További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaviszony: így lehet határozatlan idejűből határozott, és fordítva

  • adozona.hu

Határozott idejű munkaszerződést hogyan lehet határozatlanra módosítani, ha azt mindkét fél támogatja? A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária és dr. Kéri Ádám munkajogi ügyvéd szakértőink válaszoltak.

Határozott idejű munkaszerződés határozatlanná minősítésekor egyszerű módosítást kell készíteni, mely – ha egyéb változás nem történik – állhat csupán egyetlen pontból is, amely kimondja, a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló foglalkoztatására határozatlan időtartamra kerül sor. Ez esetben érdemes azt is rögzíteni, hogy a felek között hatályban lévő munkaszerződés módosítással nem érintett egyéb rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak.

A munkaszerződés-módosítás hatályba lépésétől kezdve a jogviszony megszüntetésénél a határozatlan időtartamra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a dolgozó munkaviszonya jogfolytonos lesz, tehát a munkáltató esetleges felmondásakor a korábbi időszak is beszámít a felmondási időre, végkielégítésre jogosító időtartamba.

Természetesen próbaidő nem köthető ki, de például a törvény szerinti felmondási időnél hosszabb tartamban (legfeljebb hat hónapban) ekkor is megállapodhatnak a felek.

A határozatlan időre szóló munkaviszony határozott idejűvé minősítésének sincs kizáró oka, de lényeges, hogy a szerződés módosítására a felek közös akarata alapján kerüljön sor. A munkavállaló ugyanis hosszabb tartamú munkaviszony esetén hátrányosabb helyzetbe kerülhet. Ha letelik a határozott időtartam, és megszűnik a munkaviszony, akkor nem lesz felmondási idő, és végkielégítésre sem lesz jogosult a dolgozó, szemben a határozatlan idejű munkaviszonnyal, amikor minimum 30 nap a felmondási idő, és ha a munkáltató például a működésével összefüggő okra hivatkozással elbocsátja a dolgozót, akkor legalább hároméves munkaviszony esetén végkielégítést is kellene fizetni.

Előfordul, hogy a munkáltató ilyen megoldással kívánja kvázi meghosszabbítani a próbaidőt, amivel megsérti a joggal való visszaélés tilalmának követelményét. Az óvatosság kedvéért a szerződés módosításában vagy jegyzőkönyvben javasolt rögzíteni a módosítás indokát. A szerződésmódosítás hatályba lépését követően alkalmazni kell a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályokat.

A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.

A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszony tartamát is.

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak a munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Egy olvasó által feltett kérdés kiválóan példázza, milyen megoldásokkal próbálják megfosztani a munkavállalókat a munkáltatók a határozatlan idejű munkaviszonyból eredő jogaiktól.

Az Adózóna szakértőjéhez intézett kérdés a következő:

"Egy munkavállaló az alábbiak szerint foglalkoztatott:

– 2005. 02.11. – 2013.12.31. – határozatlan idejű munkaszerződés
– 2014.01.01. – 2014.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2015.01.01. – 2015.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2016.01.01. – 2016.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2017.01.01. – 2017.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződéssel)
– 2018.01.01. – 2018.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződéssel).

Megszűnhet-e a munkavállaló munkaviszonya 2018. végén, mert ez lesz az Mt.-ben meghatározott 5. év, vagy innen automatikusan átvált határozatlan idejűre a munkaszerződés? A munkavállaló 12 éve dolgozik megszakítás nélkül ugyanazon foglalkoztatónál, ettől nem lesz határozatlan idejű a munkaviszonya?"

Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk a következőket válaszolta a kérdésre:

A fentiekben vázolt konstrukció abszolút mértékben ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseivel, valamint a Kúria által kialakított bírói gyakorlattal!

A munkavállalóval a munkáltató kezdetben határozatlan idejű munkaszerződést kötött. A munkaszerződés első módosítása határozott idejűvé már sértheti mind az Mt. 6. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített jóhiszemű joggyakorlás követelményét, mind pedig a 7. paragrafusban rögzített joggal való visszaélés tilalmát. Ennek alapja az, hogy a határozott idejű munkaviszony nélkülözi a munkajog legfontosabb garanciáit: felmondási idő, végkielégítés, felmondási tilalom stb.

Ezen túlmenően az Mt. 192. paragrafusa szerint a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása feltételekhez kötött. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése ugyanis csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A kérdésben vázolt esetben valószínűleg egyik feltétel fennállása sem lesz megállapítható.

Összességében tehát – figyelembe véve a Kúria gyakorlatát – úgy kell tekinteni, hogy a felek által meghosszabbított munkaviszony határozott időre vonatkozó része (rendelkezése) az Mt. 27. paragrafusa alapján semmis, a munkaviszony így határozatlan időtartamúnak tekintendő. Ebből eredően a munkaviszony megszüntetésére is a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével van lehetőség.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X