Az egyik kft. tulajdonosa bankon keresztül az iroda épitéséhez több mint 20 millió forint tagi kölcsönt adott. Most egy üzletből 35 millió forint bevétele érkezett a bankszámlára. Ebből egy összegben visszafizetheti a több mint 20 millió forint tagi kölcsönt? Várom a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a tagi kölcsönből emelt jegyzett tőkét milyen dátummal könyveljük? Kontírozása: T 43/44/45 - K 411 Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! A tag a saját társaságának kölcsönt nyújtott, amely után kamatot számoltak el (ráfordításként, a passzív időbeli elhatárolással szemben), de nem történt meg a kifizetés. A tulajdonos úgy döntött, hogy a kamat kifizetését nem kéri, elengedné a társaság javára. Kérdés, ezt hogyan lehet megoldani, és a megoldásnak mi az adóvonzata. Előre is köszönöm a válaszát, tisztelettel: Gombosné Idei Anikó
Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy került eladásra, hogy az előző tulaj (egy másik kft.) által adott kölcsön nem került visszafizetésre. Könyvvizsgálóval történt egyeztetést követően a tagi kölcsön az új tulajdonos részére került visszafizetésre. Az indoklás az volt, hogy a taggal szembeni kötelezettséget mindig az éppen aktuális taggal szemben kell rendeznie a vállalkozásnak. Helyes-e ez az eljárás? Ilyen esetben az eredetileg a kölcsönt adó cégnél mint be nem hajtható követelést kell adóalap növelő tételként elszámolni? Keletkezik-e egyéb fizetendő kötelezettség bármely oldalon? Válaszát előre is köszönöm.
A bt. végelszámolás alatt áll. Tagi kölcsöne 1 965 ezer forint. A 18 százalék ajándékozási illetéket megfizeti, hogy kell eljárni a NAV-nál? Van erre valamilyen nyomtatvány? Az illetéket a NAV határozatban állapítja meg? A tagi kölcsön összegét meg kell növelni a 18 százalék ajándékozási illeték összegével, mivel a cég azt is csak kölcsönből fogja tudni megfizetni, tehát ajándékozásiilleték-köteles lesz az 1 965 ezer forint tagi kölcsön + 353 ezer forint illeték = 2 318 ezer forint, de ebben az esetben megint más lesz az illeték alapján, hogy kell helyesen eljárni a végelszámolásnál, hogy rendeződjön a tagi hitelről történő lemondás és az illeték kifizetése is? A kölcsönről a lemondás egyéb bevételkét lesz lekönyvelve, ami után meg kell fizetni a 9 százalék társasági adót. Végelszámolásnál az előző évi veszteségeket a társaságiadó-alap csökkentésénél hogyan tudja a társaság figyelembe venni? A válaszát előre is köszönöm: Vasóczki Ildikó
Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett egyéni vállalkozó ügyfelem egy kft.-nek 25 százalékban tulajdonosa. A kft. likviditási problémái miatt az egyéni vállalkozó szeretne kamatmentes tagi kölcsönt átutalni a kft. részére, viszont az egyéni vállalkozó csak azzal a bankszámlával rendelkezik, amit egyéni Vállalkozóként nyitott, mivel ő pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett. Utalhatja-e erről a számláról az egyéni vállalkozó a kamatmentes tagi kölcsönt a kft. részére? Amennyiben nem, milyen megoldást tudna javasolni? Válaszát tisztelettel megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Megszünhet-e egy kft. végelszámolással, ha negatív a saját tőkéje és van tagi kölcsöne? Milyen módon rendezheti a tagikölcsön-tartozását? Milyen járulékos kiadásokkal kell számolnia a rendezés során?
Tisztelt Szakértő! Adott egy zrt., amely a negatív saját tőke rendezése érdekében pótbefizetést írt elő a tulajdonosainak. A pótbefizetés lehetőségére a zrt. alapszabálya nem tér ki. Szabályos ez így? A Pt. 3:318-as pontja nem vonatkozik a zrt.-re? A pótbefizetést tagi kölcsön átsorolásával oldották meg. Sajnos nem láttam a kapcsolódó szerződést, csak annyit tudok, hogy nem járt pénzmozgással az ügylet. Tehát ténylegesen nem fizette vissza cég a tagi kölcsönt, és nem került átutalásra a pótbefizetés. A fenti ügylet szabályszerű-e? Tudomásom szerint tagi kölcsönből közvetlenül nem lehet pótbefizetést eszközölni. Ha nem szabályos az ügylet, akkor mi a megoldás? A 2017-es évben ez a gazdasági esemény bekerült a könyvelésbe, a beszámoló szempontjából jelentős és átfogó összegben. Vissza kell rendezni az eredeti állapotot háromoszlopos beszámolóval? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egyik ügyfelemnek törölték az adószámát adótartozás miatt 2016. 05. 26-án.A cég azóta nem műkösik, sem bevétele, sem kiadása nem volt. Beszámoló és tao-bevallás le lett adva 2016-2017. évre. Most kapott egy végzést, hogy kényszertörlés alatt áll 2018. 03. 21-től, s be kell adni egy beszámolót a kényszertörlési eljárást megelőző nappal. Az adótartozását rendezte, tartozása csak a tulajdonossal szemben van 16 044 350 forint tagi kölcsön. Kérdésem, hogy a tagi kölcsön fejében ki lehet-e vezetni a tárgyieszközökből az épületeket és berendezéseket? Az épületek könyvszerinti értéke 8 644 850 forint, a berendezéseké 20 29 187 forint. Vagy esetleg más teendőm is van ezzel kapcsolatban? Kérem szíveskedjen tájékoztatni a kényszertörlési eljárásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről, mert ilyenem még nem volt, s szeretném elkerülni a büntetést. Várom válaszát és segítségét.Előre is köszönöm. Üdvözlettel Huéber Józsefné
Tisztelt Szakértő ! Egy bt. kültagja elhunyt. Az örökösök (mindhárman a bt. bel- és kültagjai) pénzben kérik a társaságtól a hagyatéki eljárás során megállapított örökség megváltását, kifizetését. A kérdés, hogy mennyi időn belül jogszerű a kifizetés? Van határideje? A hagyatéki eljárás a halál bekövetkezte után 4 hónappal volt. Azt tudjuk, hogy a tagsági viszony a halál időpontjában szűnik meg. De ilyen komoly elszámolást nem lehet pár hét alatt megcsinálni. Milyen időpontig lehet az örökséget adó- és illetékmentesen kifizetni? Jelentős összegről van szó, és a bt.-nek nincs annyi pénze. A tagok banki hitelből szeretnék az örökösöknek kifizetni az örökségüket. Úgy gondolom, ennek nincs akadálya. Az örökség összegét az örökösök tagi kölcsön formájában visszatennék a bt.-be, és a hitelező banknak visszafizetésre kerülne az összeg. A bt. a tulajdonában lévő egyik ingatlanát értékesíteni kívánja, és az eladás után a tagi kölcsönt visszafizeti a tagoknak a tervek szerint. A NAV részéről Ön szerint a tagi kölcsönnek a nyújtása, és a fent leírtak kifogásolhatók lennének? Vagy ez a megoldás minden szempontnak megfelel? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. főkönyvében az egyéb követelések között van egy nagy összegű tétel, ami abból adódik, hogy az egyik tulajdonosnak kb. 6-7 évvel ez előtt a cég kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben a folyósításkori jogszabályoknak megfelelő kamat került rögzítésre. A kölcsön visszafizetésre került, azonban a kamat nem. A ki nem fizetett kamatot a társaság kamatbevételként könyvelte le a kölcsönnel érintett években az egyéb követelésekkel szemben. Az elmúlt évek alatt erősen valószínűsíthetővé vált, hogy ez a kamat sosem fog megfizetésre kerülni. A társaság nem kíván jogi úton fellépni tulajdonosával szemben. Kérdésem, kivezethető-e a főkönyvből az egyéb követelés, ha igen, milyen módon és milyen jogcímen, tekintettel a mikrovállalkozói beszámoló sajátosságaira is? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját mint magánszemélyt mögöttes felelősség jogcímén a nyugdíja több mint 50 százaléka terhére kötelezte a NAV adótartozásainak megfizetésére, amelyet csekken fizet be. Kérdésem: hogyan könyveljem le a csekken befizetett összegeket, melyeket a nyugdíjából finanszíroz? Tagi kölcsönként? Ez a megoldás megszűnés esetén nem jó. Hogyan kerülhető el, hogy tagi kölcsönként kerüljön a könyvelésbe? A saját tőke már jóval a jegyzett tőke alatt van, több milliós tagi kölcsön halmozódott fel. Ebben az estben választható-e hogy a tagi kölcsönből tőkét emel, hogy a veszteségeit eltüntesse és ne kelljen még társasági adót is fizetnie esetleg az elengedett tagi kölcsön után, hiszen előbb vagy utóbb rendezni kell a helyzetét a társaságna? A bt. veszteséges, tulajdonképpen már nem is működhetne a jogszabályok szerint. A tulajdonos azonban nem akarja megszüntetni. Jelenleg is tagi kölcsönként könyveltem le a hiányzó veszteséget, mivel egyéb forrás nem áll rendelkezésre. Milyen megoldást javasol? Előre is köszönöm a válaszát: Molnár Ilona.
Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaságot eladnak, amelynek van tagikölcsön-tartozása? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy cikkben, hogy ha valaki a saját vállakozásának tagi kölcsönt nyújt vagy kölcsönt vesz fel a cégtől, akkor be kell jelenteni a tulajdonost kapcsoltként. Valóban? Ha igen, akkor a szerződés dátuma lesz a nap, amit be kell jelenteni? Ki kell-e utána jelenteni, hiszen a tagi kölcsön eléggé mindennapos lehet? Azt is irták, ha a cég a saját lakását jelölte meg székhelyként, akkor az is kapcsoltságot hoz létre és jelenteni kell. Igaz ez? Ha tényleg igy van, akkor visszamenőleg jelentsük a kapcsoltságot? Milyen törvényi rész vonatkozik erre? Köszönettel várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték