Versenyelőny vagy kockázat? Az MI bevezetésének dilemmái

Megosztás Tetszik

Élesen eltér a felsővezetők és a felhasználók véleménye a mesterséges intelligencia megbízhatóságáról. Legyen szó adatvédelemről, pontosságról vagy átláthatóságról, az átlagember sokkal jobban aggódik a technológia miatt, mint a döntéshozók – hívta fel a figyelmet az EY friss, nemzetközi tanulmánya, amely 975 topmenedzsert kérdezett meg hét különböző pozícióban, köztük vezérigazgatókat, pénzügyi, HR-, informatikai, technológiai, marketing- és kockázatkezelési vezetőket – derül ki az EY sajtóközleményéből.

A felsővezetők többsége úgy látja, hogy cégüknél már teljesen vagy nagyrészt bevezették a mesterséges intelligenciát és kiaknázták a benne rejlő lehetőségeket. Sőt, a válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy a vállalata és az ügyfeleik hasonlóan gondolkodnak az új technológia előnyeiről és veszélyeiről.

„A valóság ezzel szemben az, hogy a legtöbb vállalat még csak a mesterséges intelligencia valós lehetőségeinek a felszínét ismeri. Hatalmas tévút, ha ezt az általános felhasználású technológiát kizárólagosan azonosítjuk a különböző nagy nyelvi modellekkel (LLM), mint amilyen például a ChatGPT. Ezzel a nézőponttal önmagukat korlátozzák a cégek, ami nagyon gyorsan óriási versenyhátrányba fogja őket taszítani” – hangsúlyozta Dr. Tilesch George, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.

Az EY kutatása szerint a felhasználók sokkal jobban aggódnak az MI használatának káros következményeitől, mint a topmenedzserek. A legtöbben attól tartanak, hogy a cégek nem veszik elég komolyan az adatvédelmet, nem igazán átláthatóak a kapcsolódó folyamataik vagy nem tudnak felelősséget vállalni a rendszer döntéseiért. A legnagyobb veszélynek a félrevezető tartalmakat és a manipulációs lehetőséget tartják, míg a munkahelyek megszűnését egyik csoport sem érzi akkora fenyegetésnek.

Bár sok társaság már alkalmaz mesterséges intelligenciát, annak felelős használata még mindig komoly kihívást jelent. A vezetők több mint fele szerint nehéz olyan szabályrendszert kialakítani, amely valóban jól alkalmazható a jelenlegi MI-modellekre. Az új alkalmazások pedig még több bizonytalanságot hoznak. Számos szervezet már a következő generációs megoldások (például szintetikus adatok, autonóm robotok vagy MI ügynökök) rendszerbe állítását tervezi – de ezek kockázatait egyelőre nem látják át megfelelően.

„Az MI valódi, hatékony bevezetése nem csupán arról szól, hogy a cégnél elkezdjük használni az egyik népszerű generatív MI alkalmazást. Ehhez teljesen újra kell gondolni az üzleti folyamatokat, meg kell találni, hol hoz a technológia valódi értéket, invesztálni a nagy tétekre, edukálni a kollégákat, adaptálni a szervezet egészét, és közben stabil kereteket kell kialakítani az MI irányításához és működtetéséhez. Azok a döntéshozók, akik ezt időben felismerik, és a megfelelő, világlátott szakértők együttműködésével el is kezdik megvalósítani, biztosíthatják jövőbeni sikereiket” – tette hozzá Dr. Tilesch George.

A kutatás arra is rámutatott, hogy komoly véleménykülönbség van a vezérigazgatók és a kutatásban megkérdezett többi topmenedzser között. A CEO-k jobban aggódnak a mesterséges intelligencia felelős használata miatt, mint a pénzügyi, HR-, marketing- és kockázatkezelési vezetők. Ennek leginkább az az oka, hogy az egyes területek vezetői nem érzik magukat felelősnek az MI működtetéséért vagy egyszerűen nem látják át megfelelően a hatásait a teljes vállalati spektrumon. Ez nem meglepő, hiszen végső soron, mint stratégiai fontosságú terület, a legtöbb cég esetében a vezérigazgató közvetlenül irányítja az MI-vel kapcsolatos fejlesztési irányokat. A megkérdezett CEO-k fele a saját felelőségi körének is tartja a mesterséges intelligencia bevezetését, hasonló arányban, mint a technológiai és az informatikai döntéshozók – olvasható az EY sajtóközleményében.