hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fizetés nélküli szabadság – mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló a gyakorlatban?

  • dr. Seregély Barbara ügyvédjelölt, CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

Mire figyeljen a munkáltató és a munka vállaló a fizetés nélküli szabadság egyes eseteiben? Mire érdemes figyelni a fizetési szabadságról szóló megállapodás során? Milyen módon tudják felmondással megszüntetni a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt fizetés nélküli szabadság esetén? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A fizetés nélküli szabadság tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkavállaló – anélkül, hogy munkaviszonya megszűnne – rövidebb-hosszabb ideig mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen időszak alatt tipikusan munkabérre sem jogosult. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatároz bizonyos eseteket, illetve élethelyzeteket, amikor a munkáltató köteles a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Ezen túlmenően is előfordulhat azonban olyan helyzet, hogy a munkavállaló átmenetileg nem végezne munkát. Amennyiben erre a munkáltató is nyitott, nincsen akadálya a fizetés nélküli szabadságnak, amelynek feltételeit a felek szabadon határozhatják meg.

A következőkben – a kötelező fizetés nélküli szabadság eseteinek rövid ismertetését követően – arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a felek megállapodásuk esetén mire kell, hogy figyeljenek, illetve, hogy milyen alapvető kérdésköröket érdemes tisztázniuk. Végül röviden arra is kitérünk, hogy fizetés nélküli szabadság esetén a felek miképpen tudják felmondással megszüntetni a közöttük fennálló munkaviszonyt.

Kötelező esetek a fizetési szabadság kiadására

Vannak olyan méltányolható életkörülmények, amelyek esetén a munkavállalók jogszabály alapján kezdeményezhetik a fizetés nélküli szabadságukat. Ezeket a munkáltató köteles is biztosítani. A jogszabály által nevesített főbb esetek a következők:

  • gyermek gondozása esetén a gyermek 3 éves koráig (gyermekgondozást segítő ellátás esetén a gyermek 10 éves korágig);
  • örökbe fogadott gyermek gondozása esetén a gyermek 3 éves korágig (vagy, amennyiben a gyermek örökbefogadáskor 3 évnél idősebb, 6 hónapig);
  • munkavállaló hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre;
  • tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti azokat a főbb témaköröket, amelyeket a feleknek a fizetési szabadság kiadására irányuló megállapodásukban mindenképpen érdemes tisztázni.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Bérleti díj számlázása EU-ba

Nagy Norbert

adószakértő

Kft., kata

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink