A felhalmozott tagi kölcsönt, ha a bt. 2017.01.01-től átlép a katába (az Szt. szerint megállapítjuk kilépéskor a bt. kötelezettségét a tag felé), katás időszak alatt a katás pénzből törleszthetünk-e, persze nyilvántartással alátámasztva? Magyarul a kata időszaka alatt visszaadhatja-e a bt. az eddig felhalmozott tagi kölcsönt? Ha visszatérne a tao alá, akkor akár lehet a kötelezettség nulla, mert a kata időszaka alatt vissza lett törlesztve.
Alvó cégnek kell-e bankszámlát fenntartania? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Adózóna! Az áfa alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint 2017-től. Kérdésem, hogy aki 2016. évben kezdett és arányosan átlépte a 6 millió forintot, annak ahhoz, hogy újra alanyi mentességet válasszon, arányosan kell számolni a 8 milliót is, vagy azt már nem kell arányosítani, mivel az a jövő évre vonatkozik? Másik kérdésem pedig, hogy kiva adónemben a tagi kölcsön hogyan módosítja az adóalapot? Például, ha magánszemély tag 1 milliót kölcsönad, majd a vállalkozás ebből még abban az évben 400 ezret visszafizet, akkor milyen korrekciós tételeket kell figyelembe venni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. átalakult kft.-vé, a jegyzett tőkéjét emelte tagi kölcsön apportálásával, valamint a vagyonmérleg tervezetében további kétmillió forrintot tett a tagi kölcsönből a tőketartalékba. Kérdésem, hogy a tervezetthez képest többet szeretne az ügyfél tőketartalékra tenni a végleges vagyonmérlegben, mivel azóta tovább emelkedett a tagikölcsön-állománya. Lehetséges-e eltérni a vagyonmérleg-tervezettől ezeknél a mérlegelemeknél? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörlés alá került vállalkozásnál a tulajdonosok nem jelentik be a könyvekben szereplő tagikölcsön-követelésüket. A kényszertörlés kezdő napját megelőző nappal a vállalkozás beszámolót és társasági adóbevallást készít, melyben ez a kötelezettség még szerepel. Miután a vállalkozással szemben követelést nem jelentettek be, a cégbíróság idővel törli a társaságot a cégnyilvántartásból. A kényszertörlés kezdő napjától a törlésig milyen bevallási kötelezettségek vannak, s záró számviteli beszámolót kell készíteni? A be nem jelentett követelés kapcsán nem keletkezik ebben az időszakban társaságiadó-és illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa a saját tőke–jegyzett tőke arány javítása érdekében a tagi kölcsön tőketartalékba apportálásáról döntött. Ha azonban a későbbiekben a vállalkozás helyzete engedi, a tőketartalékot szeretné majd csökkenteni tőkekivonással az eredeti állapotra. A tőkekivonásnak lesz-e szja-, illetve eho-vonzata? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Évek óta nem működő, gazdasági tevékenységet nem végző betéti társaság negatív saját tőkével rendelkezik, van a cégben tagi kölcsön. – A bt. kötelezett-e a saját tőke rendezésére? Mit tud tenni a cégbíróság vagy a NAV, ha évek óta negatív a saját tőke? – A tagok követeléseikből emelnének tőkét a bt.-ben. A tagi kölcsön milyen módon válhat apportálhatóvá? Véleményünk szerint illetékkötelezettsége nem keletkezhet. – Később a tagok a bt.-t végelszámolni szeretnének. Ezt tagi hitellel nem tudják megtenni, azért a tagi hitelt meg kell szüntetni. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem segítségét. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A cégbíróság kényszertörlési eljárást indított egy vállalkozással szemben, mert nem vette át az iratait. A vállalkozásban hátrasorolt kötelezettségek között nyilvántartott tagikölcsön-tartozása van. Hogyan tudná a tartozást rendezni, hogy a felszámolási eljárást elkerülhesse? Milyen adó- és illetékvonzata lenne? Köszönettel:
Adott egy kft., ahol kamatmentes tagi kölcsönt nyújt az egyik 50 százalékos tulajdonos, aki egyben az ügyvezető is. Ezt be kell jelenti, mint kapcsolt vállalkozás? Ha visszafizetésre kerül a kölcsön, akkor pedig töröltetni kell a T201T-n a kapcsoltsági viszonyt?
Egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját vállalkozásának, mint tagit? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi lenne: egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját társaságának, mint tagit? Arra gondolok, hogy ha a tag szeretné rövid avagy hosszú távon úgy segíteni a cégét, hogy meghatározott lejáratra kölcsönt ad kamat mellett, de nem szeretné, hogy tagi kölcsönnek tekintsék az általa nyújtott anyagi eszközt, hanem úgy kívánná, hogy az egyéb kölcsön legyen? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Előző kérdésemben lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan. Kérdésem nem arra irányult, hogy a társaság törzstőkéjének terhére fizeti vissza a tagi kölcsönt a kft., hanem, hogy a törzstőkebefizetés által a társaság pénztára 1 millió forintról 3,5 millió forintra emelkedik. A tagoknak 2 millió forint tagi kölcsönük volt. Mivel a törzstőke tényleges befizetése után a pénztár egyenlege már "megengedi" a fent említett összegű tagi kölcsön visszafizetését, ezt megtehetik? Ön azt írta, hogy a társaság teljes fennállása alatt a törzstőkét rendelkezésre kell bocsártani. Ez azt jelenti, hogy a befizetett 3 millió forintból nem lehet költekezni? Azt valahol le kell kötni, és a működés alatt meg kell lennie a 3 millió forint pénzeszköznek? Én eddig úgy tudtam, hogy a törzstőkeként akár bankszámlára, akár pénztárba befizetett pénzt a társaság a saját működésére elköltheti.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték