Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. szerint van-e lehetőség arra, hogy egy bt. beltagja az ügyvezetést és a személyes közreműködést kettős munkaviszonyban, részmunkaidőben lássa el? Üdvözlettel, várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kis forgalmú, kereskedő kft. magánszemély tagja ügyvezető a kft.-ben, és a társaság tevékenységében is egyedül részt vesz. Végezhető-e mindkét tevékenység munkaviszonyban RÉSZMUNKAIDŐBEN például heti 10-10 órában? A társasági szerződésben az van, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el. Ezt milyen kóddal és feorral jelentsük a T1041-en? Ha dolgozik is a cégben, megteheti, hogy mint alkalmazott, munkaviszonyban szintén heti 10 órában, mint kereskedő dolgozik? Ezt szintén milyen kóddal és feorral teheti meg? Továbbá, ha a bérezése 30 ezer az egyik, és 35 ezer forint a másik munkaviszonyból, akkor mi után kell a járulékot fizetni? A társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér és járulékalap után, vagy a 30 és a 35 ezer forint után? Köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Mellette egyéni válllalkozó is. Áprilistól szeretne táppénzre menni, mivel várandós. Kérdésünk az, hogy személyesen végezheti-e a vállalkozói tevékenységét, ha a munkaviszonyából táppénzre megy? Hátrányosan érinti-e, ha a vállalkozói tevékenységét személyesen végzi, és bevételre tesz szert? (CSoportos tornát tartana heti néhány alkalommal). Segítő válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja, aki ügyvezető is egyben, munkaviszonyban áll egy másik társaságnál, onnan ment gyesre. A másik tag, aki szintén ügyvezető is, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll egy cégnél. A társasági szerződés szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látják el. Kérdésem, hogy szükséges-e számfejteni jövedelmet, vagy elláthatják ingyen az ügyvezetőséget? Ha szükséges jövedelmet adni, akkor megfelelő lehet-e 4000 forint/havi 4 óra jövedelmet kifizetni részükre? Amennyiben az egyik tag-ügyvezetőnél lejár a gyes, a másik tag-ügyvezető munkaviszonya megszűnik a másik cégnél, akkor ennél a saját kft.-nél milyen minimális jövedelemmel kell biztosítottnak lenniük a tag-ügyvezetőknek? A minimálbér 30 százaléka számfejthető-e részükre? A tagok személyes közreműködésre nem kötelezettek a társasági szerződés szerint, de valójában Ők fognak dolgozni (egyikük villanyszerelő). Két munkakörre kell egy munkaszerződést kötni? Milyen minimális díjazást kell az ügyvezetőnek és a villanyszerelőnek adni? Köszönöm válaszukat! Reményi Gyné
Egyik munkatársunk a napokban kapta meg a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól készített kimutatást. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kimutatásában nem szerepelnek azok az 1988. utáni főállásai melletti eseti/rendszeres megbízási jogviszonyai, melyek után mind a foglalkoztatója, mind Ő megfizette a járulékokat (27+18,5 százalék). A biztosításban töltött időt növelik-e a párhuzamosan/egyidejűleg végzett munka- és megbízásos jogviszonyok és az ezek kapcsán kapott díjazások beszámítanak-e a nyugdíjszámítás alapját képező keresetekbe, jövedelmekbe? Kérjük, hogy válaszukat tételes JOGHELYEKKEL szíveskedjenek megadni/alátámasztani, ugyanis a nyilvántartás adatainak módosítását kérő észrevételeket a szóban forgó kormányhivatal nem fogadja el!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni: Egy magyar magánszemély egy szlovák cégben biztosítással rendelkezik, és emellett Magyarországon több vállalkozásnak is tulajdonosa. Ezek a magyar cégek egyáltalán nem működnek, de ő társas vállalkozóként az ügyvezetője ezeknek a cégeknek. A 08-as bevallásokat gondolom, mindenképpen be kell adni, NY-es nyilatkozattal nem lehet kiváltani. Ezen kívül van bármilyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Van-e bármilyen igazolás, amellyel rendelkeznie kell a személynek? A 08-ason nem találtam meg, hogyan lehet jelölni, hogy EGT-tagállamban biztosított. Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai tanácsadását, hogy munkajogi és adózási szempontból van-e arra lehetőség, és nem okozhat problémát, ha kereskedelmi cég ügyvezető igazgatója – aki főállásban munkaviszonyban végzi tevékenységét – ugyanezen cég számára eseti marketing tanácsadásra megbízási szerződés keretében kiegészítő tevékenységű katás számlát állítson ki alkalmi jelleggel?Köszönöm szépen szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdéssel kapcsolatban a munkajogi szabályokról már kaptunk Önöktől tájékoztatást! Most azzal kapcsolatban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy van-e arra mód – és ha igen, hogyan –, hogy a több munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló bérköltségét, járulékait, illetve a foglalkoztatásával összefüggő költségeket a munkáltatók egymás között megosszák, továbbá hogyan kell ezt dokumentálni? Köszönettel: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Ha főállásban (heti 40 órában) munkaviszonyom van egy munkáltatónál, ahol az összes szükséges járulékot és szja-t fizetem, emellett katás egyéni vállalkozó vagyok, ami után havi 25 ezer forintot fizetek, alapíthatok-e emellett egy egyszemélyes kft.-t, és ha igen, milyen fizetési kötelezettségeim vannak a kft.-ben, ha én vagyok az ügyvezető és a munkát végző is? (Mérnöki tanácsadás-szolgáltatás lenne a kft. tevékenysége) Köszönöm! Péter
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az szja-n kívül kell-e valamit fizetnem az NAV felé, mivel a főállású munkaviszonyom alapján levonták az adót? Az adóbevallási nyomtatvány mely sorait kell kitölteni, ha alanyi adómentes vagyok, és nem tartozok az áfakörbe?
Tisztelt Szakértő! Cégünk tulajdonosa munkaviszonyban áll A cégnél. Egy másik cégnél (B cég) vezető tisztségviselő, ahonnan erre tekintettel semmilyen jövedelme nem származott. Azonban az év folyamán B cégtől önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezett 30.000 Ft nagyságrendben. Az illető az A cégnél nyilatkozatában a munkáltatói adómegállapítást választotta. Helyesen járt-e el, elkészítheti-e az A cég a magánszemély adóbevallását, amennyiben minden adat a rendelkezésére áll? Köszönöm válaszát.
Tisztelt szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdésben: kapcsolt vállalkozás esetén az ügyvezetést mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető látja el. Az ügyvezető nem tulajdonos egyik cégben sem, munkaviszonyosként van foglalkoztatva mindkét cégben. Kérdésünk az lenne, hogy ilyen esetben mindkét cégnél keletkezik-e munkaviszonyból származó jövedelme vagy megtehetik a cégek azt, hogy csak az egyik cégtől kap jövedelmet? Válaszukat előre is köszönöm
Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban is áll, és mindegyik jogviszonyában megfizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, akkor táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra lehet jogosult. Az alábbiakban ezen többes jogviszonyban állók ellátását részletezzük, külön kiemelve a 2015. január 1-jétől alkalmazandó új szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdés tisztázásában: Mennyi szabadság jár a gyedről/gyesről visszatérő dolgozónak, ha a gyermeke 2012. január 29-én született és 2015. januárban szeretne ismét munkába állni? A szülést megelőzően ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó biztosítónál és életbiztosítónál 2x4 órás munkaviszonya volt (8-12-ig, majd 12-16-ig dolgozott ugyanannál az asztalnál, de két külön cég volt a munkáltató, biztosító és életbiztosító). A távollét ideje alatt a két cég egy jogutód zrt.-be olvadt. Most csak az egyik négyórás jogviszony után fizetnék ki a szabadságot tekintettel arra, hogy továbbfoglalkoztatni nem tudják/akarják. Véleményünk szerint mindkét négyórás jogviszony után megilleti a szabadság, ebben kérnénk szépen megerősítést, vagy cáfolatot. Szeretném megtudni, hogy jogszabály szerint mi illeti meg ilyen esetben a dolgozót: hány nap szabadság jár a távollét idejére, illetve a megváltott, vagy "ledolgozott" szabadság idejére megilleti-e béren kívüli juttatás? Köszönettel, Bozsik István
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték