Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy a munkavállaló felmondása esetén is jár-e végkielégítés a munkavállalónak, de eltévedt a munka törvénykönyve útvesztőiben. Szakértőnk, dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd segít az eligazodásban.
Kedves Adózóna! Kérdésem: a munkavállaló felmondása esetén is jár végkielégítés a munkavállalónak? Amit találtam az az, hogy az Mt. 79. §-a szerint, ha jól értelmezem, azonnali hatályú felmondás esetén is jár végkielégítés, de a 77. § csak feltételeket sorol. Belevesztem, legyenek kedvesek segíteni az értelmezésben és ha esetleg rossz helyen kerestem, akkor a pontos útbaigazításban! Nagyon köszönöm!
Egyik dolgozónk "sorozatban" négy gyermeket szült, majd amikor a legkisebb után is lejárt a gyes, elment fizetés nélküli szabadságra, mint főállású anya. Most elérte a legkisebb gyerek is a nyolc éves kort, és a dolgozó munkára jelentkezett. Mivel nincs szükség a munkájára, cégünk fel kíván mondani neki. Kérdésem az, hogy a felmondási idő, illetve a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni az öt év fizetés nélküli szabadságot, mint a cégnél eltöltött munkaviszonyt?
Tisztelt Szakértő! Női dolgozónk rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Szeretné, ha mi mondanánk fel neki, fizetnénk felmondási időt és végkielégítést is. Tudomásunk szerint erre a kft. nem köteles. Neki kell kérnie a munkaviszony megszüntetését, és a következő naptól igényelheti a rokkantsági ellátást. Kérem segítségüket és köszönöm.
Munkaviszony megszüntetésekor a végkielégítés összegéből 75%-os különadó-levonás történt. A 2010. évi XC. törvény II. fejezet 11. § (3) bekezdésében a törvény csak a felmondási, felmentési időre járó kifizetést nevesíti nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, de hogyan kell érteni a (4) bekezdésben leírtakat, mely szerint a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó (75%) megfizetésével teljesíti? Milyen járulékokat kell ezalatt érteni? (Nyugdíj-, és egészségbiztosítási munkavállalói járulék?) Nyugdíjalapba beszámít vagy sem, ha végkielégítésből történt a 75%-os különadó-levonás?
Tisztelt Szakértő! Egy gyeden lévő munkavállalónk jelezte felénk, hogy a gyed folyósítását megszüntette, és kéri munkaviszonyának megszüntetését. A munkavállaló 2011 júliusától alkalmazottunk, 2013. április hónaptól kezdve volt táppénzen, gyesen, gyeden. Segítségét szeretném abban kérni, hogy a szabadságával hogyan kell helyesen eljárni, kiszámolni, illetve jár-e neki végkielégítés, és ha igen, akkor mennyi!? Társaságunk még nem találkozott ilyen esettel, és mindenképp szeretnénk hivatalosan eljárni. Intézkedését előre is köszönöm! Tisztelettel: Fedor Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2 éve ugyanannál a cégnél dolgozik munkaviszonyban (nem közalkalmazott), a munkáltatójának pedig több cége is van, melyben ügyvezető. Lehetséges-e hogy a munkáltató az egyik cégéből áthelyezi a másik cégébe a dolgozót úgy, hogy az új cégben az előző cégben eltöltött 2 év folyamatos munkaviszonyként beleszámítson a jogviszonyba? Például: végkielégítésre a 2 évvel együtt lesz-e jogosult? Banki hitel felvételénél ugyanannál a munkáltatónál eltöltött időként veszik figyelembe a 2+x évet? Ha lehetséges, új munkaszerződés kötésére van szükség, vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás a munkáltató megváltozásáról (ügyvezető ugyanaz)? A NAV felé történő bejelentéskor lehetséges változásként bejelenteni, vagy a régi cégnél le kell zárni és az új cégnél újként bejelenteni? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Egy hotel üzemeltetését átveszi az egyik "A" Kft.-tól egy másik "B" Kft. Mindent átvesz, a dolgozókat is. Ebben az esetben a dolgozókat kijelenti az "A" Kft., másnap bejelenti a "B" Kft. Hogyan kell a dolgozók jogviszonyát ebben az esetben kezelni? "A" Kft. -nek ki kell fizetni az időarányosan járó szabadságokat és a munkaviszony megszűnésével az esetlegesen járó végkielégítést, vagy minden mehet folytonosan, átvezeti "B" Kft. úgy a dolgozókat , hogy átvállalja az áthúzódó szabadságokat? Van esetleg arra lehetőség, hogy ne kelljen "A" Kft.-nek végkielégítést fizetni a dolgozóknak, vagy eleve nem is kell?
Tisztelt Szakértő! A dolgozónak 13 év után munkáltatói rendes felmondással megszűnt a munkaviszonya. Az erről szóló értesítés tartalmazza, hogy 3 havi végkielégítés illeti meg, illetve 55 nap felmondási idő, aminek fele alól felmentik, a másik felének ledolgozására kötelezik. A dolgozó kérte, hogy először a 28 nap felmentett időt szeretné letölteni, majd utána a 27 napot. Ezt a felmondás tartalmazza is. A munkavállaló hamar talált munkát, illetve egyéb okokból sem szeretné majd a felmondási idő második felét ledolgozni. A felmondási idő letöltésétől kizárt, hogy eltekintene közös megállapodás alapján. Az interneten talált leírás alapján: "A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. A felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap." Egy másik picit másképp fogalmaz: „A felmondási időt a felek közös megegyezéssel, utólag megrövidíthetik. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A „kieső” időre ilyenkor nem jár járandóság.” Igaz ez? Ha igen, melyik jogszabályban találom meg? Ha kéri a felmondási idő alatti munkaviszony megszűntetést, akkor a végkielégítés kifizetését ez nem veszélyezteti? Segítő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Több írást olvastam itt is, máshol is, ami egyértelműnek tekinti, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem jár végkielégítés és nem szükséges indoklás. Az Mt. is írja. Ez rendben is van. De nem teljesen egyértelmű, mi alapján ítéli meg a munkáltató, mi alapján dönt erről, hiszen nem ő számítja ki a szolgálati időt (lásd lentebb). Konkrét eset: magánszféra, irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, vélhetően bőven megvan a 20 év szolgálati idő, magam nem kérem nyugdíjazásom. Az Mt. 294. § kimondja, hogy fentebb írt 2 feltétel esetén nyugdíjasnak minősülök. Azonban úgy tudtam, hogy a szolgálati idő kiszámítása nem annyira egyszerű (például a "TB kiskönyv" önmagában nem ad választ - fizetés nélküli szabadság, részmunkaidő), és ez nem a munkáltató, hanem az illetékes szerv feladata. Hogyan ítélheti meg akkor a munkáltató, hogy nyugdíjasnak számítok, alkalmazva ezzel fentebbi következményeket? Nem tudom mennyire írtam érthetően a dilemmáról. Lehet, hogy van az Mt.-ben vagy máshol egy részletszabály, amiről nem tudok (például, hogy a munkavállaló kötelezhető arra, hogy a nyugdíjfolyósító szervtől kérje szolgálati idő megállapítását - kérdéses számomra, vajon mi történik, ha nem tesz ennek eleget a munkavállaló). Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak megszűnik a munkaviszonya. 2016.12.03-án kezdődik a felmondási ideje, ami 45 nap, és 2017. január 16-án ér véget, egyben ez a munkaviszony megszűnésének a dátuma is. Kéthavi végkielégítésre is jogosult. 2016. évi bruttó bére 139 ezer forint. 2017-től a garantált bérminimum 161 ezer forint. A munkáltató a teljes felmondási időre felmenti a munkavégzés alól a munkavállalót. A járandóságát még 2016-ban kell kifizetnünk. Kérdésem az lenne, hogy a felmondási idő 2017-re eső részét, valamint a szabadságmegváltást és a végkielégítést a 2017 évi bérrel kell kifizetni? Várom mielőbbi válaszát és köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Megszűnik a kft., amiben dolgozom. 10 év munkaviszonyom van. Közös megegyezést szeretne a kft. 2016. december 31-ei zárási datummal. Mire számíthatok? Milyen végkielégítést kaphatok? Köszönettel: Tünde
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy adott cég üzemét vagy telephelyét megvásárolja egy másik gazdasági társaság akként, hogy az változatlan feltételek mellett fogja folytatni a korábbi tevékenységet. Ennek a jogügyletnek számos polgári jogi jellegű jogkövetkezményén kívül munkajogi vetülete is van, az átadó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók sorsát ugyanis rendezi a törvény. Cikkünkben azt is megvizsgáljuk, hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt jogszerűen megillető munkabérhez, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondással megszűnő munkaviszonnyal összefüggésben fizetett 12 havi végkielégítés, miután járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási) kerül levonásra, ez az időintervallum biztosításban töltött időnek számít, és egészségügyi ellátásra jogosult-e a dolgozó?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi ügyben kérném szíves segítségüket: Adott egy egyszemélyes vállalkozás 1 fő alkalmazottal. A alkalmazott hölgy 2009-ben szülési szabadságra ment, azóta még két gyermeknek adott életet. Emberileg ennek nagyon örülünk, de: 2017-ben vissza akar jönni dolgozni. Az ő helyét már 2009-ben betöltötte egy másik munkavállaló, akivel tökéletesen meg vannak elégedve. A vállalkozásnak pont annyi bevétele van, amiből fenn tudja tartani magát, eredménytartaléka, megtakarított pénze nincs. Nem tudja foglalkoztatni az anyukát, ezért meg kellene szüntetni a jogviszonyát 2017-ben. Az előzetes kalkulációk alapján jár neki 92 nap szabadság, felmondás esetén 55 nap felmondási idő és 4 hónap végkielégítés, mivel 2005 óta állományban van. Ez kb. 10 havi munkabér, ami a vállalkozásra kb. 2,5 millió forint terhet róna, aminek nincs pénzügyi fedezete. Hogyan lehet ezt a jogviszonyt lezárni úgy, hogy a törvényi előírásoknak meg tudjon a vállalkozás felelni, de ne kelljen csődöt jelentenie? Egyáltalán van bármi lehetőség arra, hogy ezt a rengeteg pénzt ne kelljen kifizetni a semmire? Válaszukat előre is köszönöm! Ha esetleg nem válaszolnák meg a kérdésemet, akkor tudomásul veszem, hogy ebben az esetben nincs megoldás, tönkre kell mennie egy cégnek és két ember állása kell, hogy megszűnjön egy rossz szociális törvényhely miatt.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték