Legutóbb a magukat Magyarország Ügyészségének kiadó támadók tevékenysége világított rá, hogy a legkisebb hazai vállalatok is valódi veszélyben érezhetik az adataikat. Főleg mert azóta újabb, még profibb hullám is indult – írja a hvg.hu
A generatív mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése egyre több vállalkozást késztet arra, hogy a mindennapi munkafolyamataikba is beépítsék – kihasználván az MI munkafolyamatokat gyorsító, illetve munkavállalókat helyettesítő hatását – az olyan eszközöket, melynek segítségével e-maileket és szerződéseket lehet fogalmazni, összefoglalókat lehet készíteni, előadásokat lehet szerkeszteni, de akár adatok is rendszerezhetők vele. Ilyen eszköz a Microsoft 365 Copilot, a Microsoft irodai alkalmazásaiba épített MI-asszisztens. A már Magyarországon is elterjedt alkalmazás adatvédelmi szempontból azonban korántsem tekinthető egyszerű informatikai fejlesztésnek: érdemes figyelembe venni az adatvédelmi problémákat és kockázatokat.
A GDPR számos vállalkozás számára kötelezővé teszi adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer: DPO) kijelölését. Milliós adatvédelmi bírságot eredményezhet, ha senkit nem neveznek ki a posztra, vagy összeférhetetlen személyt jelölnek ki. Érdemes így megvizsgálni, hogy milyen személy alkalmas erre a feladatra, mik a feladatai, illetve milyen egyéb szempontokra kell figyelni. Segítséget nyújt ebben egy kifejezetten gyakorlati szempontokat vizsgáló francia iránymutatás, amelynek az adatvédelmi terület uniós esetjogi alapja miatt Magyarországon is közvetlen jelentősége van.
A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban jelenik meg: az álláspályázók előszűrésétől a teljesítményértékelésen át egészen az előléptetési vagy akár a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések támogatásáig. Az uniós MI Rendelet ugyanakkor az ilyen rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, ami a szigorú megfelelési követelmények mellett kiemelt adatvédelmi és adatminőségi elvárásokat is jelent. Mivel az MI-rendszerek működése elkerülhetetlenül a személyes adatok kezelésével jár, a munkáltatóknak ezért nemcsak az MI-szabályozásnak, hanem a GDPR előírásainak is meg kell felelniük.
Július 25-én feltörték Magyar Államkincstár (MÁK) belső informatikai rendszerét: rosszindulatú kibertámadás során behatoltak a hálózatba. Egészen pontosan a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének, azaz a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek az informatikai hálózatát érte a támadás. A Yellow Cube Cyberdefense magyar kiberbiztonsági cég elemzése szerint a támadó 116 virtuális géphez és csaknem 230 terabájtnyi adathoz nyert teljes hozzáférést egy 68 órás időablakban – írja a hvg.hu.
Az uniós jogalkotók az iparági szakemberekkel közösen készítették el azt a keretrendszert, amely a jövőben biztonságosabb és hatékonyabb internetezést tesz lehetővé – írja a hvg.hu.
Több jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben a webes adatkinyerésről kiadott iránymutatást ismertetjük.
Az Egyesült Államokba irányuló adattovábbítás alapja a Data Privacy Framework (DPF), mely az Európai Unió harmadik kísérlete az USA adatvédelmi megfelelőségének biztosítására. Az első két kísérletet az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette, most pedig a jelenlegi szabályozás érvényessége is kérdésessé vált.
A digitalizáció előretörésével a papíralapú adatkezelés lassan megszűnik. A digitalizáció azonban többféle veszélyforrást is rejt. Az általunk használt eszközök ugyanis nagyrészt az Egyesült Államokban kerültek kifejlesztésre, és az adataink is ott tárolódnak. Ez egyrészt függőséget okoz, másrészt nehezíti az európai jogi szabályozás, így például a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó (EU) 2016/679 Rendelet (GDPR) szabályainak betartatását is. Így egyre fontosabbá válik a digitális szuverenitás kérdése.
A magyar vállalatok jelentős része nem használja ki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, pedig sok esetben saját dolgozóik között is vannak olyanok, akik jogosultak lennének erre a státuszra. A Workforce szerint egy rehabilitációs audit során az átvilágított munkavállalók átlagosan 1,5 százalékáról derül ki, hogy érintett, ami egyszerre jelenthet nagyobb biztonságot a munkavállalóknak és jelentős rehabilitációs hozzájárulás-megtakarítást a munkáltatóknak.
Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, EDPB), melynek kulcsszerepe van a személyes adatok kezelésével összefüggő jogértelmezések kapcsán, új honlappal rendelkezik. Erre tekintettel az alábbiakban mutatjuk be az EDPB szerepét, illetve a honlapváltozás jelentőségét.
Az adatvédelmi incidensek súlyos adatvédelemmel összefüggő jogsértések, amelyeket fő szabály szerint a felügyeleti hatóságnak is szükséges bejelenteni. A bejelentés a hatóságok online felületén, tagállamonként valamelyest eltérő módon történik, ezen változtatnának az egységes bejelentősablonnal – itt vannak a részletek.
A világ vezető jegybankárainak idei portugáliai tanácskozását egyetlen meghatározó kérdés uralta, mégpedig az, hogy miként alakítja át a mesterséges intelligencia a világgazdaságot, és ezzel együtt a pénzügyi stabilitás megőrzésével kapcsolatos feladatokat – írja a portfolio.hu.
Cikkünkben az EU által 2026. május 19-én konzultációs céllal közzétett magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó iránymutatás tervezetének legfontosabb tudnivalóit ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték