Tisztelt Cím! Van-e lehetőség a tagi kölcsön kamatának tőkésítésére? Valamint milyen fizetési kötelezettségek tartoznak hozzá, ha kifizetésre kerül a kamatjövedelem? Milyen lehetőségek vannak a kamat járulékmentes kivételére? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását, hogy egy egyesület tagja nyújthat-e kamatmentes kölcsönt a saját egyesületének, illetve ez tagi kölcsönnek minősül-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. 2016-ban tagi kölcsönből emelte fel a törzstőkét. A tagi kölcsönt részben a kivás időszak alatt nyújtotta a vállalkozásnak, ezen összegekkel a kivaalap csökkentve lett. Kérdésem az, hogy ha a 2016. évi kivabevallásban ezen összeggel nem növelem az adóalapot, mert nem történt pénzmozgás, helyesen járok-e el? Köszönettel. G-Kvitt Kft., Gráber Mihályné
Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. A szereplők belföldi kft.-k és magánszemélyek. „A” Kft.-ben 60 százalékos tulajdonos „B” Kft. (az ügyvezetőjük is azonos (X)). „A” Kft. további tulajdonosai: 20 százalékban „C” Kft. és 20 százalékban egy belföldi magánszemély (Y). Egyéb kapcsolat nincs a felek között. „A”-nak évekkel ezelőtt a tulajdonosok kölcsönt nyújtottak, piaci kamatra. Eddig a felek minden év végén könyvelték a kamatokat („A” mint T87 - K4, „B” és „C” T3 - K97), de pénzügyileg még nem rendezték. A magánszemély tulajdonos kamatmentesen adta a kölcsönt. A jövőre vonatkozóan a felek azon gondolkodnak, hogy nem könyvelik a kamatokat, hanem az adóalapjukat módosítják. „B” és „C” növeli, „A” pedig csökkenti (ha egyéb feltételek is fennállnak – Tao törvény 18. § (1)). Tudomásunk szerint ezt A-B viszonylatban megtehetjük, mert kapcsolt feleknek minősülnek. De az A-C viszonylatban is? A Tao törvény szerint A-C nem kapcsolt vállalkozás. „C” nyújthatna tagi kölcsönt „A”-nak kamat nélkül mindenféle adókövetkezmény nélkül? Mivel járna, ha „B” és „C” elengedné „A”-val szemben felhalmozódott kamatból összegyűlt követelését? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alapított egy kft.-t azért, hogy egy irodaházat építsen. Az ingatlant tagi kölcsönből fedezték, mivel a kft.-nek egyébként nem volt jövedelme. 2013. évben már látszott, hogy sosem tudják kiadni az ingatlant, így bevétele nem lett a társaságnak. A tagi kölcsönből tőketartalékot képeztek. Így 2013. évtől a mérlegeszközök oldalán van egy 40 millió forint értékű ingatlan, a forrásoldalon a 3 milió forint jegyzett tőke és a 37 millió forint tőketartalék. Mind a két tulajdonos közel 80 éves. Szeretnék végelszámolással megszüntetni a kft.-t. Az ingatlant a tulajdonosok felé ki kell számlázni, és a bevételből vissza lehet fizetni számukra a jegyzett tőkét és a tőketartalékot? Tekintettel arra, hogy a saját, adózott pénzükből vitelezték ki az ingatlant, adófizetési kötelezettségük nincs? (Természetesen a mérlegekben vannak még apró tételek, minimális rezsi stb.) Köszönettel: Szilasné
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Bt. beltagja 5 millió kölcsönt vett fel a saját társaságából, de nem tudta visszafizetni, mert közben meghalt. Kérem tájékoztatásukat adózási, illetve könyvelési szempontból, amennyiben a házastárs, illetve 2 gyermeke megörökli az üzletrészt, illetve ha a bt. lemond a követelésről, ugyanis az örökösök nem tudják visszafizetni. A házastárs is kültag volt eddig a bt.-ben. Eredménytartalékkal szemben kivezethető a követelés? A bt.-nek, illetve az örökösöknek milyen adó, tb-kötelezettsége keletkezik, ha folytatják a bt. működését, illetve ha megszüntetik?
Tisztelt Hölgyem, Uram! Két kérdésem lenne, melyben nem vagyok biztos. Ügyfelem, bt.-ről van szó, jan. 1-jével a végelszámolással való megszűnés mellett döntött, úgy, hogy a cégben tagi hitel van és vállalja az illeték megfizetését. A cég nem tevékenykedik már két éve, így társasági adót nem kell fizetnie, de ha jól sejtem, a tagi kölcsön elengedése egyéb bevételnek minősül, így viszont az illeték mellett a céget elvárt adó fizetési kötelezettség is terheli. Jól gondolom? A másik kérdésem az lenne, hogy a beltag és ügyvezető nyugdíjas státuszú, viszont a kültag vállalta a végelszámolást levezetését. A cégbíróság már be is jegyezte. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a beltagot ki lehet-e léptetni a cégből, amúgy is megszűnik vagy a megszűnésig a 7110 forintot fizetni kell utána? Köszönettel, Sárköziné Annamária
Tisztelt Szakértő! A társaság tagi kölcsönből szeretne törzstőkét emelni. Eszközök: 34 007 e Ft Források: 34 007 e Ft Saját tőke: 21 700 e Ft Jegyzett tőke:8 000.e Ft Eredménytartalék: 13 229 e Ft Tagi kölcsön: 16 000 e Ft Lehetséges-e a tagi kölcsön teljes összegét apportálni és belőle törzstőkét emelni?
Milyen adókötelezettség terhelné a kft.-t, ha tagi kölcsönből emelné meg a saját tőkéjét? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezető tagjának szeretné visszafizetni – a korábban a cégbe befizetett – tagi kölcsön összegét. Ha ez több mint egymillió forint készpénzben, kell-e jelenteni az adóhivatal felé? Köszönettel, Királyné Anikó
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségüket. Idén került hozzám egy cég könyvelésre (kft.), melyben a jegyzett tőke 500 ezer forint, az ET - 5 400 ezer Ft. Így a saját tőke - 4 900 ezer. Évek óta veszteség halmozódik, sajnos nem lett rendezve a cég saját tőkéje. Idén emelni kell a kötelező 3 millió Ft-ra a jegyzett tőkét, de még így sem lesz jó a saját tőke. A cég tulajdonosai 17 600 ezer forint tagi kölcsönt adtak a cégnek korábban, mely a hátrasorolt kötelezettségek közé lett átsorolva. 433-as főkönyvi számon szerepel. A kérdésem az lenne, hogy jegyzett tőke-emelésre fordítható-e ez az összeg? Illetve ebből annyi, hogy a saját tőke is rendeződjön? Szíves válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéseimre szeretnék szakértői választ: Egy "A" Cég, megvásárolta egy másik "B" cég üzletrészének 75%-át. - Mikor kell a NAV-nak bejelenteni a kapcsolt vállalkozást? Már az üzletrész szerzésekor - amikor az "A" cég megvásárolta a „B” cég üzletrészét? - Az „A” cég tagi kölcsönt nyújt a „B” cégnek, a két cég között a tagi kölcsön nyújtása szerződésnek minősül, azt is be kell jelenteni a NAV-nak? - Részesedés bejelentése a Tao tv. 4. § 5. pontja alapján: mely esetekben kell a NAV-nak bejelenteni és miért? (17T201T-B02 nyomtatvány 9. pontja) Köszönettel: Borbély Klára
Kft. szeretne megszűnni végelszámolással. Van vevőkövetelése garancia-visszatartás miatt, ami még nem járt le. Eladhatja-e ezt a vevőkövetelést a tagja részére, amiből vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt? Milyen terhekkel kell számolni?
Adózóna szerkesztőség szerkesztőség
kérdések és válaszok
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték