Tagi kölcsön adója Kérdés
Az osztalékból visszafizetett tagi kölcsönt milyen mértékü adó terheli?
Az osztalékból visszafizetett tagi kölcsönt milyen mértékü adó terheli?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély megvásárol egy több éve veszteséges kft.-t, külföldi tulajdonosoktól. A cégben 10 millió feletti pótbefizetés, 14 millió tagi kölcsön, 2002. évi elévült vevőkövetelés és tartozás van. Egyetlen érték egy rozoga ingatlan. A szerződésben valamennyi tétel értékkel engedményeztetésre kerüljön,vagy nem szükséges? Az ingatlanon kivüli tételek illetékkötelesek lesznek-e, a tagi kölcsön és pótbefizetés?
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
mit kell tartalmazzon?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem a segítségét, a véleményét. Egy 10 milliós tagi hitellel terhelt bt. kerülne eladásra. A tagi hitel mellett van a cégnek 4 milliós árukészlete. A terv: belép az új tag, befizet 10 millió forintot, tulajdonképpen ez a vételár. Az eladó tag kilép, felveszi a tagi hitelét. Járható ez? Hogyan könyveljük? Esetleg tudna tanácsot adni, hogy milyen lehetőségeink vannak? Válaszát előre is köszönöm!
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Kft. több tagi kölcsönt is nyújtott a 100 százalékos tulajdonában levő cégnek. Később úgy döntöttek, hogy ezt nem kell visszaadni, hanem jegyzett-tőke-emelést hajtanak végre belőle. Be is jegyezték. Hogyan könyvelem a tartós részesedésbe a tagi kölcsönből? Köszönöm előre is.
Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft. törzstőkeemelést hajtott végre tagi kölcsönből. A taggyűlés szövege: "X.Y és neje a törzstőkeemelés összegéből 3500 eft - 3500 eft összegű értéket apportszolgáltatással kívánok teljesíteni, az apportszolgáltatás pedig a társasággal szemben fennálló 13 975 eft - 13 975 eft összegű tagi hitelem követelésének a joga". Így könyveltem a társasági szerződés keltének napjával: T: 3654 K: 4792 2 x 13 975 eft és T: 4521 K:3654 2 x 13 975 eft. A bejegyzéssel egyidejűleg pedig lekönyveltem a törzstőke bejegyzését: T: 4792 K: 411 2 x 3500 eft. A 4792-es főkönyvön alapítókkal szembeni kötelezettségként megmaradt a 20 950 eft különbözet, holott a cél az volt, hogy a tagi kölcsön teljes összegével szűnjön meg. Hol követtem el a hibát? A különbözetet tőketartalékba kellett volna helyezni? Csakhogy erről nem rendelkezett a társasági szerződés. Hogyan lehet orvosolni a problémát, hogy a cél valósuljon meg? Előre is köszönöm a szakmai segítséget: Csuhai Imréné
Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A társaság tagjainak a költségek finanszírozása érdekében tagi kölcsönt kellett nyújtaniuk. Ha a végelszámolás megkezdése előtt elengedik a tagi kölcsön összegét, kell-e illetéket fizetni utána, és be kell-e vallani? Végelszámolás alatt elengedhetik-e a tagi kölcsön összegét?
Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?
Tisztelt Szerkesztőség! Betéti társaságunk negatív saját tőkével rendelkezik. A bt. tagikölcsön-állománya lehetővé tenné, hogy a saját tőke pozitív legyen. Kérdésem: a bt. taggyűlési határozata alapján a tagok kölcsönüket tőketartalékba szeretnék helyezni, így pozitívvá válna a saját tőke nagysága. Elegendő-e a taggyűlési határozat vagy cégbírósági bejegyzés is szükséges a tagi kölcsönből történő tőkeemeléshez?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől