A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Ügyfelem egy bt. beltagja. A bt. jelentős beruházási hitelt vett fel és ehhez az önrészt, 10 millió forintot a bt. beltagja adta. A beruházási hitel lejárata 10 év. A beltag kilépne. Kérdésem, hogy részére muszáj-e visszafizetni a kölcsönt? A bt. ugyanis nem tudja, illetve a hitelszerződésbe benne van, hogy neki csak a hitel lejárta után lehet vissza fizetni. Lehetséges-e, hogy az új beltaggal egymás között rendezzék, és a továbbiakban az új beltagnak tartozna a bt.? Válaszukat köszönöm
A vállalkozás 2017. évben a tagok által nyújtott kölcsönből vásárolta meg a tevékenységéhez szükséges gépeket. Kérdésünk: a tagi kölcsönt a kiva éves bevallásban mely soron kell kimutatni, hogyan befolyásolja a kiva alapját ? A társaság egyik tagjától bérel a társaság egy irodát, a bérleti dijból a vállalkozás az szja összegét levonja, Kérdésünk, hogy a tagnak kifizetett bérleti díjat a kiva előlegnél és éves elszámolásban hogyan kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő, Nagyon sok cikk szól arról, hogy tagi kölcsönt kamatmentesen nyújthat a tulajdonos a cégének: "A Ptk. tartalmazza a szívességi kölcsön fogalmát: „6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.” Tehát a kölcsön kamatmentesen is nyújtható, de fontos, hogy erre vonatkozóan a szerződésben egyezzenek meg a felek. A kamatmentes kölcsön miatt pedig a társaságnak nem kell növelnie a társasági adó alapját. Ha viszont kamatot fizet a társaság a magánszemély tagnak a tagi kölcsön miatt, akkor a magánszemélynek a kamatot fizető társasággal szemben fennálló jogviszonyának megfelelő jövedelme és a jövedelem után szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet." Ezzel szemben egy továbbképzésen azt hallottam, hogy a többségi befolyással rendelkező magánszemély kapcsolt vállalkozásnak minősül és ebben a formában bizony nem adhatna kamatmentesen tagi kölcsönt a cégének. Mi most a helyes megítélése ennek? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. egyik tulajdonosa, aki tagi kölcsönt nyújtott, meghal, mit tehetnek az örökösök, ha a hagyatéki leltárban nem tüntették fel a tagi kölcsönt?
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1. Beolvadásnál a beolvadó cégben vannak épületek és járművek. Ezen tárgyi eszközök átírása illetékköteles? 2. Amelyik cégbe beolvadnak és ő változatlan formában tovább működik, van ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék. Ezzel mi a teendő az átalakulás során? 3. A beolvadó cég 99% társaság és 1 % magánszemély a tulajdonosai. A magánszemély kilép, a kilépő tag tulajdonrészét eladja a 99%-os tulajdonosnak. Milyen arányban kell őt kifizetni? A jegyzett tőke 1%-a? Vagy a saját tőke 1%-a vagy egy kialkudott piaci ár? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek a magánszemély, illetve a cég oldaláról? 4. Lehet-e átalakuláskor tagi kölcsön könyvekben? Választ előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Egy cég könyvelője (aki nemrég meghalt) tőketartalékot képzett a társaság tőkésítettsége érdekében, legalábbis én így gondolom. Mennyiben befolyásolja ez a cég végelszámolással történő megszüntetését? Nem fogja-e a cégbíróság ezt tagi kölcsönnek minősíteni, s felszámolásba áttenni az ügyet? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tagi kölcsönből szeretne törzstőkét emelni a kft.-jében. Kérdésem: ez után kell-e illetéket fizetni, illetve ha egyszer kiveszi, kell-e adót fizetni? Hogyan célszerű a törzstőkeemelés? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Egyik társaságunk saját tőkéje negatív, viszont tagikölcsön-állománya magas. A legalul látható linkeken olvasható tanácsok nem egyértelműek, szeretném kérni a pontosítást a következők szerint: - a tagi hitel "konvertálása" lekötött tartalékba csak jegyzett tőke emelésével együtt lehetséges? - amennyiben a társasági szerződés megengedi, lehetséges csupán a lekötött tartalék emelés (JT változtatás nélkül) tagi hitelből pótbefizetésként (követelés apportálás)? Vagy csak ha valóban megvalósul a pénzmozgás? - ha választani lehet, melyik megoldás szabályozását látják védhetőbbnek, egyértelműbbnek? Van valamilyen speciális szabály amire könyveléskor oda kell figyelni? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft. És az említett 3 válasz: http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_3_Potbefizetes_tulajdonosi_kolcsonb_wih http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_9_sajat_toke_rendezes_shd http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_14_Tulajdonosok_altal_nyujtott_hitel_nqm
Tisztelt Szakértő! Milyen mértékű kamatot kell kikötni (kötelező minimum) kapcsolt vállalkozások, független felek (kft.-k), és tagi kölcsön esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: könyvelek egy kft.-nek, amelynek évek óta mínuszban áll a saját tőkéje. Tőketartalék címen befizettettem 6 millió forintot. Mivel a pénzbefizetéssel megnőtt a pénztár, igy a bent lévő tagi kölcsön kifizetésre került. Helyesen jártam-e el, hogy egyrészt befizettettem, majd más címen kivetettem? Kérném segítségüket, köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos két másik belföldi kft. Az egyik tulajdonos 90 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtott a cégnek. A kérdésem, hogy a kamatmentes kölcsön keletkeztet-e elszámolandó könyvelési tételt bármelyik félnél év végével? Ha a kapott kölcsönt a nyújtó elengedi, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és melyik félnél hogyan kell ezt könyvelni? Miként kell eljárni, ha a kölcsönt a tőke részévé kívánja tenni a nyújtó, ezt milyen eljárással teheti, és ennek milyen költségei lennének? Válaszát előre is köszönöm!
"A" Kft. 50%-os tulajdonosa a férj, "B" Kft. 25%-os tulajdonosa a feleség. "A" Kft. "B" Kft.-ben 25%-os tulajdonrészt vásárol. "A" Kft. ezt követően tagi kölcsönt nyújt "B" számára. Be kell-e jelenteni a tagikölcsönnyújtásra tekintettel a NAV-nak a kapcsolt feleket? Köszönettel, CsK
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték