Ennyi szochót kell fizetni többes jogviszony esetén Cikk
Mennyi szochót kell fizetni, ha valakinek több jogviszonya van? Cikkünkben példák bemutatásával ismertetjük az ide vonatkozó szabályokat.
Mennyi szochót kell fizetni, ha valakinek több jogviszonya van? Cikkünkben példák bemutatásával ismertetjük az ide vonatkozó szabályokat.
A táppénz-szabályok július 15-ei változásával egyidejűleg módosultak a többes jogviszonyban dolgozók táppénz-megállapítási előírásai is.
Cikksorozatunkban példákon keresztül bemutatjuk az egyes jogviszonyok esetében fizetendő társadalombiztosítási terheket. Az I. részben a munkaviszony, a II. részben a megbízás és választott tisztségviselők jogviszonyaival kapcsolatos szabályokat részleteztük, a III. rész pedig a több foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályokat mutatjuk be, ugyancsak konkrét példával.
A hivatalos álláspont szerint egy magánszemély egy kft-ben személyesen közreműködő tag, emellett egyéni vállalkozó is, akkor ha katás lesz, akkor a kft-ben is meg kell fizetni a minimumjárulékokat, tehát kétszeres főállású vállalkozó lesz 2013-tól. Ezt azonban vitatja Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője. Véleményét és jogértelmezését az alábbiakban ismertetjük.
Kérdések sorjáznak arról, kell-e minimum járulékalapot fizetniük azoknak a főállású katás vállalkozóknak, akiknek egyéni vállakozásuk mellett saját cégük van. Állást foglalni nehéz, miután egymásnak ellentmondó szakmai vélemények láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy miként kell értelmezni a katásokra vonatkozó törvényt és a társadalombiztosításról szóló törvény idevonatkozó paragrafusait.
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja heti 1 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Egyidejűleg másik cégnél heti 35 órában munkaviszonyban áll. Kérdés: Társas vállalkozásban mi után kell járulékot fizetni, 1 óra után vagy a minimálbér után? Alkalmazható-e az ő esetében a többes jogviszonynál a Tbj. 31.§(4) bek. ill. a szocho 458.§(5) bek szerinti összeszámítás szabálya?
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a KATA-t választaná jövő évtől, de mellette egy Kft tagja és ügyvezetője is. A Kft -ben személyesen közreműködő. Ebbel az esetben ő főállású KATA-s és a Kft-ben nem kell fizetnie járulékot? A Kft-ből nem vesz fel havi rendszerességgel juttatást/bért.
Tisztelt Szakértő: Van egy KFT 2 magánszeméllyel, az egyik 50% tulajdonos + ügyvezető. Az ügyvezetői feladatokat a KFT-ben heti 30 órás munkaviszonyban látja el, mivel egy másik cégben van heti 15 órás jogviszonya. magyarul napi 9 órára van bejelentve. Van egy kft 2 magánszeméllyel, az egyik az ügyvezető + 50% tagi jogviszony a másik csendes társ. Az ügyvezetőnek van egy másik cégben napi 3 órás bejelentése, ezért mint ügyvezető a kft-ben csak npi 6 órában került bejelentésre. Járulékfizetés szempontjából a 36 órás jogviszony megállja-e a helyét összeszámítva? vagy mint ügyvezetői munkaszerződésnek meg kell lennie a 36 órának és utánna jöhet a másik cégben lévő 3 órás jogviszony?
Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozónak emellett nem 36 órás munkaviszonya van, hanem megbízással dolgozik a főfoglalkozásában, akkor a kft-ben járulékfizetés ügyében mi a teendő?
Olvasói kérdések, hozzászólások alapján úgy tűnik, sokak számára a januári hatálybalépés óta eltelt több hónap ellenére még sok olyan részletszabály van, amit nem ismernek. Annak érdekében, hogy segítsük az állampolgárok számára fontos ellátási szabályok megismerését, jelen cikkünkben részletesen bemutatjuk a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj számítás szabályait. Különösen a többes jogviszonnyal kapcsolatos változásokat, valamint az úgynevezett irányadó időszak, a folyamatos biztosítási idő fogalmait részletezzük.
Hogyan lehet ápolási díjat igényelni, s miként lehet optimalizálni a közteherviselést többes jogviszony esetén? Olvasóink kérdezték, az Adózóna szakértői válaszoltak
2012. január 1-jétől több olyan paragrafus is módosult az 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj), amely az ügyvezetők tekintetében megváltoztatta a járulékfizetési kötelezettséget. Sorra vesszük a módosítás következményeit.
A fedezeti rendszer legfajsúlyosabb eleme a 27 százalékos társadalombiztosítás, amelyet adóvá – szociális hozzájárulási adóvá – alakított a parlament. Továbbra is járulék viszont a biztosítottól levonandó egyéni járulék.
Gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló többes jogviszonyban áll, azaz ugyanannál a munkáltatónál egyszerre több munkaviszonya van vagy különböző munkaadóknál egyidejűleg dolgozik. Milyen járulékokat és összesen mennyit kell fizetni? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Többes jogviszony esetén hogyan kell fizetni a járulékokat? Rokkantnyugdíj melletti munka esetén mivel csökkenthető a bruttó jövedelem? Hogyan lehet elszámolni a kft. költségeit, ha a cég székhelye a tulajdonos lakóhelye? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől