések hatálybalépése előtt a törvény szerint elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, és a jogkövetkezményeik fennmaradnak.

Kapcsolódó cikkünk: A családi adókedvezményt is terhelheti a letiltás

A hivatkozott rendelkezések az alábbiak:

A Vht. módosított 62. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 61. paragrafus szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének a 60 százalékát. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A 79/A paragrafus (2) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből a 200 ezer forint feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a minimálbér nettó összegének a 60 százaléka és a 200 ezer forint közötti rész 50 százaléka vonható végrehajtás alá. A (3)  bekezdés szerint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének a 60 százalékát. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására irányul, ennek az összegnek az 50 százaléka is végrehajtás alá vonható.

A fenti szabályokat tehát a folyamatban lévő letiltások esetén is kell alkalmazni, beleértve azt az esetet is, ha adott letiltás érvényesítése még nem kezdődhetett meg.

A Vht. 74. paragrafusának új, l) pontja szerint mentes a letiltás alól a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege.

A fentiek szerinti mentesség tehát kizárólag a 2025. július 1-jén vagy azt követően induló végrehajtási eljárásokban érvényesül, a korábban indult végrehajtási eljárások esetén a családi adó- és járulékkedvezmény nettó összege a letiltás alapjába beleszámít (az eljárás megindításának az időpontját kell tehát nézni, nem azt, hogy mikor tudja a munkáltató a letiltást foganatosítani).