Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaságot eladnak, amelynek van tagikölcsön-tartozása? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy cikkben, hogy ha valaki a saját vállakozásának tagi kölcsönt nyújt vagy kölcsönt vesz fel a cégtől, akkor be kell jelenteni a tulajdonost kapcsoltként. Valóban? Ha igen, akkor a szerződés dátuma lesz a nap, amit be kell jelenteni? Ki kell-e utána jelenteni, hiszen a tagi kölcsön eléggé mindennapos lehet? Azt is irták, ha a cég a saját lakását jelölte meg székhelyként, akkor az is kapcsoltságot hoz létre és jelenteni kell. Igaz ez? Ha tényleg igy van, akkor visszamenőleg jelentsük a kapcsoltságot? Milyen törvényi rész vonatkozik erre? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Adószakértő! Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaság eladásra kerül, de van benne tagi kölcsön? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 8 éve nem működő bt. (tagjai 8 éve külföldön élnek, ezért nem működik a bt.), egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Kifelé nincsenek tartozásai, csak a tagi kölcsön a beltag felé kb. 50 ezer forint. Kérdésem: megszüntethető-e egy körösen a bt., vagy csak két lépcsőben: 1. felemelni a tőkét, 2. utána végelszámolással megszűnni. Van-e a bt. egyszerűsített végelszámolásának egyszerűbb módja? Várom megtisztelő válaszát. Géczi Sándorné
Hova írjam be az adóalap-növelést a 1729-be? A beszámolóban hol szerepel, vagy előtte ráfordításként könyveljem le?
Tisztelt Szakértő! A NAV adótartozással rendelkező bt. beltagjával szemben élt a mögöttes felelősség érvényesítésének lehetőségével, és ennek keretében a beltag jövedelméből letiltotta a tartozást. Van, amikor a beltag a bt. nevében utal úgy valamelyik adónem számlájára, hogy a társaságnak nincs bevétele. Tehát az is a beltag befizetése végül is. Kérdésem az, hogy milyen módon lehet ezen beltag átal fizetett vagy a béréből levont összegeket úgy elszámolni, hogy ne keletkezzen a bt.-nek a taggal szemben kötelezettsége, és a NAV-tartozás rendezését követően végelszámolással meg tudjon szűnni a cég? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Számomra nem egyértelmű, hogy tagi kölcsönből megvalósuló törzstőkeemeléskor is kellene a K71-es nyomtatványt beadni vagy csak az eredménytartalékból megvalósulónál kell ezt megtenni? Köszönettel.
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Az osztalékból visszafizetett tagi kölcsönt milyen mértékü adó terheli?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély megvásárol egy több éve veszteséges kft.-t, külföldi tulajdonosoktól. A cégben 10 millió feletti pótbefizetés, 14 millió tagi kölcsön, 2002. évi elévült vevőkövetelés és tartozás van. Egyetlen érték egy rozoga ingatlan. A szerződésben valamennyi tétel értékkel engedményeztetésre kerüljön,vagy nem szükséges? Az ingatlanon kivüli tételek illetékkötelesek lesznek-e, a tagi kölcsön és pótbefizetés?
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
mit kell tartalmazzon?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem a segítségét, a véleményét. Egy 10 milliós tagi hitellel terhelt bt. kerülne eladásra. A tagi hitel mellett van a cégnek 4 milliós árukészlete. A terv: belép az új tag, befizet 10 millió forintot, tulajdonképpen ez a vételár. Az eladó tag kilép, felveszi a tagi hitelét. Járható ez? Hogyan könyveljük? Esetleg tudna tanácsot adni, hogy milyen lehetőségeink vannak? Válaszát előre is köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték