Védett korú, határozatlan idejű szerződéses munkavállaló munkaviszonya? Milyen kizáró okok vannak? Csak súlyos, gondatlan károkozás esetén lehet neki felmondani? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése miatt az alábbi bruttó összegeket fizették ki részemre. Végkielégítés 5 607 600 Szabadságmegváltás 1 482 465 Átalány kártérítés 9 346 000 Összesen 16 436 065 Ft. A kifizető igazolást nem adott, 2017. évre kellene bevallást készítenem. Kérdésem a következő: A fenti adatok alapján magánszemélyként milyen közterheket kell megfizetni, (szja, eho, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, eho, különadó) az szja-bevallás mely soraiban kell a megszerzett jövedelmet bevallani? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Tisztelt Szakértő! Cégünk végkielégítést fizetne. A munkavállalók az alapbéren felül kaptak sugárveszélyes munka miatti pótlékot is. A kérdésünk az, hogy a végkielégítés havi összegének meghatározásakor az alapbéren felül a sugárveszélyes munkavégzésre fizetett pótlékot is figyelembe kell venni, vagy csak a műszakpótlékokat?
Egy dolgozó ugyanannál a cégnél először munkaviszonyban, majd tagi jogviszonyban és (miután eladta üzletrészét) ismét munkaviszonyban dolgozott. Kérdés, ha a munkáltató felmond, mikortól kell számolni a végkielégítésre jogosító időt az első munkaviszony első napjától, vagy a második munkaviszony első napjától? A jogviszonyok hézagmentesen követték egymást. Köszönettel.
Szeretném kérni a segítségüket,az alábbi ügyben: 10 éves munkaviszonyát felmondta a munkavállaló, melyet a munkáltató elfogadott. Törvény szerint háromhavi végkielégítés illetné meg, viszont a munkáltató azt a választ adta, hogy ilyenről nem hallott. Szeretném kérdezni, hogy a végkielégítés törvény által jár-e a munkavállalónak vagy a munkáltató szabadon dönthet, hogy kifizeti vagy sem. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szávay Zita
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyeskereskedést üzemeltet. A kérdéses alkalmazott itt van 1992-től főállású munkaviszonyban. A vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele és mindennapi likviditási problémái vannak. Mivel a forgalom gyenge, így a dolgozó napi munkaidejét négy órában szeretné meghatározni, amihez a dolgozó nem járul hozzá. A munkavállaló 2019 decemberében tudna elmenni a nők 40 éves kedvezménnyel nyugdíjba. Elmondása szerint járt a munkaügyi tanácsadáson valamelyik központba és azt tanácsolták neki, hogy mondjon ő fel, és az indoklásba írja bele, hogy a munkaidő-csökkentéssel hátrányos helyzetbe kerül, és akkor köteles a munkáltató végkielégítés szabályait alkalmazni. A vállalkozó nem elküldeni akarja, csak csökkenteni a munkaidejét. Ha végkielégítést kell fizetni, "bezárhatja az ajtót". A dolgozó 1961-es születésű, így még szerintem nincs védett korban sem, mivel az öregségi nyugdíj korhatárt 2025-ben éri el. Mit tud tenni a vállalkozó ebben a helyzetben? Ha valóban így van, hol találom a törvényben? Mielőbbi válaszát megköszönve, tisztelettel : Szabóné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítést, az adó adatlap melyik sorában kell szerepeltetni, ha az munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizeti meg a munkáltató? Köszönettel
2018-ban milyen esetben jár a dolgozónak munkavállalói felmondás esetén végkielégítés?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy melyik évtől kell minden egyéni járulékot vonni a fenti juttatásokból? Lehet, hogy rosszul emlékszem, de évekkel ezelőtt például a végkielégítésből csak a személyi jövedelemadót és a nyugdíjjárulékot kellett vonni. Segítségüket megköszönve
Tisztelt Adózóna! Egyik munkavállalónk (2006 óta dolgozik cégnél) munkaviszonya január 31-én közös megegyezéssel szűnik meg, melyben a felek 3 havi végkielégítés megfizetésében állapodnak meg. A munkatárs havibéres, a bére 2,5%-al kevesebb volt 2017-ben, mint 2018-ban. A kérdésem arra vonatkozik, hogy közös megegyezés esetén a távolléti díj számításánál a közös megegyezés dátuma szerinti (2017. december) havi bért, vagy a munkaviszony megszűnésének napján érvényes (2018. 01. 31.) havi bért kell alapul venni? A munka törvénykönyve a munkáltatói felmondás és a munkáltató "megszűnésének" esetét említi, közös megegyezés esetére nem tér ki. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Ildikó
Tisztelt Szakértő! 1953 augusztusában született férfi rendelkezik – csak a jelen munkáltatójánál – 30 évi szolgálati idővel. 2018. év elején szeretne nyugdíjba menni. Jól értelmezzük a munka törvénykönyve előírásait, mely szerint a 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, és a törvény előírása szerint nem jár végkielégítés? Közös megegyezés alapján szabadon állapítható meg a még munkaviszonyban letöltendő idő, illetve a nyugdíjba vonulásra tekintettel végkielégítés helyett valamilyen összegű juttatás? Válaszát előre is köszönjük.
Megfelelnek a nagy összegű végkielégítések magyar adószabályai az európai jogi elvárásoknak – a strasbourgi bíróság döntése kapcsán Völner Pál a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a különadó bizonyos esetekben világosan kijelöli a köz szolgálatában állók kereseti lehetőségeit, egyúttal megvédi a társadalmat a korábbi igazságtalanságoktól.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy kft. felszámolásra vagy végelszámolásra kerül, akkor egy 12 éve határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó, a 60. évét betöltött munkavállaló mire számíthat? Felmondás, végkielégítés stb. Abban az esetben mi történik, ha nem szűnik meg a kft., "csak" fizetésképtelenné válik, és nem fizet munkabért? Köszönöm válaszukat!
Mielőtt a munkáltató felmondana dolgozójának, meg kell vizsgálnia, hogy a tervezett intézkedés indoka jogi szempontból is megállja-e a helyét, valamint, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan időtartamú, a dolgozó nem várandós-e, védett korú-e stb. Körültekintően kell eljárnia, ellenkező esetben könnyen adhat ki jogellenes felmondást.
Keresőképtelenné valamennyien válhatunk, ennek fő szezonja a téli időszak. Ebben a kritikus helyzetben mind a munkavállalót, mind pedig a munkáltatót kölcsönösen jogok és kötelezettséget illetik, illetve terhelik (például: tájékoztatás, munkavégzés alóli mentesülés stb.). Sajnálatos módon azonban előállhat az a helyzet is, amikor a munkavállaló az adott munkakör betöltésére alkalmatlanná is válik.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték