Munkavállaló kormánytisztviselőként dolgozik. Adott munkahelyen dolgozik 1991 novembere óta. Jelenleg az adott munkahelyen létszámleépítés történik. Mennyi a végkielégítés maximális időtartama, összege, munkavégzés időtartama, amit köteles még így dolgozni, hogy tudja a létszámleépítés őt is érinti, csak még a konkrét időpontot nem hozták tudomására.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem háziorvos, tevékenységét betéti társaság keretében látja el. Praxisjogát szeptember 30. napjával átruházza kollégájára, illetve annak kft.-jére. Az asszisztensnőjét a praxist folytató kolléga tovább foglalkoztatja jogfolytonosan. Kérdésem, jár -e az asszisztensnő részére végkielégítés? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm
https://adozona.hu/munkajog/Megvaltozott_munkakepesseguek_munkaviszonya_OWYJRR A cikkel kapcsolatban kérdezném. "Itt kívánok utalni arra, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén mentesül a munkáltató, határozott idejű foglalkoztatás esetén a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését indokolni kell. Ebből következően a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó munkaviszonya bármikor megszüntethető felmondással, mindenféle indok megjelölése nélkül. Végkielégítésre sem lesz jogosult, felmondási időre járó távolléti díj azonban megilleti." Eszerint a határozott idejű munkaszerződést indokolni kell vagy nem. A két egymás utáni mondat ellentétes értelmű. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem részesülhet végkielégítésben felmondás esetén? Válaszát előre is köszönöm.
Határozott idejű munkaszerződést hogyan lehet határozatlanra módosítani, ha azt mindkét fél támogatja? A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária és dr. Kéri Ádám munkajogi ügyvéd szakértőink válaszoltak.
Védett korú, határozatlan idejű szerződéses munkavállaló munkaviszonya? Milyen kizáró okok vannak? Csak súlyos, gondatlan károkozás esetén lehet neki felmondani? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése miatt az alábbi bruttó összegeket fizették ki részemre. Végkielégítés 5 607 600 Szabadságmegváltás 1 482 465 Átalány kártérítés 9 346 000 Összesen 16 436 065 Ft. A kifizető igazolást nem adott, 2017. évre kellene bevallást készítenem. Kérdésem a következő: A fenti adatok alapján magánszemélyként milyen közterheket kell megfizetni, (szja, eho, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, eho, különadó) az szja-bevallás mely soraiban kell a megszerzett jövedelmet bevallani? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Tisztelt Szakértő! Cégünk végkielégítést fizetne. A munkavállalók az alapbéren felül kaptak sugárveszélyes munka miatti pótlékot is. A kérdésünk az, hogy a végkielégítés havi összegének meghatározásakor az alapbéren felül a sugárveszélyes munkavégzésre fizetett pótlékot is figyelembe kell venni, vagy csak a műszakpótlékokat?
Egy dolgozó ugyanannál a cégnél először munkaviszonyban, majd tagi jogviszonyban és (miután eladta üzletrészét) ismét munkaviszonyban dolgozott. Kérdés, ha a munkáltató felmond, mikortól kell számolni a végkielégítésre jogosító időt az első munkaviszony első napjától, vagy a második munkaviszony első napjától? A jogviszonyok hézagmentesen követték egymást. Köszönettel.
Szeretném kérni a segítségüket,az alábbi ügyben: 10 éves munkaviszonyát felmondta a munkavállaló, melyet a munkáltató elfogadott. Törvény szerint háromhavi végkielégítés illetné meg, viszont a munkáltató azt a választ adta, hogy ilyenről nem hallott. Szeretném kérdezni, hogy a végkielégítés törvény által jár-e a munkavállalónak vagy a munkáltató szabadon dönthet, hogy kifizeti vagy sem. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szávay Zita
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyeskereskedést üzemeltet. A kérdéses alkalmazott itt van 1992-től főállású munkaviszonyban. A vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele és mindennapi likviditási problémái vannak. Mivel a forgalom gyenge, így a dolgozó napi munkaidejét négy órában szeretné meghatározni, amihez a dolgozó nem járul hozzá. A munkavállaló 2019 decemberében tudna elmenni a nők 40 éves kedvezménnyel nyugdíjba. Elmondása szerint járt a munkaügyi tanácsadáson valamelyik központba és azt tanácsolták neki, hogy mondjon ő fel, és az indoklásba írja bele, hogy a munkaidő-csökkentéssel hátrányos helyzetbe kerül, és akkor köteles a munkáltató végkielégítés szabályait alkalmazni. A vállalkozó nem elküldeni akarja, csak csökkenteni a munkaidejét. Ha végkielégítést kell fizetni, "bezárhatja az ajtót". A dolgozó 1961-es születésű, így még szerintem nincs védett korban sem, mivel az öregségi nyugdíj korhatárt 2025-ben éri el. Mit tud tenni a vállalkozó ebben a helyzetben? Ha valóban így van, hol találom a törvényben? Mielőbbi válaszát megköszönve, tisztelettel : Szabóné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítést, az adó adatlap melyik sorában kell szerepeltetni, ha az munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizeti meg a munkáltató? Köszönettel
2018-ban milyen esetben jár a dolgozónak munkavállalói felmondás esetén végkielégítés?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy melyik évtől kell minden egyéni járulékot vonni a fenti juttatásokból? Lehet, hogy rosszul emlékszem, de évekkel ezelőtt például a végkielégítésből csak a személyi jövedelemadót és a nyugdíjjárulékot kellett vonni. Segítségüket megköszönve
Tisztelt Adózóna! Egyik munkavállalónk (2006 óta dolgozik cégnél) munkaviszonya január 31-én közös megegyezéssel szűnik meg, melyben a felek 3 havi végkielégítés megfizetésében állapodnak meg. A munkatárs havibéres, a bére 2,5%-al kevesebb volt 2017-ben, mint 2018-ban. A kérdésem arra vonatkozik, hogy közös megegyezés esetén a távolléti díj számításánál a közös megegyezés dátuma szerinti (2017. december) havi bért, vagy a munkaviszony megszűnésének napján érvényes (2018. 01. 31.) havi bért kell alapul venni? A munka törvénykönyve a munkáltatói felmondás és a munkáltató "megszűnésének" esetét említi, közös megegyezés esetére nem tér ki. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Ildikó
Tisztelt Szakértő! 1953 augusztusában született férfi rendelkezik – csak a jelen munkáltatójánál – 30 évi szolgálati idővel. 2018. év elején szeretne nyugdíjba menni. Jól értelmezzük a munka törvénykönyve előírásait, mely szerint a 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, és a törvény előírása szerint nem jár végkielégítés? Közös megegyezés alapján szabadon állapítható meg a még munkaviszonyban letöltendő idő, illetve a nyugdíjba vonulásra tekintettel végkielégítés helyett valamilyen összegű juttatás? Válaszát előre is köszönjük.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték