Tisztelt Adózóna! Katás bt. beltagja vagyok, a havi 50 000 forintot fizetem. Határozott időre vállalnám egy kft. ügyvezetői tisztjét, melyben kisebbségi tag vagyok, személyes közreműködésre nem kötelezve. Ezen határozott idejű jogviszonyom után is kötelezett leszek valamilyen formában járulékfizetésre?
Egy kft. ügyvezetője személyesen is közreműködik, de nem vesz föl jövedelmet. Mellette egyéni vállalkozó, ahol megfizeti a járulékait. A társaságnál van-e valamilyen fizetési kötelezettség utána?
A katás vállalkozások számára több kedvező változás is hatályba lépett 2014-től, de a katás nyugdíjasok egy része továbbra is számolhat egy – más adózókéhoz képest – előnytelen szabállyal. Mutatjuk.
Egy kismama 2013évben főállásu munkaviszonyban 130.000,ftjövedelmet kap. 2013szeptember 1től a szülésig (2014.04.121)mellékállásban havi 50.000,-ft-ot keres. Mi lesz a tb. ellátásokalapja. Van folyamatos 2 év munkaviiszonya.köszonöm
Mennyi szochót kell fizetni, ha valakinek több jogviszonya van? Cikkünkben példák bemutatásával ismertetjük az ide vonatkozó szabályokat.
A táppénz-szabályok július 15-ei változásával egyidejűleg módosultak a többes jogviszonyban dolgozók táppénz-megállapítási előírásai is.
Cikksorozatunkban példákon keresztül bemutatjuk az egyes jogviszonyok esetében fizetendő társadalombiztosítási terheket. Az I. részben a munkaviszony, a II. részben a megbízás és választott tisztségviselők jogviszonyaival kapcsolatos szabályokat részleteztük, a III. rész pedig a több foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályokat mutatjuk be, ugyancsak konkrét példával.
A hivatalos álláspont szerint egy magánszemély egy kft-ben személyesen közreműködő tag, emellett egyéni vállalkozó is, akkor ha katás lesz, akkor a kft-ben is meg kell fizetni a minimumjárulékokat, tehát kétszeres főállású vállalkozó lesz 2013-tól. Ezt azonban vitatja Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője. Véleményét és jogértelmezését az alábbiakban ismertetjük.
Kérdések sorjáznak arról, kell-e minimum járulékalapot fizetniük azoknak a főállású katás vállalkozóknak, akiknek egyéni vállakozásuk mellett saját cégük van. Állást foglalni nehéz, miután egymásnak ellentmondó szakmai vélemények láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy miként kell értelmezni a katásokra vonatkozó törvényt és a társadalombiztosításról szóló törvény idevonatkozó paragrafusait.
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja heti 1 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Egyidejűleg másik cégnél heti 35 órában munkaviszonyban áll. Kérdés: Társas vállalkozásban mi után kell járulékot fizetni, 1 óra után vagy a minimálbér után? Alkalmazható-e az ő esetében a többes jogviszonynál a Tbj. 31.§(4) bek. ill. a szocho 458.§(5) bek szerinti összeszámítás szabálya?
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a KATA-t választaná jövő évtől, de mellette egy Kft tagja és ügyvezetője is. A Kft -ben személyesen közreműködő. Ebbel az esetben ő főállású KATA-s és a Kft-ben nem kell fizetnie járulékot? A Kft-ből nem vesz fel havi rendszerességgel juttatást/bért.
Tisztelt Szakértő: Van egy KFT 2 magánszeméllyel, az egyik 50% tulajdonos + ügyvezető. Az ügyvezetői feladatokat a KFT-ben heti 30 órás munkaviszonyban látja el, mivel egy másik cégben van heti 15 órás jogviszonya. magyarul napi 9 órára van bejelentve. Van egy kft 2 magánszeméllyel, az egyik az ügyvezető + 50% tagi jogviszony a másik csendes társ. Az ügyvezetőnek van egy másik cégben napi 3 órás bejelentése, ezért mint ügyvezető a kft-ben csak npi 6 órában került bejelentésre. Járulékfizetés szempontjából a 36 órás jogviszony megállja-e a helyét összeszámítva? vagy mint ügyvezetői munkaszerződésnek meg kell lennie a 36 órának és utánna jöhet a másik cégben lévő 3 órás jogviszony?
Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozónak emellett nem 36 órás munkaviszonya van, hanem megbízással dolgozik a főfoglalkozásában, akkor a kft-ben járulékfizetés ügyében mi a teendő?
Olvasói kérdések, hozzászólások alapján úgy tűnik, sokak számára a januári hatálybalépés óta eltelt több hónap ellenére még sok olyan részletszabály van, amit nem ismernek. Annak érdekében, hogy segítsük az állampolgárok számára fontos ellátási szabályok megismerését, jelen cikkünkben részletesen bemutatjuk a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj számítás szabályait. Különösen a többes jogviszonnyal kapcsolatos változásokat, valamint az úgynevezett irányadó időszak, a folyamatos biztosítási idő fogalmait részletezzük.
Hogyan lehet ápolási díjat igényelni, s miként lehet optimalizálni a közteherviselést többes jogviszony esetén? Olvasóink kérdezték, az Adózóna szakértői válaszoltak
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték