Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje negatív. A vállalkozásban lévő tagi kölcsönből szeretné a tőkét felemelni. Érdeklődnék, hogy ehhez milyen papírokra van szükség, illetve, hogy számviteli szempontból ez az összeg tőketartalékba vagy lekötött tartalékba kell, hogy kerüljön? Valamint szeretném tudni ennek a kiva adóalapra gyakorolt hatását. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: B. Márta
Tisztelt Szakértő! 2017-ben kezdő kft. saját tőkéje a megengedett érték alá csökkent, és 2018-ban sem fog még rendeződni. A vállalkozás tagi kölcsön nyújtása mellett működik. A kérdésem az, hogy a pótbefizetést már év közben is el lehet rendelni, vagy csak a mérleg elfogadása alkalmával? A tagi kölcsönt át lehet-e fordítani pótbefizetésre, és ha igen, hogyan (ügyvédi papír kell hozzá, vagy elég a tagok feljegyzése)? Átvezethető lekötött tartalékba pénzmozgás nélkül? Nem elengedett követelés lenne, mivel amint engedi az eredmény, a tulajdonosok visszakapják. Van valamilyen adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm
Az alábbi kérdéshez kapcsolódik a kérdésem: "Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt." Kérdezem, hogy ha a kültag belföldi illetőségű magánszemély, aki a tagi kölcsönt nem tudja vagy nem akarja visszafizetni, akkor milyen könyvelési, adózási, esetleg illetékteher jelentkezik a bt.-nél és a tagnál? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetésre vonatkozóan a Ptk. előírása a következő: 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. IIyen előírás alapján megteheti-e egy bt. taggyűlése a társasági szerződés módosítása nélkül is azt, hogy a veszteségek fedezetére pótbefizetést ír elő a tagoknak, és a kapott összegből megadja az egyik tagnak a régóta fennálló tagikölcsön-tartozását? A bt. taggyűlése – egy taggyűlési határozattal – eleve azért rendel egy pótbefizetést, hogy abból rendezhessen egy régóta fennálló kötelezettséget, a beltaggal szembeni tartozást! Kérem, hogy válaszát joghelyekkel szíveskedjék alátámasztani! Előre is köszönettel: Kgy.pl.
Tisztelt Szakértő! Kft. saját tagjának (a tag német magánszemély és egyedüli tag) adott kölcsönt euróban, amelyre a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos kamatot számolt a cég. A kft. most végelszámol, viszont a tag a kölcsönt nem fizette vissza, és nem is fogja visszafizetni. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t? Milyen adók, járulékok terhelik a német állampolgárságú magánszemélyt? Esetleg van-e illeték vonzata? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A társaság tagjai részére kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződés szerinti fizetési határidő eredménytelenül eltelt és elévülési időn belül nem történt meg a társaság részéről a követelés érvényesítése, tehát jogilag elévült, és bírói úton sem érvényesíthető Kérdésem: a követelést milyen módon lehet kivezetni a társaság könyveléséből, illetve a társaságnak, valamint a magánszemélyeknek milyen kötelezettsége keletkezik? Segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. (legyen A Kft.), amelynek fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), létrehoz egy másik egyszemélyes kft.-t (B Kft.), amelynek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan értékesítése. A B Kft.-ben most mint magánszemély szeretne kölcsönt nyújtani (200 000 ezer forintot), ő nem tagi kölcsönként szeretné kezelni, hanem mint magánember nyújtaná ezt a kölcsönt. Természetesen kölcsönszerződést írnának és bankon keresztül utalná be a B cégbe az összeget. Kérdéseim: 1. Lehet nem tagi kölcsönként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik cégben ugyanaz a tulajdonos, vagyis B-ben csak az A-n keresztül? 2. Milyen kamatot kellene írni a kölcsönszerződésben? Elég a jegybanki alapkamatot? 3. Kell ügyvéd által készített kölcsönszerződés? Válaszát előre is megköszönve üdvözlettel: Andrea
Tisztelt Szakértő! Jövő évben felszámolnánk kft.-t, melynek tagja vagyok, 10 millió forint tagi kölcsönnel. Hogyan tudjuk tagi kölcsön esetében hivatalosan és szabályosan megszüntetni a céget? Válaszát előre is megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből az egyik tag ki szeretne lépni. Nyilvántartott tagi kölcsöne több millió forint, kilépéskor nem tudja a társaság részére kifizetni az összeget, elengedni nem szeretné. Mi ilyenkor a megoldás?Lehet-e módosítani a tagikölcsön-szerződést hagyományos kölcsönszerződéssé, ahol a jogosult már nem a tag, hanem a kilépett tag lesz, így a társaság már nem a tagnak, hanem a társaságból kilépő 3. személynek fizeti vissza x időn belül a tartozást? Esetleg engedményezési szerződéssel a tag átruházza saját magára mint a társaságból kilépő harmadik személyre a követelést? Válaszukat előre is köszönöm.
Az egyik kft. tulajdonosa bankon keresztül az iroda épitéséhez több mint 20 millió forint tagi kölcsönt adott. Most egy üzletből 35 millió forint bevétele érkezett a bankszámlára. Ebből egy összegben visszafizetheti a több mint 20 millió forint tagi kölcsönt? Várom a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a tagi kölcsönből emelt jegyzett tőkét milyen dátummal könyveljük? Kontírozása: T 43/44/45 - K 411 Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! A tag a saját társaságának kölcsönt nyújtott, amely után kamatot számoltak el (ráfordításként, a passzív időbeli elhatárolással szemben), de nem történt meg a kifizetés. A tulajdonos úgy döntött, hogy a kamat kifizetését nem kéri, elengedné a társaság javára. Kérdés, ezt hogyan lehet megoldani, és a megoldásnak mi az adóvonzata. Előre is köszönöm a válaszát, tisztelettel: Gombosné Idei Anikó
Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy került eladásra, hogy az előző tulaj (egy másik kft.) által adott kölcsön nem került visszafizetésre. Könyvvizsgálóval történt egyeztetést követően a tagi kölcsön az új tulajdonos részére került visszafizetésre. Az indoklás az volt, hogy a taggal szembeni kötelezettséget mindig az éppen aktuális taggal szemben kell rendeznie a vállalkozásnak. Helyes-e ez az eljárás? Ilyen esetben az eredetileg a kölcsönt adó cégnél mint be nem hajtható követelést kell adóalap növelő tételként elszámolni? Keletkezik-e egyéb fizetendő kötelezettség bármely oldalon? Válaszát előre is köszönöm.
A bt. végelszámolás alatt áll. Tagi kölcsöne 1 965 ezer forint. A 18 százalék ajándékozási illetéket megfizeti, hogy kell eljárni a NAV-nál? Van erre valamilyen nyomtatvány? Az illetéket a NAV határozatban állapítja meg? A tagi kölcsön összegét meg kell növelni a 18 százalék ajándékozási illeték összegével, mivel a cég azt is csak kölcsönből fogja tudni megfizetni, tehát ajándékozásiilleték-köteles lesz az 1 965 ezer forint tagi kölcsön + 353 ezer forint illeték = 2 318 ezer forint, de ebben az esetben megint más lesz az illeték alapján, hogy kell helyesen eljárni a végelszámolásnál, hogy rendeződjön a tagi hitelről történő lemondás és az illeték kifizetése is? A kölcsönről a lemondás egyéb bevételkét lesz lekönyvelve, ami után meg kell fizetni a 9 százalék társasági adót. Végelszámolásnál az előző évi veszteségeket a társaságiadó-alap csökkentésénél hogyan tudja a társaság figyelembe venni? A válaszát előre is köszönöm: Vasóczki Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték