Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója 2003. 06. 02-től áll munkaviszonyban. Bére 2016 . évben 285 800 forint/hó. 2016. 07. hóban béremeléssel 314 380 forint lett a bére. 2016. 08. hóban ügyvezetői döntésre bére a 285 800 forintra visszaváltozott. Kérdésem, hogy felmondás esetén hogyan kell a végkielégítés összegét kiszámolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adószakértő! Erzsébet-utalvány felmondási időre jár. Kérdésem az lenne, hogy végkielégítés idejére jár-e? Abban az esetben, ha a munkáltatónak ezzel kapcsolatos belső szabályzata nincs. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A napokban volt egy cikk az oldalon a gyesről visszatérő kismamák fizetésemeléséről. Azt szeretném megtudni, hogy olyan esetben, amikor a munkáltató nem tudja "visszavenni" a munkavállalót (mert az állást betöltötték, más munkakört felajánlani pedig nem tud), akkor a végkielégítés és a szabadságmegváltás kiszámításakor az érvényben lévő bért kell figyelembe venni, vagy ebben az esetben is emelni szükséges a többi munkavállaló szintjére? (A munkavállaló egy napra sem állna újból munkába). Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik intézményünknél határozott idejű munkaviszonnyal foglalkoztatunk szociális gondozót a kötelező létszámnorma miatt 2013. 09. 16-tól. Munkaszerződését évente hosszabbítjuk meg, amely 2016. 09. 15-én lejár. A munkavállalót kiértesítettük, hogy a szerződését a továbbiakban nem hosszabbítjuk meg. Az intézménynél 3 évet dolgozott munkaviszonyban. Afelől érdeklődnék, hogy végkielégítésre jogosult vagy nem a munkavállaló ilyen esetben? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Kolléganő munkaviszonyát szeretnénk rendes felmondással megszüntetni. Születési ideje: 1952. június. A munkáltatónál a munkaviszony kezdete: 1991. november. Jelenleg nem nyugdíjas. Mit kell figyelembe venni a felmondáskor? Milyen mértékű végkielégítéssel kell számolni? Élvez-e védettséget vagy valamilyen különleges eljárás szükséges-e? Mint munkáltató, kezdeményezhetjük-e a nyugdíjazását? Ha igen, mi a teendő ilyenkor?
A munkavállaló 13 éve dolgozik gyártósori szalagmunkásként a munkaadónál. 2016-ban részlegesen leszázalékolták, azért nem tudja tovább végezni korábbi munkáját. A munkaadó nem tud a munkavállaló által végezhető munkát biztosítani, ezért megszüntetik a munkaviszonyt, de végkielégítést nem akarnak fizetni, mondván, hogy nem a munkavégzésből adódott az egészségkárosodás. Kérdésem: leszázalékolás esetén jár-e végkielégítés, illetve befolyásoló tényező-e az, hogy a munkavégzéssel kapcsolatosan alakult-e ki a betegség vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az alább leírtakban. Háziorvosi bt. beltagja háziorvos, rajta kívül még három családtagja is tulajdonos, ezen kívül három alkalmazottat foglalkoztat. A háziorvos a mai napon sajnos elhunyt. A kérdéseim ennek kapcsán merültek fel. Éspedig: a halál napjától mi a teendő az alkalmazottakkal és magával a bt.-vel? Hogyan szűnik meg a munkaviszonyuk, jár-e nekik végkielégítés? A következő, hogy hogyan kell elkezdeni a bt. megszüntetését (mivel a NAV sem tudott erre választ adni)? A meglévő tárgyi eszközökkel – mint személygépkocsi stb. – mi a teendő? Milyen határidővel kell lezárni a könyvelést? Hol tudok a fentieknek utána olvasni, mivel még ilyen eset nem fordult elő nálam eddig. Kérem mielőbbi segítségüket. Tisztelettel: zsmami
A munkavállaló 2 napja fekszik otthon betegen, amikor csenget a postás, és átadja részére a munkáltató elbocsájtó szép üzenetét tartalmazó levelét. A felmondás indoka, hogy a dolgozó „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem sikerült munkára bírni, sőt, az előző évben többször volt beteg, jelenleg is az”. Hogyan tovább?
Mivel indokolja a munkáltató a felmondást, muszáj-e végkielégítést fizetnie, ha megválna nyugdíjkorhatárt elérő dolgozójától? Ha jelentős összeggel honorálná az esetleg több évtizedes munkát, elviszi-e a plusz pénz javát a különadó?
Egy orvosi bt. beltagja meghalt. Az önkormányzat veszi vissza a praxis üzemeltetését. Az asszisztens munkaviszonyát hogyan és ki fogja megszüntetni? Az orvos halálának napjával rendküli megszűnés esetén a dolgozót megilleti felmondási idő, illetve végkielégítés? Ha igen, ez a gyakorlatban mit jelent? köszönöm
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Nem állami fenntartású, de normatívában is részesülő, bentlakásos idősek szociális otthonának intézményvezetője két és fél éve kap munkahelyi pótlék címen 24 ezer forintot havonta, egy korábbi munkaszerződés-módosítás alapján. A jelenlegi munkáltatói jogkör gyakorlója ezzel nem ért egyet, mert a vhr. 15. paragrafusában felsorolt "gondozói tevékenységet" nem lát el. Munkaköri leírásában sincs ilyen feladattal megbízva. Van-e mód ennek a juttatásnak a visszavonására, illetve visszakövetelésére? Esetleges felmondás esetén a felmondási időre járó bérbe és a végkielégítésbe is be kell kalkulálni ezt a jogtalanul adott pótlékot? Felmondási tárgyalás alatt van az ügy, kérném a lehető legsürgősebb válaszát! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: kell-e a munkáltatónak végkielégítést és felmondási időre járó távolléti díjat fizetnie abban az esetben, ha dolgozója azonnali hatállyal felmond? A munkáltatónál eltöltött évei száma 10 év. A felmondás indoka: közelebbi munkahelyet és jobban fizető állást talált magának. Köszönöm válaszukat, maradok tisztelettel: F. E.
Tisztelt Szakértő! Köztulajdonban álló társaságunknál munkavállalónk munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással került megszüntetésre, munkakörre való alkalmatlanná válás miatt. A munkaviszony megszűnésére tekintettel kifizetett végkielégítés, valamint a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett illetmény összege meghaladta a 3,5 millió forintot, ezért 75 százalékos különadó került megállapításra. Ez alapján az utolsó ténylegesen munkában töltött napon (2016. 01. 14.) a munkavállaló számlájára utaltuk az összeget. A volt munkavállalónk részére azonban elmondása szerint rehabilitációs ellátás kerül majd megállapításra a munkaviszony megszűnését követő naptól (2016. 04. 19.). A 2010. évi XC. 9. § (1) alapján a munkaviszony megszűnésére tekintettel szerzett jövedelmét nem vehettük volna különadóalapnak? Kell-e ezt a munkáltató oldaláról rendezni, újraszámfejteni az illetményét? Vagy a magánszemély intézi azt az adóhatósággal? Mivel igazolja a munkáltató felé a volt munkavállaló, hogy valóban rehabilitációs ellátást állapítottak meg neki 2016. 04. 20-ától? Ha a rehabilitációs ellátás megállapításának napja igazoltan nem 2016. 04. 20., hanem egy későbbi dátum, például 2016. 04. 23., abban az esetben a 2010. XC. 9. § (1) alapján helyesen jártunk el a különadó megállapításával? Válaszát előre is köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték