Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Kft. több tagi kölcsönt is nyújtott a 100 százalékos tulajdonában levő cégnek. Később úgy döntöttek, hogy ezt nem kell visszaadni, hanem jegyzett-tőke-emelést hajtanak végre belőle. Be is jegyezték. Hogyan könyvelem a tartós részesedésbe a tagi kölcsönből? Köszönöm előre is.
Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft. törzstőkeemelést hajtott végre tagi kölcsönből. A taggyűlés szövege: "X.Y és neje a törzstőkeemelés összegéből 3500 eft - 3500 eft összegű értéket apportszolgáltatással kívánok teljesíteni, az apportszolgáltatás pedig a társasággal szemben fennálló 13 975 eft - 13 975 eft összegű tagi hitelem követelésének a joga". Így könyveltem a társasági szerződés keltének napjával: T: 3654 K: 4792 2 x 13 975 eft és T: 4521 K:3654 2 x 13 975 eft. A bejegyzéssel egyidejűleg pedig lekönyveltem a törzstőke bejegyzését: T: 4792 K: 411 2 x 3500 eft. A 4792-es főkönyvön alapítókkal szembeni kötelezettségként megmaradt a 20 950 eft különbözet, holott a cél az volt, hogy a tagi kölcsön teljes összegével szűnjön meg. Hol követtem el a hibát? A különbözetet tőketartalékba kellett volna helyezni? Csakhogy erről nem rendelkezett a társasági szerződés. Hogyan lehet orvosolni a problémát, hogy a cél valósuljon meg? Előre is köszönöm a szakmai segítséget: Csuhai Imréné
Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A társaság tagjainak a költségek finanszírozása érdekében tagi kölcsönt kellett nyújtaniuk. Ha a végelszámolás megkezdése előtt elengedik a tagi kölcsön összegét, kell-e illetéket fizetni utána, és be kell-e vallani? Végelszámolás alatt elengedhetik-e a tagi kölcsön összegét?
Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?
Tisztelt Szerkesztőség! Betéti társaságunk negatív saját tőkével rendelkezik. A bt. tagikölcsön-állománya lehetővé tenné, hogy a saját tőke pozitív legyen. Kérdésem: a bt. taggyűlési határozata alapján a tagok kölcsönüket tőketartalékba szeretnék helyezni, így pozitívvá válna a saját tőke nagysága. Elegendő-e a taggyűlési határozat vagy cégbírósági bejegyzés is szükséges a tagi kölcsönből történő tőkeemeléshez?
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Ügyfelem egy bt. beltagja. A bt. jelentős beruházási hitelt vett fel és ehhez az önrészt, 10 millió forintot a bt. beltagja adta. A beruházási hitel lejárata 10 év. A beltag kilépne. Kérdésem, hogy részére muszáj-e visszafizetni a kölcsönt? A bt. ugyanis nem tudja, illetve a hitelszerződésbe benne van, hogy neki csak a hitel lejárta után lehet vissza fizetni. Lehetséges-e, hogy az új beltaggal egymás között rendezzék, és a továbbiakban az új beltagnak tartozna a bt.? Válaszukat köszönöm
A vállalkozás 2017. évben a tagok által nyújtott kölcsönből vásárolta meg a tevékenységéhez szükséges gépeket. Kérdésünk: a tagi kölcsönt a kiva éves bevallásban mely soron kell kimutatni, hogyan befolyásolja a kiva alapját ? A társaság egyik tagjától bérel a társaság egy irodát, a bérleti dijból a vállalkozás az szja összegét levonja, Kérdésünk, hogy a tagnak kifizetett bérleti díjat a kiva előlegnél és éves elszámolásban hogyan kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő, Nagyon sok cikk szól arról, hogy tagi kölcsönt kamatmentesen nyújthat a tulajdonos a cégének: "A Ptk. tartalmazza a szívességi kölcsön fogalmát: „6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.” Tehát a kölcsön kamatmentesen is nyújtható, de fontos, hogy erre vonatkozóan a szerződésben egyezzenek meg a felek. A kamatmentes kölcsön miatt pedig a társaságnak nem kell növelnie a társasági adó alapját. Ha viszont kamatot fizet a társaság a magánszemély tagnak a tagi kölcsön miatt, akkor a magánszemélynek a kamatot fizető társasággal szemben fennálló jogviszonyának megfelelő jövedelme és a jövedelem után szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet." Ezzel szemben egy továbbképzésen azt hallottam, hogy a többségi befolyással rendelkező magánszemély kapcsolt vállalkozásnak minősül és ebben a formában bizony nem adhatna kamatmentesen tagi kölcsönt a cégének. Mi most a helyes megítélése ennek? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. egyik tulajdonosa, aki tagi kölcsönt nyújtott, meghal, mit tehetnek az örökösök, ha a hagyatéki leltárban nem tüntették fel a tagi kölcsönt?
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1. Beolvadásnál a beolvadó cégben vannak épületek és járművek. Ezen tárgyi eszközök átírása illetékköteles? 2. Amelyik cégbe beolvadnak és ő változatlan formában tovább működik, van ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék. Ezzel mi a teendő az átalakulás során? 3. A beolvadó cég 99% társaság és 1 % magánszemély a tulajdonosai. A magánszemély kilép, a kilépő tag tulajdonrészét eladja a 99%-os tulajdonosnak. Milyen arányban kell őt kifizetni? A jegyzett tőke 1%-a? Vagy a saját tőke 1%-a vagy egy kialkudott piaci ár? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek a magánszemély, illetve a cég oldaláról? 4. Lehet-e átalakuláskor tagi kölcsön könyvekben? Választ előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Egy cég könyvelője (aki nemrég meghalt) tőketartalékot képzett a társaság tőkésítettsége érdekében, legalábbis én így gondolom. Mennyiben befolyásolja ez a cég végelszámolással történő megszüntetését? Nem fogja-e a cégbíróság ezt tagi kölcsönnek minősíteni, s felszámolásba áttenni az ügyet? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték