729 találat a(z) többes jogviszony cimkére
Többes adózás választása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás, taós kft. orvos tagja ugyanazt a tevékenységet, ugyanabban a rendelőben végezheti-e katás egyéni vállalkozóként is? Kell-e erre kimutatást készítenie? Van-e valami különös előírás ilyen esetre? Köszönettel.
Többes munkaviszony – szocho
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Megteheti-e egy vállalkozás (kft./bt.), hogy amennyiben tagja mind az ügyvezetést, mind a személyes közreműködést munkaviszonyban látja el, akkor a személyes közreműködésére tekintettel heti 40 órában, ügyvezetőségére tekintettel heti 10 órában foglalkoztatja munkavállalóként egyik tagját? Két külön munkaszerződésről, és két külön biztosítotti bejelentésről beszélünk egy adott vállalkozáson belül, viszont így a heti munkaórák száma a két szerződést együtt tekintve heti 50 óra. Megilleti-e a vállalkozást az életkor tekintetében érvényesíthető szochokedvezmény a tag mindkét jogviszonyában?
Katás egyéni vállalkozó – gyed extra
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó jelenleg gyeden van, tevékenysége fordítás, tolmácsolás. Megbízási díjjal oktatna az egyetemen, illetve egy kft.-ben, heti kettő órában, munkaviszonyban alkalmaznák, mint fordítót, illetve tolmácsot. Kérdésem, hogy mint katás vállalkozónak, kell-e a havi 50 000 forint tételes adót fizetnie havonta, illetve hogyan kell értelmezni a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdésének utolsó mondatát? Köszönettel: Bekecsné Kovács Erzsébet
Többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy munkavállaló, aki gyesről visszatért dolgozni, ezért a cég jogosult utána a szochokedvezményre. Viszont időközben olyan munkaköre lett, ami két jogviszonyt kívánt (2 különböző FEOR-ral van bejelentve) egy cégnél. Ebben az esetben mindkét jogviszonyára igénybe lehet venni a maximális szochokedvezményt, vagy maximum 100 ezer forintig érvényesíthetjük azt? Válaszát előre is köszönöm!
Katás egyéni vállakozó járulékfizetése személyes közreműködés esetén egy kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kataalany egyéni vállalkozó vagyok, de mint tag egy kft.-ben is személyesen közreműködöm, de bérkivétem nincs, kell-e kft.-ben járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetnem, és milyen mértékűt? Válaszukat előre is köszönöm.
Társas vállalkozó járulékfizetése többes jogviszony esetén
Kérdés
Olvastam az alábbi cikket: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nem_szeretem_minimumszabaly_inyenceknek_jar_QC4E4J#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly és ezzel kapcsolatban felmerült kérdésem. Mi a helyzet abban az esetben, ha az ügyvezető tagja a vállalkozásnak (társas vállalkozó), feladatát megbízási jogviszonyban látja el, díjazást nem kap, nincs tagi kivét sem és van másik vállalkozásban heti 36 órát meghaladó biztosítotti jogviszonya? Ebben az esetben milyen járulékot kell fizetni, milyen alappal? Vagy csak bejelentési és bevallási kötelezettsége van a társaságnak, de a járulékalap 0 Ft?
Bt.-ben főállású kisadozó tag járulékfizetési kötelezettsége egy másik bt.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, és egyidejűleg a beltagot bejelentette főállású kisadozónak. Ugyanez a magánszemély egy másik betéti társaságban Is (nem munkaviszony keretében) személyesen közreműködik. Díjazást nem vesz fel. Kell-e ebben a másik társaságban a minimálbér után járulékot fizetnie, vagy élhet azzal a választási lehetőséggel, hogy a kataalany bt.-ben fizeti maga után a járulékot is kiváltó katát? Vagy esetleg , ha a nem kataalany betéti társaságban megfizeti a minimálbér után előírt járulékokat, akkor a kataalany betéti társaságban nem főállású kiadózóként elég a havi 25 ezer forint katát megfizetnie? Olvasok erről ezt is, azt is, így már teljesen elbizonytalandotam. Válaszát előre is köszönöm.
Tartósan álláskereső kedvezménye következő munkáltató esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozó hozott hatósági bizonyítványt a tartós álláskeresési kedvezményhez. Ennek alapján már két másik munkáltató összesen 1 évig igénybe vett kedvezményt utána. Véleményem szerint a jelenlegi munkáltató már nem jogosult kedvezményre, mert a belépését megelőzően már nem volt 275 nap alatt 183 napig álláskereső. A dolgozó szerint 3 évig jár utána szociális hozzájárulási adó kedvezmény. Szerintem ez csak akkor lenne igaz, ha még a foglalkoztatását megkezdő első munkahelyén dolgozna. Kérem szíves válaszát.
Kft. munkaviszonyos ügyvezetőjének járulékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014 december 5-én alapított kft. ügyvezetője társasági szerződés szerint munkaviszonyos. A cég élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozik, az ügyvezető középfokú végzettségű. 2016 januárjáig semmilyen járulékbevallást nem adott be. 2014-től fogva. Hogyan alakul a járulékbevallás 2014-ben, illetve 2015-ben, ha az ügyvezetőnek semmilyen egyéb 36 órás foglalkoztatása nem volt (illetve, ha mégis volt 36 órás jogviszonya)? Milyen összegekkel kell számolnia bér és járulék tekintetében? Köszönettel.
Katás egyéni vállalkozó plusz alkalmazott
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Mellékállású katás egyéni vállalkozó vagyok. Továbbá alkalmazott vagyok két cégnél. Az egyik cégnél heti 40 óra (ez a főállásom, de ez nem érdekes, a kérdés szempontjából), a másik cégnél heti 5 órában vagyok alkalmazott, mint FEOR 2513. Ez a második cég, melyről folyamatosan szó lesz, egy könyvelő, könyvvizsgaló cég. S azért vagyok bejelentve, hogy NAV 15-ös kód szerint, mint alkalmazott képviselhessem a NAV előtt a könyvelt cégeket (de ez valószínűleg mellékes), mert ez a fő feladatom. Viszont ennek a cégnek én elvégzek otthon különböző feladatokat, mely nem FEOR 2513, hanem inkább FEOR 4121. Főként iratok rendezéséből áll, kartonozás, dossziézás, rendezgetés stb. Ezért havonta számlázok, melyet átutalással kifizetnek nekem. Továbbá ennek a könyvelő cégnek van további három, 100 százalékos tulajdonú saját könyvelő cége, melyekben nem vagyok alkalmazott, viszont ezeknek is végzek – főként FEOR 4121 munkakörű – tevékenységet, s ezeknek is számlázok, melyet átutalással fizetnek meg. A kérdésem az lenne, hogy nincs-e valamilyen összeférhetetlenség az első cég és köztem, vagy akár mind a négy cég és köztem? (Nem vagyok tulajdonos és vezető a cégekben, csak – mint írtam – az egyikben heti 5 órás alkalmazott.) Továbbá, hogy a katatörvény szerint és a NAV szokások szerint is megfelel-e, ha csak ettől a négy cégtől származik bevételem, de ebből a négy cégből egy tulajdonolja a másik hármat is? Előre is köszönöm szíves válaszát. Üdvözlettel!
Ügyvezető munkaviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem az állásfoglalását. Társas vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében akarja ellátni, máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Saját cégében az ügyvezetői munkaköre mellett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhatna-e? Munkaszerződésében az ügyvezetői munkaköre és a személyes közreműködés keretében ellátandó munkaköre is szerepelne. A T1041 nyomtatványon az ügyvezetői munkakörét és az egyéb munkakörét hogyan kell bejelenteni, mennyi adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné? Segítségüket előre is köszönöm.
Táppénz és csed: így kapható egyidejűleg több helyről
Cikk
Jár-e egyidejűleg több jogviszony után táppénz, illetve csecsemőgondozási díj – érdeklődött olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszát ismertetjük.
Kata mellett kft.-tulajdonos
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tagjai bejelentkeztek 2016-tól a kata adózási mód alá. Főállású katásként adózhatnak-e, ha egy másik kft.-ben tulajdonosok? Sem személyes közreműködést, sem ügyvezetést nem látnak el ebben a kft.-ben, tehát nem minősülnek társas vállalkozónak. Válaszát köszönöm.
Kata választhatósága bt.-kültag esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Katás főállású egyéni vállalkozó lehet-e bt. katás kültagja, azaz ily módon szerezhet-e egy évben 12 millió forint katás bevételt? Köszönettel: jancsika
Többes jogviszonyos egyéni vállalkozó nyilatkozata
Kérdés
Tagi jogviszonyos ügyvezető havonta bruttó 300 ezer forint összeg után fizeti adóit, járulékait, az ennek megfelelő jövedelmet felveszi. Októberben egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként. A Tbj. 31. § (6) alapján az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Az egyéni vállalkozásában egyelőre nincs bevétele. Én úgy értelmeztem, hogy mivel 01. 31-én az egyéni vállalkozása még nem állt fenn, így a vállalkozói igazolvány kiváltását követően kell nyilatkoznia a járulékfizetésről. A NAV tájékoztatása szerint a 01. 31. az 01. 31., azaz, ha 01. 31. után váltja ki az igazolványát, akkor az egyéni vállalkozói jogviszonyában meg kell fizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékot egész évben, mert a nyilatkozatra nyitva álló határidő már eltelt, függetlenül attól, hogy a társas vállalkozásában is megfizeti a járulékot. Ez itt már nem választható, majd csak a következő adóévtől. Melyik a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
