380 találat a(z) végkielégítés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: 1. Jól gondoljuk, hogy ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartására alapított okból felmond egy felmondási védelem alatt álló olyan munkavállaló anyának, akinek a gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét [Mt. 66. § (6)], az esetben a munkavállalónak az Mt. 77. § (5) b) alapján nem jár végkielégítés? 2. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 77. § (5) b) alapján nem jár sem emelt összegű, sem alapösszegű végkielégítés az olyan munkavállalónak, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben szűnik meg magatartásra alapított munkáltatói felmondással? (Mindkét esetben természetesen feltételezve, hogy a magatartásra alapított felmondás megfelel az Mt. 78. (1) szerinti feltételeknek). Szíves válaszaikat előre is köszönöm, Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Órabéres dolgozó esetében hogyan kell meghatározni a végkielégítés havi távolléti díját? Átlagos havi 20 napi távolléti díj jár ilyen esetben? Üdvözlettel: Kisfaludy Kinga

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. székhelyet változtat. Dolgozója fel akar mondani azzal az indokkal, hogy távolabbra kell munkába járnia (így is kb. 1 óra az utazás ideje, oda-vissza 2-2,5). Jár-e neki ebben az esetben végkielégítés? Köszönettel Pné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy angol cégben alkalmazott volt egy magyar munkavállaló. A munkaviszonya megszűnt. A magánszemély a jogviszony megszűnésével végkielégítést kapott a cég jemeni kirendeltségéről. A Jemeni Köztársasággal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk. Vagy ilyenkor az angol-magyar egyezmény szabályai az irányadók? Hol és milyen jövedelemként adózik ez a juttatás? Segítő válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a végkielégítés és a felmondási időre jutó "bér" kiszámítására. Adott egy dolgozó, aki már 7 éve a cégnél van. Március utolsó napján közli a munkáltató a "rendes" felmondást. A felmondási idő alatt a munkájára nem tartunk igényt. A munkavállaló havibéres, amely elmúlt 6 hónapban nem változott, pótlékok nincsenek, a foglalkoztatás 6 órás. A felmondási idő és a végkielégítés meghatározása során az osztószám a márciusban érvényes 22 munkanap (132 óra) lesz? A két havi végkielégítést és a felmondási időre jutó távolléti díjat is ezzel az osztószámmal kell meghatározni? Az utolsó munkanapon ki is kell fizetni a márciusi bérrel együtt? A végkielégítés két havi összeg (mely a márciusi bér duplája lesz)? Az igazi kérdés számomra a felmondási időre jutó távolléti díj. A felmondási idő 45 nap, az erre jutó bér a március 31-étől számított 45 nap alatt a munkanapok száma szorozva az egy napi távolléti díjjal? Köszönöm

Kérdés

Kedves Adózóna! Kérdésem: a munkavállaló felmondása esetén is jár végkielégítés a munkavállalónak? Amit találtam az az, hogy az Mt. 79. §-a szerint, ha jól értelmezem, azonnali hatályú felmondás esetén is jár végkielégítés, de a 77. § csak feltételeket sorol. Belevesztem, legyenek kedvesek segíteni az értelmezésben és ha esetleg rossz helyen kerestem, akkor a pontos útbaigazításban! Nagyon köszönöm!

Kérdés

Egyik dolgozónk "sorozatban" négy gyermeket szült, majd amikor a legkisebb után is lejárt a gyes, elment fizetés nélküli szabadságra, mint főállású anya. Most elérte a legkisebb gyerek is a nyolc éves kort, és a dolgozó munkára jelentkezett. Mivel nincs szükség a munkájára, cégünk fel kíván mondani neki. Kérdésem az, hogy a felmondási idő, illetve a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni az öt év fizetés nélküli szabadságot, mint a cégnél eltöltött munkaviszonyt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Női dolgozónk rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Szeretné, ha mi mondanánk fel neki, fizetnénk felmondási időt és végkielégítést is. Tudomásunk szerint erre a kft. nem köteles. Neki kell kérnie a munkaviszony megszüntetését, és a következő naptól igényelheti a rokkantsági ellátást. Kérem segítségüket és köszönöm.

Kérdés

Munkaviszony megszüntetésekor a végkielégítés összegéből 75%-os különadó-levonás történt. A 2010. évi XC. törvény II. fejezet 11. § (3) bekezdésében a törvény csak a felmondási, felmentési időre járó kifizetést nevesíti nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, de hogyan kell érteni a (4) bekezdésben leírtakat, mely szerint a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó (75%) megfizetésével teljesíti? Milyen járulékokat kell ezalatt érteni? (Nyugdíj-, és egészségbiztosítási munkavállalói járulék?) Nyugdíjalapba beszámít vagy sem, ha végkielégítésből történt a 75%-os különadó-levonás?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gyeden lévő munkavállalónk jelezte felénk, hogy a gyed folyósítását megszüntette, és kéri munkaviszonyának megszüntetését. A munkavállaló 2011 júliusától alkalmazottunk, 2013. április hónaptól kezdve volt táppénzen, gyesen, gyeden. Segítségét szeretném abban kérni, hogy a szabadságával hogyan kell helyesen eljárni, kiszámolni, illetve jár-e neki végkielégítés, és ha igen, akkor mennyi!? Társaságunk még nem találkozott ilyen esettel, és mindenképp szeretnénk hivatalosan eljárni. Intézkedését előre is köszönöm! Tisztelettel: Fedor Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2 éve ugyanannál a cégnél dolgozik munkaviszonyban (nem közalkalmazott), a munkáltatójának pedig több cége is van, melyben ügyvezető. Lehetséges-e hogy a munkáltató az egyik cégéből áthelyezi a másik cégébe a dolgozót úgy, hogy az új cégben az előző cégben eltöltött 2 év folyamatos munkaviszonyként beleszámítson a jogviszonyba? Például: végkielégítésre a 2 évvel együtt lesz-e jogosult? Banki hitel felvételénél ugyanannál a munkáltatónál eltöltött időként veszik figyelembe a 2+x évet? Ha lehetséges, új munkaszerződés kötésére van szükség, vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás a munkáltató megváltozásáról (ügyvezető ugyanaz)? A NAV felé történő bejelentéskor lehetséges változásként bejelenteni, vagy a régi cégnél le kell zárni és az új cégnél újként bejelenteni? Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy hotel üzemeltetését átveszi az egyik "A" Kft.-tól egy másik "B" Kft. Mindent átvesz, a dolgozókat is. Ebben az esetben a dolgozókat kijelenti az "A" Kft., másnap bejelenti a "B" Kft. Hogyan kell a dolgozók jogviszonyát ebben az esetben kezelni? "A" Kft. -nek ki kell fizetni az időarányosan járó szabadságokat és a munkaviszony megszűnésével az esetlegesen járó végkielégítést, vagy minden mehet folytonosan, átvezeti "B" Kft. úgy a dolgozókat , hogy átvállalja az áthúzódó szabadságokat? Van esetleg arra lehetőség, hogy ne kelljen "A" Kft.-nek végkielégítést fizetni a dolgozóknak, vagy eleve nem is kell?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A dolgozónak 13 év után munkáltatói rendes felmondással megszűnt a munkaviszonya. Az erről szóló értesítés tartalmazza, hogy 3 havi végkielégítés illeti meg, illetve 55 nap felmondási idő, aminek fele alól felmentik, a másik felének ledolgozására kötelezik. A dolgozó kérte, hogy először a 28 nap felmentett időt szeretné letölteni, majd utána a 27 napot. Ezt a felmondás tartalmazza is. A munkavállaló hamar talált munkát, illetve egyéb okokból sem szeretné majd a felmondási idő második felét ledolgozni. A felmondási idő letöltésétől kizárt, hogy eltekintene közös megállapodás alapján. Az interneten talált leírás alapján: "A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. A felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap." Egy másik picit másképp fogalmaz: „A felmondási időt a felek közös megegyezéssel, utólag megrövidíthetik. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A „kieső” időre ilyenkor nem jár járandóság.” Igaz ez? Ha igen, melyik jogszabályban találom meg? Ha kéri a felmondási idő alatti munkaviszony megszűntetést, akkor a végkielégítés kifizetését ez nem veszélyezteti? Segítő válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több írást olvastam itt is, máshol is, ami egyértelműnek tekinti, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem jár végkielégítés és nem szükséges indoklás. Az Mt. is írja. Ez rendben is van. De nem teljesen egyértelmű, mi alapján ítéli meg a munkáltató, mi alapján dönt erről, hiszen nem ő számítja ki a szolgálati időt (lásd lentebb). Konkrét eset: magánszféra, irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, vélhetően bőven megvan a 20 év szolgálati idő, magam nem kérem nyugdíjazásom. Az Mt. 294. § kimondja, hogy fentebb írt 2 feltétel esetén nyugdíjasnak minősülök. Azonban úgy tudtam, hogy a szolgálati idő kiszámítása nem annyira egyszerű (például a "TB kiskönyv" önmagában nem ad választ - fizetés nélküli szabadság, részmunkaidő), és ez nem a munkáltató, hanem az illetékes szerv feladata. Hogyan ítélheti meg akkor a munkáltató, hogy nyugdíjasnak számítok, alkalmazva ezzel fentebbi következményeket? Nem tudom mennyire írtam érthetően a dilemmáról. Lehet, hogy van az Mt.-ben vagy máshol egy részletszabály, amiről nem tudok (például, hogy a munkavállaló kötelezhető arra, hogy a nyugdíjfolyósító szervtől kérje szolgálati idő megállapítását - kérdéses számomra, vajon mi történik, ha nem tesz ennek eleget a munkavállaló). Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Adókedvezmények végkielégítésnél

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink