Tisztelt Szakértő! Megszünhet-e egy kft. végelszámolással, ha negatív a saját tőkéje és van tagi kölcsöne? Milyen módon rendezheti a tagikölcsön-tartozását? Milyen járulékos kiadásokkal kell számolnia a rendezés során?
Tisztelt Szakértő! Adott egy zrt., amely a negatív saját tőke rendezése érdekében pótbefizetést írt elő a tulajdonosainak. A pótbefizetés lehetőségére a zrt. alapszabálya nem tér ki. Szabályos ez így? A Pt. 3:318-as pontja nem vonatkozik a zrt.-re? A pótbefizetést tagi kölcsön átsorolásával oldották meg. Sajnos nem láttam a kapcsolódó szerződést, csak annyit tudok, hogy nem járt pénzmozgással az ügylet. Tehát ténylegesen nem fizette vissza cég a tagi kölcsönt, és nem került átutalásra a pótbefizetés. A fenti ügylet szabályszerű-e? Tudomásom szerint tagi kölcsönből közvetlenül nem lehet pótbefizetést eszközölni. Ha nem szabályos az ügylet, akkor mi a megoldás? A 2017-es évben ez a gazdasági esemény bekerült a könyvelésbe, a beszámoló szempontjából jelentős és átfogó összegben. Vissza kell rendezni az eredeti állapotot háromoszlopos beszámolóval? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egyik ügyfelemnek törölték az adószámát adótartozás miatt 2016. 05. 26-án.A cég azóta nem műkösik, sem bevétele, sem kiadása nem volt. Beszámoló és tao-bevallás le lett adva 2016-2017. évre. Most kapott egy végzést, hogy kényszertörlés alatt áll 2018. 03. 21-től, s be kell adni egy beszámolót a kényszertörlési eljárást megelőző nappal. Az adótartozását rendezte, tartozása csak a tulajdonossal szemben van 16 044 350 forint tagi kölcsön. Kérdésem, hogy a tagi kölcsön fejében ki lehet-e vezetni a tárgyieszközökből az épületeket és berendezéseket? Az épületek könyvszerinti értéke 8 644 850 forint, a berendezéseké 20 29 187 forint. Vagy esetleg más teendőm is van ezzel kapcsolatban? Kérem szíveskedjen tájékoztatni a kényszertörlési eljárásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről, mert ilyenem még nem volt, s szeretném elkerülni a büntetést. Várom válaszát és segítségét.Előre is köszönöm. Üdvözlettel Huéber Józsefné
Tisztelt Szakértő ! Egy bt. kültagja elhunyt. Az örökösök (mindhárman a bt. bel- és kültagjai) pénzben kérik a társaságtól a hagyatéki eljárás során megállapított örökség megváltását, kifizetését. A kérdés, hogy mennyi időn belül jogszerű a kifizetés? Van határideje? A hagyatéki eljárás a halál bekövetkezte után 4 hónappal volt. Azt tudjuk, hogy a tagsági viszony a halál időpontjában szűnik meg. De ilyen komoly elszámolást nem lehet pár hét alatt megcsinálni. Milyen időpontig lehet az örökséget adó- és illetékmentesen kifizetni? Jelentős összegről van szó, és a bt.-nek nincs annyi pénze. A tagok banki hitelből szeretnék az örökösöknek kifizetni az örökségüket. Úgy gondolom, ennek nincs akadálya. Az örökség összegét az örökösök tagi kölcsön formájában visszatennék a bt.-be, és a hitelező banknak visszafizetésre kerülne az összeg. A bt. a tulajdonában lévő egyik ingatlanát értékesíteni kívánja, és az eladás után a tagi kölcsönt visszafizeti a tagoknak a tervek szerint. A NAV részéről Ön szerint a tagi kölcsönnek a nyújtása, és a fent leírtak kifogásolhatók lennének? Vagy ez a megoldás minden szempontnak megfelel? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. főkönyvében az egyéb követelések között van egy nagy összegű tétel, ami abból adódik, hogy az egyik tulajdonosnak kb. 6-7 évvel ez előtt a cég kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben a folyósításkori jogszabályoknak megfelelő kamat került rögzítésre. A kölcsön visszafizetésre került, azonban a kamat nem. A ki nem fizetett kamatot a társaság kamatbevételként könyvelte le a kölcsönnel érintett években az egyéb követelésekkel szemben. Az elmúlt évek alatt erősen valószínűsíthetővé vált, hogy ez a kamat sosem fog megfizetésre kerülni. A társaság nem kíván jogi úton fellépni tulajdonosával szemben. Kérdésem, kivezethető-e a főkönyvből az egyéb követelés, ha igen, milyen módon és milyen jogcímen, tekintettel a mikrovállalkozói beszámoló sajátosságaira is? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját mint magánszemélyt mögöttes felelősség jogcímén a nyugdíja több mint 50 százaléka terhére kötelezte a NAV adótartozásainak megfizetésére, amelyet csekken fizet be. Kérdésem: hogyan könyveljem le a csekken befizetett összegeket, melyeket a nyugdíjából finanszíroz? Tagi kölcsönként? Ez a megoldás megszűnés esetén nem jó. Hogyan kerülhető el, hogy tagi kölcsönként kerüljön a könyvelésbe? A saját tőke már jóval a jegyzett tőke alatt van, több milliós tagi kölcsön halmozódott fel. Ebben az estben választható-e hogy a tagi kölcsönből tőkét emel, hogy a veszteségeit eltüntesse és ne kelljen még társasági adót is fizetnie esetleg az elengedett tagi kölcsön után, hiszen előbb vagy utóbb rendezni kell a helyzetét a társaságna? A bt. veszteséges, tulajdonképpen már nem is működhetne a jogszabályok szerint. A tulajdonos azonban nem akarja megszüntetni. Jelenleg is tagi kölcsönként könyveltem le a hiányzó veszteséget, mivel egyéb forrás nem áll rendelkezésre. Milyen megoldást javasol? Előre is köszönöm a válaszát: Molnár Ilona.
Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaságot eladnak, amelynek van tagikölcsön-tartozása? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy cikkben, hogy ha valaki a saját vállakozásának tagi kölcsönt nyújt vagy kölcsönt vesz fel a cégtől, akkor be kell jelenteni a tulajdonost kapcsoltként. Valóban? Ha igen, akkor a szerződés dátuma lesz a nap, amit be kell jelenteni? Ki kell-e utána jelenteni, hiszen a tagi kölcsön eléggé mindennapos lehet? Azt is irták, ha a cég a saját lakását jelölte meg székhelyként, akkor az is kapcsoltságot hoz létre és jelenteni kell. Igaz ez? Ha tényleg igy van, akkor visszamenőleg jelentsük a kapcsoltságot? Milyen törvényi rész vonatkozik erre? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Adószakértő! Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaság eladásra kerül, de van benne tagi kölcsön? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 8 éve nem működő bt. (tagjai 8 éve külföldön élnek, ezért nem működik a bt.), egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Kifelé nincsenek tartozásai, csak a tagi kölcsön a beltag felé kb. 50 ezer forint. Kérdésem: megszüntethető-e egy körösen a bt., vagy csak két lépcsőben: 1. felemelni a tőkét, 2. utána végelszámolással megszűnni. Van-e a bt. egyszerűsített végelszámolásának egyszerűbb módja? Várom megtisztelő válaszát. Géczi Sándorné
Hova írjam be az adóalap-növelést a 1729-be? A beszámolóban hol szerepel, vagy előtte ráfordításként könyveljem le?
Tisztelt Szakértő! A NAV adótartozással rendelkező bt. beltagjával szemben élt a mögöttes felelősség érvényesítésének lehetőségével, és ennek keretében a beltag jövedelméből letiltotta a tartozást. Van, amikor a beltag a bt. nevében utal úgy valamelyik adónem számlájára, hogy a társaságnak nincs bevétele. Tehát az is a beltag befizetése végül is. Kérdésem az, hogy milyen módon lehet ezen beltag átal fizetett vagy a béréből levont összegeket úgy elszámolni, hogy ne keletkezzen a bt.-nek a taggal szemben kötelezettsége, és a NAV-tartozás rendezését követően végelszámolással meg tudjon szűnni a cég? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Számomra nem egyértelmű, hogy tagi kölcsönből megvalósuló törzstőkeemeléskor is kellene a K71-es nyomtatványt beadni vagy csak az eredménytartalékból megvalósulónál kell ezt megtenni? Köszönettel.
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Az osztalékból visszafizetett tagi kölcsönt milyen mértékü adó terheli?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték