Egy dolgozó ugyanannál a cégnél először munkaviszonyban, majd tagi jogviszonyban és (miután eladta üzletrészét) ismét munkaviszonyban dolgozott. Kérdés, ha a munkáltató felmond, mikortól kell számolni a végkielégítésre jogosító időt az első munkaviszony első napjától, vagy a második munkaviszony első napjától? A jogviszonyok hézagmentesen követték egymást. Köszönettel.
Szeretném kérni a segítségüket,az alábbi ügyben: 10 éves munkaviszonyát felmondta a munkavállaló, melyet a munkáltató elfogadott. Törvény szerint háromhavi végkielégítés illetné meg, viszont a munkáltató azt a választ adta, hogy ilyenről nem hallott. Szeretném kérdezni, hogy a végkielégítés törvény által jár-e a munkavállalónak vagy a munkáltató szabadon dönthet, hogy kifizeti vagy sem. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szávay Zita
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyeskereskedést üzemeltet. A kérdéses alkalmazott itt van 1992-től főállású munkaviszonyban. A vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele és mindennapi likviditási problémái vannak. Mivel a forgalom gyenge, így a dolgozó napi munkaidejét négy órában szeretné meghatározni, amihez a dolgozó nem járul hozzá. A munkavállaló 2019 decemberében tudna elmenni a nők 40 éves kedvezménnyel nyugdíjba. Elmondása szerint járt a munkaügyi tanácsadáson valamelyik központba és azt tanácsolták neki, hogy mondjon ő fel, és az indoklásba írja bele, hogy a munkaidő-csökkentéssel hátrányos helyzetbe kerül, és akkor köteles a munkáltató végkielégítés szabályait alkalmazni. A vállalkozó nem elküldeni akarja, csak csökkenteni a munkaidejét. Ha végkielégítést kell fizetni, "bezárhatja az ajtót". A dolgozó 1961-es születésű, így még szerintem nincs védett korban sem, mivel az öregségi nyugdíj korhatárt 2025-ben éri el. Mit tud tenni a vállalkozó ebben a helyzetben? Ha valóban így van, hol találom a törvényben? Mielőbbi válaszát megköszönve, tisztelettel : Szabóné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítést, az adó adatlap melyik sorában kell szerepeltetni, ha az munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizeti meg a munkáltató? Köszönettel
2018-ban milyen esetben jár a dolgozónak munkavállalói felmondás esetén végkielégítés?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy melyik évtől kell minden egyéni járulékot vonni a fenti juttatásokból? Lehet, hogy rosszul emlékszem, de évekkel ezelőtt például a végkielégítésből csak a személyi jövedelemadót és a nyugdíjjárulékot kellett vonni. Segítségüket megköszönve
Tisztelt Adózóna! Egyik munkavállalónk (2006 óta dolgozik cégnél) munkaviszonya január 31-én közös megegyezéssel szűnik meg, melyben a felek 3 havi végkielégítés megfizetésében állapodnak meg. A munkatárs havibéres, a bére 2,5%-al kevesebb volt 2017-ben, mint 2018-ban. A kérdésem arra vonatkozik, hogy közös megegyezés esetén a távolléti díj számításánál a közös megegyezés dátuma szerinti (2017. december) havi bért, vagy a munkaviszony megszűnésének napján érvényes (2018. 01. 31.) havi bért kell alapul venni? A munka törvénykönyve a munkáltatói felmondás és a munkáltató "megszűnésének" esetét említi, közös megegyezés esetére nem tér ki. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Ildikó
Tisztelt Szakértő! 1953 augusztusában született férfi rendelkezik – csak a jelen munkáltatójánál – 30 évi szolgálati idővel. 2018. év elején szeretne nyugdíjba menni. Jól értelmezzük a munka törvénykönyve előírásait, mely szerint a 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, és a törvény előírása szerint nem jár végkielégítés? Közös megegyezés alapján szabadon állapítható meg a még munkaviszonyban letöltendő idő, illetve a nyugdíjba vonulásra tekintettel végkielégítés helyett valamilyen összegű juttatás? Válaszát előre is köszönjük.
Megfelelnek a nagy összegű végkielégítések magyar adószabályai az európai jogi elvárásoknak – a strasbourgi bíróság döntése kapcsán Völner Pál a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a különadó bizonyos esetekben világosan kijelöli a köz szolgálatában állók kereseti lehetőségeit, egyúttal megvédi a társadalmat a korábbi igazságtalanságoktól.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy kft. felszámolásra vagy végelszámolásra kerül, akkor egy 12 éve határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó, a 60. évét betöltött munkavállaló mire számíthat? Felmondás, végkielégítés stb. Abban az esetben mi történik, ha nem szűnik meg a kft., "csak" fizetésképtelenné válik, és nem fizet munkabért? Köszönöm válaszukat!
Mielőtt a munkáltató felmondana dolgozójának, meg kell vizsgálnia, hogy a tervezett intézkedés indoka jogi szempontból is megállja-e a helyét, valamint, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan időtartamú, a dolgozó nem várandós-e, védett korú-e stb. Körültekintően kell eljárnia, ellenkező esetben könnyen adhat ki jogellenes felmondást.
Keresőképtelenné valamennyien válhatunk, ennek fő szezonja a téli időszak. Ebben a kritikus helyzetben mind a munkavállalót, mind pedig a munkáltatót kölcsönösen jogok és kötelezettséget illetik, illetve terhelik (például: tájékoztatás, munkavégzés alóli mentesülés stb.). Sajnálatos módon azonban előállhat az a helyzet is, amikor a munkavállaló az adott munkakör betöltésére alkalmatlanná is válik.
Tisztelt Szakértő! Megszűnik a munkaviszony november 30-ával, közös megegyezéssel, korkedvezmény igénybevételével, ami lehetőséget nyújt a december 1-jével történő nyugdíjba vonulásra )illetve nyugdíjszerű ellátásra). Végkielégítést fizetnek, aminek az összege kb. ötmillió forint. Hogyan, illetve mikor kell a bejelentést megtenni az ONYF felé, hogy különadó ne terhelje a végkielégítést? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló hónapok óta zavartan viselkedik, orvosi segítséget nem kér, illetve megtagadja azt. Rendszeresen késik a munkahelyéről, sokszor meg sem jelenik. Utólag telefonon kimenti magát. Az egész évi szabadságát kivette már. A háziorvosával is felvettük a kapcsolatot, aki kórházi kezelést tartana indokoltnak. Ezt a munkavállaló megtagadja. A háziorvos viszont nem veszi betegállományba, próbálja kényszerintézkedés nélkül a kórházi kezelést kierőltetni. Jelenleg már két napja keresőképtelen, amiről nem lesz igazolás. Erre a napra bért nem fogunk fizetni. A kérdésünk az, hogy a fenti helyzet lehet-e jogszerű indok azonnali hatályú felmondásra, vagy csak rendes felmondással küldhető el a dolgozó, végkielégítéssel és felmondási idővel? A munkavállaló 20 éve van a cégnél, a gondok idén kezdődtek. Munkakörében jelentős anyagi felelősséggel járó feladatot végez, a cég az anyagi kockázat miatt is fél tovább alkalmazni a dolgozót. Köszönettel.
A Kúria egy végkielégítés megfizetése iránti ügyben kimondta: a végkielégítés fizetésének célja az állását elveszítő és így egzisztenciálisan kiszolgáltatottá váló munkavállaló anyagi megsegítése.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték