hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadságkiadással kapcsolatos kérdések a veszélyhelyzet után

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A veszélyhelyzet alatt számos munkáltató működése volt akadályoztatva, így a dolgozókat sok esetben „kényszerszabadságra” küldték. Ezt a kiesést érthető módon be kívánják hozni. Bizonyos kötöttségek azonban most is érvényesülnek a szabadság kiadásával kapcsolatosan, melyeket figyelembe kell venni. A legfontosabbakat az alábbiakban mutatjuk be.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni

Habár ebben az évben jellemzően az a probléma, hogy a munkavállalók a szabadságukat már megkapták, amit azonban hasznos módon nem tudtak felhasználni, ügyeljünk arra, hogy szabadság ne „ragadjon bent”! A szabadságot ugyanis fő szabályként az esedékesség évében kell kiadni.

Arra is figyeljünk, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy, egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól! E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Dokumentáljuk tehát ennek megtörténtét is, vagy kössünk a munkavállalóval e tekintetben megállapodást!

Olvassa el "Szabadságolás: példák speciális esetekre", illetve "Hosszú hétvégék: így lehet kétszer ledolgozni egy munkanapot" című írásunkat is!

A munkavállaló 7 munkanap szabadsággal szabadon rendelkezik

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. §-a alapján évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Ezen túlmenően azonban a munkavállaló szabadságával a munkáltató rendelkezik, hiszen a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

Ha bővebben tájékozódna a témában, rendelje meg a HVG 2020-as Munkajogi különszámát kiadói kedvezménnyel!

Nem köteles tehát a munkáltató a munkavállaló kérésének figyelembevételére, hiszen a szabadságot a munkaszervezési körülményekhez igazítja és nem a munkavállaló magánéletéhez. Természetes módon a munkáltató ezen jogosultságával vissza nem élhet, így fontos minden esetben a szabadság kiadása vonatkozásában a munkavállalóval egyeztetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor szakítható meg a dolgozó szabadsága, illetve, hogy visszakövetelhető-e a szabadságtöbblet!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Versenybírói elszámolás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlanértékesítés szja-kötelezettségének kezdete

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink