Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    572 találat a(z) tagi kölcsön cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Romániai cég magyarországi fióktelepe két éve veszteséges. 2014-ben a külföldi vállalkozás 100 ezer forint kölcsönt nyújtott a működés finanszírozására, 2015-ben újabb 50 ezer forint kölcsön nyújtására került sor. Kamat nincs kikötve a szerződésben. Kérdéseink: 1. A külföldi vállalkozás által a működéshez nyújtott kölcsön a magyarországi fióktelep részére tagi kölcsönnek minősül-e? 2. A kölcsön 2015. évi növekményének 50 százalékával (25 ezer forint) kell-e növelni a társasági adóalapot 2015-ben? 3. Mivel a kölcsönt a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepnek kamatmentesen nyújtotta, így a fióktelepnek kell-e valamilyen társaságiadóalap-növelő tételként ezt figyelembe vennie (mivel kapcsolt vállalkozásról van szó)? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni tagi kölcsönből történő törzstőkeemeléssel kapcsolatban. A végzésen a változás (törlés) időpontja 2015. 12. 21., a törlés kelte 2016. 01. 07., a változás időpontja 2015. 12. 21., a bejegyzés kelte 2016. 01. 07. Nem tudjuk eldönteni, melyik időpontra lehet könyvelni a 2000 e forint tagi kölcsön apportálását. Tudom, hogy rengeteg kérdés érkezik Önökhöz, de az évzáráshoz lenne szükségünk erre a válaszra. Segítségüket megköszönve. Üdv. Zsuzsa

    Kérdés

    Egyik ügyfelem évek óta veszteséggel működteti a kft.-t. Egy nagyobb büntetést is fizet a NAV-nak havonként. A jegyzett tőkéje 3 millió forint, de az eredménytartaléka már -11 millió forintot mutat. A cégnek indulása óta összegyűlt 15 millió forint tagi kölcsöne. Kérdésem az, hogy a cég, ha lemond a tagi kölcsönről az eredménytartalékának rendezése érdekében, követ-e el valamilyen vétséget? Kell-e ezután valamit fizetnie bármelyiküknek? Sajnos más megoldást nem látok a cég megmentése érdekében!

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem a tagi kölcsönből történő saját tőke rendezéséhez kapcsolódik, melynek jogszabályi háttere adott, ismert előttem. A számviteli elszámolásokkal kapcsolatos előírások is többségében egyértelműek. Az ázsiós tőkeemelés a jogszabályi előírások mentén meg is történt, a cégbíróságon bejegyzésre is került az alábbi dátumok szerint: – taggyűlési jegyzőkönyv (tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását a jegyzőkönyv keltével azonos időponttal) és megalapozó dokumentumok, valamint a társasági szerződés módosítása: 2015. december – cégbírósághoz való benyújtás: 2015. december – cégbírósági bejegyzés: 2016. január A társaságnál a jegyzett tőke változását a számviteli törvény előírásai szerint a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával 2016. január hónapban rögzítettük a számviteli nyilvántartásainkban. Kérdés: a vállalkozás könyveiben már 2015-ben, vagy csak 2016-ban kell szerepeltetni a tagikölcsön-követelés átengedését a társaság részére, vagyis azt, hogy a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése, valamint a tagi kölcsön miatt a tulajdonossal szembeni kötelezettség önmagával szembeni kötelezettségé válik? (T 35, vagy 36 Nem pénzbeli hozzájárulásként átvett követelések – K 47 Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek, az apportált tagi kölcsön összegével egyező összegben)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője likviditási problémák miatt tagi kölcsön befizetésére kényszerül. A szerződést aláírhatja úgy is, mint hitelező magánszemély és, mint adós a kft. részéről? A tagi kölcsön befizetéséről kell a tagoknak határozatot hozniuk? Köszönöm előre is a segítségét!

    Kérdés

    Tagi kölcsön kamata után milyen adó- és járulékkötelezettséggel kell számolni, ha a tag személyesen közreműködik a kft.-ben?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a saját tőkém negatív, ilyen esetben a tagi kölcsönből képezhetünk-e lekötött tartalékot? Vagy milyen lehetőségek lennének a saját tőkém helyreállítására? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: Betéti társaság tagja tagi kölcsön nyújtásából eredő követeléssel rendelkezik a betéti társasággal szemben. A tag ezen követelését apportként a társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítaná. Helyes-e az az álláspont, mely szerint ez az ügylet nem illetékköteles? Tekintettel arra, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Helyes-e a következő társasági adót érintő vélekedés? A tagikölcsön-követelés apportjával a társaság követelést szerez, ugyanakkor a taggal szemben kimutatott tagikölcsön-kötelezettsége áll fenn. Mivel mind a követelés, mind a kötelezettség ugyanazon személlyel szemben áll fenn, ezek kompenzálással összevezethetők. A követelés és a kötelezettség megszűnik. Az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra nincs hatása az ügyletnek.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi irodát szeretnénk megszüntetni, amiben a tulajdonos felé tagi kölcsön visszafizetési kötelezettsége van az ügyvédi irodának. Van-e rá lehetőség, hogy a tag által létrehozott egyéni vállalkozás átvállalja ennek a tagi kölcsönnek a visszafizetési kötelezettségét. Milyen adó/illeték vonzata lehet ennek? Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy kft. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke fele alá csökkent. Lehetségese-e a társaságban lévő tagi kölcsönöket átminősíteni pótbefizetéssé (természetesen taggyűlési határozattal)? Ha lehet, a taggyűlés hány százalékos többséggel szavazhatja meg azt? Köszönettel: Kurunczi Imre

    Kérdés

    Tanácsot kérnék: tagi kölcsön apportja (mert ez is van) vagy készpénzbefizetés és abból törzstőkeemelés után tagihitel-visszafizetés: melyik a járható megoldás, vagy mindegy?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. pénztárába egy összegben 10 millió forintos tagi kölcsönt fizet be a 25 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tag, akkor fennáll-e az Art. 17. § (9) bekezdése szerinti 1 millió forintos értékhatár feletti 15 napon belüli bejelentési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Áfabevallás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Gépjármű tulajdonosa és üzemben tartója nem azonos

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Alanyi mentes egyéni vállalkozó

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media