További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet felmondani nyugdíj előtt álló, védett korú munkavállalónak

  • adozona.hu

Védett korú, határozatlan idejű szerződéses munkavállaló munkaviszonya? Milyen kizáró okok vannak? Csak súlyos, gondatlan károkozás esetén lehet neki felmondani? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Védett korban lévő munkavállalók esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek szigorúbbak az általánoshoz képest. A munka törvénykönyve (Mt.) ide vonatkozó szabályai (elsősorban a 66. § (4) és (5) bekezdései) azt hivatottak biztosítani, hogy a védett korú munkavállaló jogviszonya – lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – fennmaradjon.

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló

– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Azaz az indoknak olyannak kell lennie, mely alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással élhetne. Ilyen lehet például a bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény, ittas állapotban történő munkavégzés, a munkáltató gazdasági érdekeinek megsértése stb.

A munkavállaló képességével (alkalmatlanság) vagy a munkáltató működésével (gazdálkodásával, szervezetével) összefüggő okból akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló elutasítja az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot.

Az állásfelajánlási kötelezettséggel összefüggésben lényeges, hogy csak olyan munkakör kínálható fel, melyet a munkavállaló a képességeinek megfelelően el tud látni. Ide tartozik az is, hogy az a testi alkatára vagy a fejlettségére tekintettel nem járhat számára hátrányos következményekkel.

A védett korú munkavállaló a további elhelyezkedési nehézségei miatt részesül a munkaviszony megszüntetésekor emelt összegű végkielégítésben akként, hogy minél hosszabb volt a fennálló jogviszonya, annál több havi távolléti díj összegével emelkedik a mérték. Így például egy 59 éves, 23 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő felmondás esetén – 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult.

A másik lehetőség az azonnali hatályú felmondás gyakorlásának joga, mely esetén az általános szabályok az irányadók (Mt. 78. §). A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Az azonnali hatályú felmondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Végül a harmadik lehetőség a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, melyhez természetesen a munkavállaló hozzájárulására is szükség van. Előnye, hogy nem kell indokolni, azzal szemben a munkavállaló csak szűk körben tud jogorvoslattal élni (megtámadás), ennek azonban ára van. Közös megegyezés esetén a felmondási idő fogalmilag kizárt, azonban ennek analógiájára a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló munkaviszonya nem az aláírás napján, hanem 1, 2, 3 stb. hónap múlva szűnik meg, azzal, hogy szabályozzák ezen időtartamra a munkavállaló kötelezettségeit (meddig kell munkát végeznie, mennyi időre mentesül a munkavállalót a munkavégzés alól).

A közös megegyezés a legjobb megoldás, ha a munkáltató nem próbálja meg semmiféle trükkel (megtévesztés, jogellenes fenyegetés) rávenni a munkavállalót az arról szóló megállapodás aláírására, és a megállapodás utóbbi fél akaratát is tükrözi, mivel azzal véglegesen le lehet zárni mindennemű jogvitát.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kata – sofőr

Szipszer Tamás

adószakértő

Bt. áttérése katára

Szipszer Tamás

adószakértő

Mikor jár a gyes?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X