Tisztelt Szakértő! A cég rendelkezett tagi kölcsönnel, amely a tőketartalék életrehívásával megszűnt. Kérdésem: ha a céget végelszámolással megszüntetjük, kell-e valamilyen adót fizetni a tőketartalék után? A saját tőke, tekintettel arra, hogy az eredménytartalék negatív, alig haladja meg a jegyzett tőke összegét. Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogyha egy tag a saját társaságának kölcsönt nyújt (tagi kölcsön), és ennek visszafizetése után kamatjövedelemben részesül a szerződésnek megfelelő mértékben, akkor a kamatot fizető társaságnak milyen adólevonási és bevallási kötelezettségei vannak a kifizetett kamat után? És a kamatot fogadó magánszemély tagnak? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
A felhalmozott tagi kölcsönt, ha a bt. 2017.01.01-től átlép a katába (az Szt. szerint megállapítjuk kilépéskor a bt. kötelezettségét a tag felé), katás időszak alatt a katás pénzből törleszthetünk-e, persze nyilvántartással alátámasztva? Magyarul a kata időszaka alatt visszaadhatja-e a bt. az eddig felhalmozott tagi kölcsönt? Ha visszatérne a tao alá, akkor akár lehet a kötelezettség nulla, mert a kata időszaka alatt vissza lett törlesztve.
Alvó cégnek kell-e bankszámlát fenntartania? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Adózóna! Az áfa alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint 2017-től. Kérdésem, hogy aki 2016. évben kezdett és arányosan átlépte a 6 millió forintot, annak ahhoz, hogy újra alanyi mentességet válasszon, arányosan kell számolni a 8 milliót is, vagy azt már nem kell arányosítani, mivel az a jövő évre vonatkozik? Másik kérdésem pedig, hogy kiva adónemben a tagi kölcsön hogyan módosítja az adóalapot? Például, ha magánszemély tag 1 milliót kölcsönad, majd a vállalkozás ebből még abban az évben 400 ezret visszafizet, akkor milyen korrekciós tételeket kell figyelembe venni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. átalakult kft.-vé, a jegyzett tőkéjét emelte tagi kölcsön apportálásával, valamint a vagyonmérleg tervezetében további kétmillió forrintot tett a tagi kölcsönből a tőketartalékba. Kérdésem, hogy a tervezetthez képest többet szeretne az ügyfél tőketartalékra tenni a végleges vagyonmérlegben, mivel azóta tovább emelkedett a tagikölcsön-állománya. Lehetséges-e eltérni a vagyonmérleg-tervezettől ezeknél a mérlegelemeknél? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörlés alá került vállalkozásnál a tulajdonosok nem jelentik be a könyvekben szereplő tagikölcsön-követelésüket. A kényszertörlés kezdő napját megelőző nappal a vállalkozás beszámolót és társasági adóbevallást készít, melyben ez a kötelezettség még szerepel. Miután a vállalkozással szemben követelést nem jelentettek be, a cégbíróság idővel törli a társaságot a cégnyilvántartásból. A kényszertörlés kezdő napjától a törlésig milyen bevallási kötelezettségek vannak, s záró számviteli beszámolót kell készíteni? A be nem jelentett követelés kapcsán nem keletkezik ebben az időszakban társaságiadó-és illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa a saját tőke–jegyzett tőke arány javítása érdekében a tagi kölcsön tőketartalékba apportálásáról döntött. Ha azonban a későbbiekben a vállalkozás helyzete engedi, a tőketartalékot szeretné majd csökkenteni tőkekivonással az eredeti állapotra. A tőkekivonásnak lesz-e szja-, illetve eho-vonzata? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Évek óta nem működő, gazdasági tevékenységet nem végző betéti társaság negatív saját tőkével rendelkezik, van a cégben tagi kölcsön. – A bt. kötelezett-e a saját tőke rendezésére? Mit tud tenni a cégbíróság vagy a NAV, ha évek óta negatív a saját tőke? – A tagok követeléseikből emelnének tőkét a bt.-ben. A tagi kölcsön milyen módon válhat apportálhatóvá? Véleményünk szerint illetékkötelezettsége nem keletkezhet. – Később a tagok a bt.-t végelszámolni szeretnének. Ezt tagi hitellel nem tudják megtenni, azért a tagi hitelt meg kell szüntetni. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem segítségét. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A cégbíróság kényszertörlési eljárást indított egy vállalkozással szemben, mert nem vette át az iratait. A vállalkozásban hátrasorolt kötelezettségek között nyilvántartott tagikölcsön-tartozása van. Hogyan tudná a tartozást rendezni, hogy a felszámolási eljárást elkerülhesse? Milyen adó- és illetékvonzata lenne? Köszönettel:
Adott egy kft., ahol kamatmentes tagi kölcsönt nyújt az egyik 50 százalékos tulajdonos, aki egyben az ügyvezető is. Ezt be kell jelenti, mint kapcsolt vállalkozás? Ha visszafizetésre kerül a kölcsön, akkor pedig töröltetni kell a T201T-n a kapcsoltsági viszonyt?
Egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját vállalkozásának, mint tagit? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték