Szabadságkiadással kapcsolatos kérdések a veszélyhelyzet után

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd

A veszélyhelyzet alatt számos munkáltató működése volt akadályoztatva, így a dolgozókat sok esetben „kényszerszabadságra” küldték. Ezt a kiesést érthető módon be kívánják hozni. Bizonyos kötöttségek azonban most is érvényesülnek a szabadság kiadásával kapcsolatosan, melyeket figyelembe kell venni. A legfontosabbakat az alábbiakban mutatjuk be.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni

Habár ebben az évben jellemzően az a probléma, hogy a munkavállalók a szabadságukat már megkapták, amit azonban hasznos módon nem tudtak felhasználni, ügyeljünk arra, hogy szabadság ne „ragadjon bent”! A szabadságot ugyanis fő szabályként az esedékesség évében kell kiadni.

Arra is figyeljünk, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy, egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól! E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Dokumentáljuk tehát ennek megtörténtét is, vagy kössünk a munkavállalóval e tekintetben megállapodást!

Olvassa el "Szabadságolás: példák speciális esetekre", illetve "Hosszú hétvégék: így lehet kétszer ledolgozni egy munkanapot" című írásunkat is!

A munkavállaló 7 munkanap szabadsággal szabadon rendelkezik

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. §-a alapján évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Ezen túlmenően azonban a munkavállaló szabadságával a munkáltató rendelkezik, hiszen a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

Ha bővebben tájékozódna a témában, rendelje meg a HVG 2020-as Munkajogi különszámát kiadói kedvezménnyel!

Nem köteles tehát a munkáltató a munkavállaló kérésének figyelembevételére, hiszen a szabadságot a munkaszervezési körülményekhez igazítja és nem a munkavállaló magánéletéhez. Természetes módon a munkáltató ezen jogosultságával vissza nem élhet, így fontos minden esetben a szabadság kiadása vonatkozásában a munkavállalóval egyeztetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor szakítható meg a dolgozó szabadsága, illetve, hogy visszakövetelhető-e a szabadságtöbblet!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozási besorolás

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása cégnek

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close