Tagi kölcsön visszafizetése: így lehet forint helyett valutában elszámolni

Megosztás Tetszik

Egy kft. tagja forintban tagi kölcsönt nyújtott társaságának, melyet később a valutapénztárból, euróban fizettek neki vissza. Mi a helyes bizonylatolás módja? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

Ha a tagi kölcsönről szóló szerződésben eredetileg annak forintban való visszafizetésében egyeztek meg a felek, akkor szükség van arra, hogy a szerződést kiegészítsék a kölcsön valutában való visszafizetéséről szóló megállapodással.

Fontos, hogy a forintban fennálló kötelezettségeket ebben a pénznemben is kell – fő szabály szerint – visszafizetni, de természetesen adódhatnak olyan helyzetek is, amikor ettől eltérően akar/kényszerül eljárni a társaság. (Persze ezt csak ritkán „követheti el” a cég, mivel a pénzváltás engedélyhez kötött tevékenység.) 

A fentebb említett kiegészítésben ezért a valutában történő kifizetés okára – az érintett tag kifejezett kérésére, a forintban rendelkezésre álló pénzeszközök nem nyújtanak a kölcsön visszafizetésére elégséges fedezetet, de a visszafizetés valamilyen okból sürgőssé vált stb. – is ki kell térni.

Az ügylet, és annak bizonylatolása kapcsán az alábbiakat kell szem előtt tartani.

A forintban vezetett könyvelés esetén csak forintban lehet a taggal szemben fennálló kötelezettséget elszámolni, és a forintban megállapított tagi kölcsön valutában történő kifizetésekor az érintett tag nem szerezhet – egy esetleges kedvezőbb átváltási árfolyam elérésével – jogtalan vagyoni előnyt.

A visszafizetéskor abból kell kiindulni, hogy a tag a forintban meghatározott, részére visszafizetendő kölcsönből a szabadpiacon (valutaváltó helyen, bankban) mennyi valutát tudna vásárolni a visszafizetés időpontjában. A lehetséges, jogszerű szabadpiaci árfolyamok közül is azt indokolt választani, amelyet a tag egy esetleges, általa kezdeményezett tranzakcióban ténylegesen választana.

Fontosak például a biztonsági szempontok is, hiszen a tulajdonosok által, a vállalkozás pénzügyi nehézségeinek áthidalására adott kölcsönök rendszerint több százezer, de inkább több milliós forintösszeget jelentenek. Ezért egy metróaluljáróban működő pénzváltót valószínűleg nem választana az érintett, annak legális működése esetén sem, még akkor sem, ha ez a pénzváltó a kereskedelmi bankok által kínált árfolyamnál lényegesen kedvezőbb kondíciókat ígérne adott esetben. Célszerűen a kérdező vállalkozás (esetleg az érintett tag) magyarországi számlavezető bankjának a magánszemélyek számára elérhető valuta-eladási árfolyamával számolnak.

A kifizetést követően, a kifizetett valuta mennyiségének meghatározása során (fentiek szerint) figyelembe vett eladási árfolyam és a valutapénztár könyv szerinti árfolyama közötti eltérést a számviteli törvény (Szt.)  előírásai szerint, a különbözet irányának megfelelően árfolyam-különbözetként kell elszámolni a pénzügyi műveletek eredménye javára/terhére.

A valutapénztár működési és elszámoltatási rendjét a vállalkozás – a forintpénztár működési elveinek figyelembevételével - maga alakítja ki, ideértve a kifizetések utalványozásával, bizonylatolásával összefüggő kérdéseket is.

Jelen esetben a kifizetést kiadási pénztárbizonylat dokumentálja, annak mellékletei – a cég idevágó szabályzatában előírtak figyelembevétele mellett – a forintra történő átváltáshoz kapcsolódó számítások és a tagikölcsön-szerződés fentebb már említett kiegészítésének egy (másolatbeli) példánya.

A kérdés erre nem terjedt ki, de: tagi kölcsön visszafizetésekor a magánszemélynek bevétele nem keletkezik a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján, feltéve természetesen, hogy a visszafizetés időpontjában a visszafizetett összeg és nyújtott kölcsön összege megegyezik.

Amennyiben a kifizetés kamatot is tartalmaz, a kamat (azaz a nyújtott kölcsön összegét meghaladó rész) az egyéb jövedelmekre (szja-törvény 28. §) vonatkozó szabályok szerint esik adózás alá. Függetlenül attól, hogy rendeltetése szerint ez esetben is kamatról van szó, a jövedelem mégsem minősül az adótörvény értelmezésében (65. §) is ennek.

Abban az esetben, ha a magánszemély a későbbiekben a valutában kapott összeget forintra árváltja, az így keletkező árfolyamnyereség adómentes az szja-törvény 1. számú melléklet 7.4. pontja alapján.