Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    542 találat a(z) tagi kölcsön cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tag – külföldről történő árubeszerzés miatt – euróban nyújt tagi kölcsönt. Ezt a kölcsönt a társaság nem tudja euróban visszafizetni, csak forintban, mert a beszerzett áru értékesítése forintban történik. Nem tudom, hogy ez szabályos-e? Kell-e árfolyamkülönbözettel számolni, vagy vissza lehet fizetni az kölcsön nyújtásakor számított árfolyammal? Ha árfolyamkülönbözet keletkezik, azt hogyan kell a tagnak számfejteni és leadózni, ha a társaságban ő heti 36 óra munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó? A társaságtól jövedelmet nem vesz ki.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg katás bt. szeretne a számviteli törvény hatálya alá ismét bekerülni. Kérdésem, hogy a megmaradt tagi kölcsönnel mit lehet tenni? Azt is kötelezettségként át lehet hozni a nyitó mérlegebe? Ugyanez a kérdésem a tárgyi eszközök vonatkozásában is, természetesen az értékcsökkenéssel kiegészítve. Előre is köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ütközik-e törvényi szabályozásba, ha egy kft. tulajdonosa a vállalkozás rendelkezésére bocsát, mint tagi kölcsönt, valutát, és utána ezt a tagi kölcsönt a visszafizetés napján érvényes MNB-középárfolyamon forintban visszafizeti a vállalkozás a tulajdonosnak? Így nem kell a cégnek valutát váltani. Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tagi kölcsönből lehet-e tőkét emelni? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell könyvelni? Milyen papírok, dokumentumok kellhetnek az ügyvédnek? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagi kölcsön apportálásával szeretne jegyzett tőkét emelni. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet érint-e illetékfizetési kötelezettséget, illetve, hogy egy későbbi megszüntetés esetén az így megemelt jegyzett tőke rész adómentesen vehető-e ki a cégből? Az ügylet könyvelése helyes-e az alábbi módon: T 476 tagi kölcsön K 479 alapítókkal szembeni r.l.köt. a társasági szerződés módosításakor T 479 alapítókkal sz.r.l.k. K 411 jegyzett tőke a cégbírósági bejegyzéskor A tőkeemeléshez az ügyvédnek szüksége lenne egy közbenső mérlegre a módosítás dátumával, 09.18-ával. Ilyen esetben például az ügyvezető időarányos kivétjét, illetve az azt terhelő járulékokat is könyvelni kell? A banktól kérni kell egy kivonatot 09.18-ai dátumra, és azt is könyvelni kell? Ha a számviteli politika szerint az értékcsökkenés elszámolása negyedévente történik, el kell-e számolni az időarányos értékcsökkenést 09.18-áig? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

    Kérdés

    A megjelent "Tagi kölcsön a beszámolóban..." című cikkel kapcsolatos a kérdésem: Bt. magánszemély beltagja nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújtott a veszteség fedezetére. A bt. nem működik már. A végelszámolással tervezett megszüntetés előtt van-e arra lehetőség, hogy a jegyzett tőkének tagikölcsön-követeléssel történő emelését a taggyűlés elhatározza? Az ily módon történt tagi kölcsön kivezetése jár-e illetékfizetési kötelezettséggel, mint a tagi kölcsön elengedése esetén? Köszönöm válaszukat, Zsigmond László

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha az ügyvezető kölcsönt ad a cégének, vagyis tagi kölcsönt nyújt a cégnek, de le is mond róla, akkor a kapott összeg után terheli-e illetékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség? Köszönöm mielőbbi válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Két kft.-ről van szó, ahol az egyik kft. 100 százalékban tulajdonosa a másik kft.-nek. Az ügyvezető személye mind a két kft.-ben ugyanaz. A 100 százalék tulajdonosú kft. tagi kölcsönt adott (kamatmentesen) a másik kft.-nek, mivel ott egy nagyobb beruházásra került sor. Kérdésem, hogy hogy szerepelnek a tagi kölcsön könyvelési tételei mind a két kft. esetében? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. Van egy kft., ahol két tulajdonos volt 50-50 százalékban. Az ügyvezető egyedüli aláírásra jogosult volt 2015. 01. 14-én meghalt. A kft.nek összesen 2 700 000 forint tagi kölcsönt adott. A kft.-nek az új tulajdonosa és egyben az ügyvezetője is az elhalálozott lánya lesz. A másik tulajdonos változatlanul marad. Kérdésem: a befizetett tagi kölcsönnel mi a teendő és hogyan kell a könyvelni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt dr. Szeiler Nikolett! Mivel Ön válaszolt a két cég beolvadása kérdésemre, szeretnék tovább kérdezni. A kérdésem az lenne, hogyan lehet a tagi kölcsönt rendezni a veszteséges cégnél, ha nincs egyetlen forintja sem a cégnek? Van valami egyszerű megoldás? Merthogy pont azért kellene megszüntetni, hogy ez ne halmozódjon tovább, meg hát véges az anyagi kerete a családnak értelmetlen dolgokra. A két céget ugyanaz a két személy alapította. Az első cég elég jól működik, viszont el akartak indítani egy másik tevékenységet, de ez bizonytalan üzletnek tűnt már az elején is, Ezért alapítottak egy másik céget, ami azt hiszem nem igazán lett jó ötlet. A veszteséges cégnek nincs semmi különös vagyona, csupán számítógép és nagyon apró dolgok, amelyek az induláshoz kellettek, de azok nem fedezik a veszteséget. A lehető legegyszerűbb megoldást keressük a megszűnésére. Válaszát nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. kapott kölcsönt ügyvezetőtől, amely nem tag a cégben. A kölcsön kamatmentes. Esetleg van olyan előírás, amely magánszemélynek vagy akár kft.-nek adó-, illetve járulékfizetéssel járna? Köszönöm szépen.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a vállalkozást kényszertörléssel szüntetik meg, mert a tagi kölcsön miatt nem tudtuk három év alatt megszüntetni. A kényszertörlés alatt a tagi kölcsönnel (11 millió forint) mi a teendő? Milyen bevallásokat kell beadni? Kinek kell leadózni? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A tegnapi kötelező mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy 2015-től tovább bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Akár magánszemély is állhat kapcsolt vállalkozással szerződésben, és akkor azt is a 201 t nyomtatványon be kell jelenteni. Az ok, hogy mind a két esetben ugyanaz a magánszemély szerepel. Akkor mi van például a pótbefizetéssel, a cégalapítással? Ilyen alapon, amennyiben magánszemélyek alapítják, már azonnal kapcsolt vállalkozás kategóriába tartozik? Ha cég ügyvezetője például egyeneságbeli hozzátartozójának ad el valamit, akkor szintén ez a kategória? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte. Tagi kölcsön 11 millió forint a tag által. Mi a teendő ilyenkor? Kinek kell az illetéket megfizetni, és bevallani? A tag külföldi állampolgár. Előre is köszönöm a válaszát. Márti

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Különbözeti áfa

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Készpénzes munkabér könyvelésének elmaradása

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Családi kedvezmény mozaikcsaládnál

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media